A Fővárosi Ítélőtábla november 28-án sajtótájékoztatót tartott a 2018-ban hatályba lépő eljárásjogi törvények tartalmáról és azok várható hatásáról a bírósági munkára.
Az új polgári perrendtartásról Egriné dr. Salamon Emma, a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese, az új büntetőeljárási törvényről pedig Dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője beszélt.
Mind a kettő jogszabály gyökeresen megváltozott, ezért is tartanak majd továbbképzéseket a bíróknak, akiknek kötelező lesz levizsgázni az új törvények anyagából. Jelen írás célja nyilvánvalóan nem az, hogy részletesen összehasonlítsa a korábbi és az új szabályozást, hiszen a hallgatók éveket töltenek el ezen tárgyak elsajátításával az egyetemen, így a túlzott elemzésre nincs lehetőségünk. Jelen cikkben a sajtótájékoztatón külön kiemelt kérdéseket említjük csak meg.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény számos új jogintézményt és izgalmas változást hoz, melyek közül Egriné dr. Salamon Emma elsőként az osztott eljárásról beszélt, ami az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakaszra, perfelvételi és érdemi tárgyalási szakaszra osztja.
Az osztott perszerkezet az általános indokolás szerint a jelenlegi egységes szerkezettel ellentétben nem engedi majd a perek elhúzódását,
mivel a bizonyítás a perfelvételi szakban azonosított jogvita vonatkozásában sokkal célirányosabbá válhat az érdemi tárgyalás során, így a per érdemében korábban születhet döntés.
A sajtó kérdéseire az elnökhelyettes asszony elmagyarázta a társult per fogalmát, mely ismeretlen volt az eddigi joggyakorlatban. A társult perlés lehetőséget biztosít arra, hogy több azonos jogsérelem esetén egy perben szülessen ítélet, mivel vannak olyan jogterületek, amelyeken egyéni perindításra valószínűleg nem kerülne sor, így a kollektív jogérvényesítés által biztosított hatékonysági előnyök nélkül a jogvédelem könnyen meghiúsulhatna.
Mint elmondta, a társult per megjelenésének szükségét többek között a kolompári vörösiszap-katasztrófa tette nyilvánvalóvá, ahol az összes károsultnak külön kellett érvényesítenie kártérítési igényét. Társult per csak fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése céljából, munkaügyi perben, illetve emberi tevékenységen vagy mulasztáson alapuló, előre nem látható környezetterhelés által közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények vagy vagyoni kárigények érvényesítése esetén lesz indítható.
Ezek után az elnökhelyettes asszony kitért olyan újdonságokra is, mint a bizonyítási szükséghelyzet és a jogsértő bizonyítási eszközök perbeli felhasználhatósága.
A bizonyítási kötelezettség fogalmát felváltja a bizonyítási érdek, és ezzel kapcsolatban bevezetésre kerül egy új jogintézmény, a bizonyítási szükséghelyzet,
mely azokra a helyzetekre ad szabályozási megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékokkal, és ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, esetleg ellehetetleníteni. (Bővebben: Pp. 265. §)
A jogsértő bizonyítási eszközökről az új Pp. 269. §-a rendelkezik. Ezzel kapcsolatban az előadó két különösen hangsúlyos pontra hívta fel a figyelmet. Az első, hogy az ilyen bizonyítási eszközt a bíróság meghatározott szabályok alapján akkor is figyelembe veheti, ha az valóban jogsértő módon keletkezett vagy ilyen módon szerezték, illetve akkor is, ha annak bíróság elé terjesztése egyébként személyiségi jogot sért. A másik fontos részlet ezen eszközök perbeli felhasználhatósága és a bizonyítási szükséghelyzet közötti összefüggés, mely szerint amennyiben a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel, és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, a bíróság alkalmazhatja a bizonyítási szükséghelyzet szabályait. Ebben a körben tehát kifejezetten jelentős szerepe lesz a bírói gyakorlatnak.
Végezetül az elnökhelyettes asszony a perorvoslatok kapcsán a végzés elleni fellebbezést és a másodfokú bíróság felülbírálati jogköreit érintő szabályok tartalmi változásait mutatta be.
Photo by Giammarco Boscaro on Unsplash
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 2018 júniusában lép hatályba. A jogszabály terjedelmére tekintettel ebben a részben csupán néhány radikális újítást villantunk fel – a változások részletei iránt érdeklődőknek a Jogászvilág e témában született cikksorozatát ajánljuk.
Elméleti háttérként Dr. Ujvári Ákos elmondta, hogy az új törvény is a kontinentális jogrendszer hagyományain nyugszik, de vegyes rendszernek tekinthető, tehát
a tárgyalási szakasz „jobban fog hasonlítani a hollywoodi filmekben látott perjelenetekhez.”
Változnak a bizonyításra vonatkozó szabályok, a vádló mulasztása miatt fellépő hiányosságok tisztázására nem köteles a bíróság hivatalból lefolytatni az eljárást.
Mivel cél volt az eljárások meggyorsítása is, ha egy tényt a vádló, a terhelt és a védő együttesen elfogadnak, akkor nem szükséges a bizonyítás. Korlátozott felülbírálatra szűk körben lesz csak lehetőség, mely az első fokon ítélő bírók indoklását könnyíti meg.
Megjelenik egy új rendkívüli jogorvoslat, az egyszerűsített felülvizsgálat, mely az egyes járulékos kérdések tekintetében fogyatékos határozatok orvoslását teszi lehetővé. Ezenkívül átláthatóbbá és egyszerűbbé válik a különleges eljárások rendszere, mivel kialakították a lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelésének törvényes alapjait, illetve a Be.-be integrálták a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait.
A kollégiumvezető zárásként elmondta, bízik abban, hogy az új törvény meggyorsítja és hatékonyabbá teszi az eljárásokat.
borítókép: Varga Dominika Kincső
