A Munkajog TDK múlt heti ülésén a labdarúgásban használt kontraktusok szabályozási részletein túl – amelyek alapvetően megteremtik a sportolók alkalmazásának feltételeit – az aktuális magyar focihelyzet is kifejtésre került. Mindez olyan előadók részvételével történt, akik kétségkívül e sportág és a sportjog szaktekintélyei.
A kétórás beszélgetés első félideje egy volt hivatásos labdarúgó múltidézésével kezdődött: a munkavállalói oldalt képviselendő, a korábbi háromszoros válogatott, egyben magyar bajnok és kupagyőztes, Wukovics László két gólját vetítette le nekünk – mindez a munka és a szenvedély kapcsolatára volt hivatott rámutatni.
Tulajdonképpen arra a kérdésre hívta fel a figyelmet a videó, hogy munkaként fogja-e fel egy olyan munkavállaló a munkaszerződésében megszabott feladatkörét, akinek elsődleges indíttatása tevékenysége folytatására a személyes szenvedély, és teendőit néhanapján ünnepelt közszereplőként, nagy közönség előtt végzi, vagy sem.
A korábbi futballista szerint munkaként kell felfognunk minden atipikus szakmát, hiszen ezek sikeres fenntartásához a gyerekkorban kialakult szenvedély megőrzése mellett a munka iránti alázat, valamint a permanens pszichikai és fizikai fittség is elengedhetetlen. Emellett szól az is, hogy nagyon sok tőke áramlik a sportágba, így az azt kiemelkedő szinten űzők anyagilag is nagyon jól járnak.
A munkáltatói nézőpontot képviselő Dr. Dányi Szilárd ügyvéd, egy élvonalbeli futballklub jogi képviselője megerősítette az előtte szólót. A munkáltató azzal a játékossal fog szerződést kötni, aki a klub pénzügyi és eredményességi kettős mércéjéhez viszonyítva az adott pillanatban a legmegfelelőbbnek látszik.
A magyar rendszerben azonban a labdarúgók foglalkoztatásakor a pénzügyi oldal kerül előtérbe, míg a szakmai és eredményességi szempontok másodlagossá válnak.
A hazai játékospiacon a hosszabb ideje tartó itthoni kvalitáshiányt az átigazolási időszakokban külföldi, ugyanakkor olcsóbb, így minőségileg a nemzetközi átlaghoz képest silányabb kínálatból kiválasztott játékosok megvételével kompenzálják. Ezzel együtt háttérbe szorítják a hazai nevelésű játékosok bizonyítási és játéklehetőségeit.
Dányi Szilárd szerint ma Magyarországon nincs nyereséges magyar futballklub, nem működnek effektíven az akadémiák, azaz – nemzetközileg is egyedüli példaként – nem piaci alapokon működik a hazai labdarúgás. Ami élteti és fenntartja ezt a szférát, az nem más, mint az állami támogatás.
Bár a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) az egyesületek hazai utánpótlásból származó focistáinak bajnokságbeli játékperceit jutalmazza a produktivitási szabály szerint, a csapatok a bizalmukat inkább a folyamatosan cserélődő légiósokba vetik. A legügyesebbek, aki kikerülnek időnként egy-egy külföldi egyesülethez, és ezáltal jelentősebb profitot hoznak egy hazai klub számára, többnyire nem magyar játékosok.
A másik nagy rendszerhiba, ami a munkáltatói oldalt erősebben érinti, az a tőke forrása.
Dr. Borbély Zoltán ügyvéd, a PPKE JÁK oktatója és az MLSZ Jogi Bizottságának tagja azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy a már felvázolt problémák mind hatással vannak a munkáltató és a munkavállaló céljaira.
A szerződés tárgya a sportoló játékjoga, amit egytől öt évig terjedő határozott időre vásárol meg az adott klub.
A kontraktus további részleteiről azonban az MLSZ kiadott egy kötelező mintát, így a szerződéses tartalmat egyértelműen nem a felek alakítják ki.
A szerződésben megállapított béren túl – amelynek a nagysága egyébként állóvízben tartja ezt a szférát – a szponzori, különböző cégek általi juttatások váltak plusz bevétellé a közelmúltban.
Borbély elmondta, hogy a FIFA szabályozása sokszor erősebb, mint az Európai Unióé — erre példa a Sion-ügy, más néven el-Hadari case, melynek során a klub az átigazolási tilalom alatt szerződött a játékossal. Ezért 33 pontot vontak le a Siontól, melynek hatására a klub kiesett a másodosztályba, a döntést pedig hiába támadta meg különböző fórumokon, többek között Svájcban is.
Az előadás második felében Nagy Antal (harminckétszeres válogatott labdarúgó, az 1986-os mexikói VB-n résztvevő magyar válogatott csapatkapitánya) ellenpéldákat hozva mutatott rá a jelenkor viszonyaira.
A régi idők fociját játszó labdarúgó szerződését álamatőrként íratták alá vele itthon, polgári alkalmazottként járt edzésekre, és ezek után is csak akkor igazolhatott ki és játszhatott külhonban, amikor harmincadik életévét betöltötte.
Mindez a rendszerváltás után megváltozott, a professzionális labdarúgó kényszervállalkozói státuszba került, majd a következő évtizedben minimálbérre jelentették be, amit arculati jogdíjakkal, reklámokkal tudott növelni – mindez a 2000-es évek elejéig tartott. A mostani rendszer 2010 óta működik, és könnyített adózási struktúrát biztosít a focisták számára.
Dr. Nagy-Tóth Nikolett, a Testnevelési Egyetem sportjogi csoportvezető adjunktusa a labdarúgók utóéletét hozta fel témaként. Megállapításra került, hogy magához a karrierhez hasonlóan az azt meghatározó szerződések is végesek, lejártuk után az élsportoló kikerül a vérkeringésből. Így elveszik az a szakmai tudás a szférából, amely a megoldást jelenthetné arra a rendszerszintű hibára, amellyel küzd a hazai szakmai élet.
Ezzel kapcsolatban Borbély Zoltán rávilágított, hogy a profi pályafutásukat befejezett focistákról való utógondoskodás gyenge, a Focisegély Alapítványon keresztül azonban egyszeri támogatáshoz juthatnak a szorult helyzetbe került labdarúgók.
A nemzetközi helyzetre kitekintve a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) saját, néhol önkényes szabályozási rendszere, valamint a Hivatásos Labdarúgók Érdekvédelmi Szervezete (FIFPro) került elő.
Ezek a testületek aktív jogvédő tevékenységet folytatnak, és egy egységes, professzionális sportjogi struktúrát kívánnak kiépíteni, amely a játékosok, az edzők és a klubok európai konformizálódását jelentené – ezáltal a feltételek itthon is adottak lennének a sportág szakmai fejlődéséhez. Így tehát nálunk is biztos növekedés következne be az eredményességi oldalon, míg a pénzügyi oldalra a német klubfutballok szolgálhatnak például, ahol az egyesületek önerőből képesek profitot termelni, eredményesség mellett is.
A beszélgetés összességében sikeresen rávilágított a magyar futball munkáltatói és munkavállalói oldalának anomáliáira.
GALÉRIA
Helyesbítve: 2018. október 26. 19:46
