A társadalom minden rétegét érinti a nemrégiben felbukkant koronavírus. Jelentősen nőtt a munkanélküliek száma, mégis vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyek előnyt kovácsolhattak a vírus hatására megváltozott szokásokból. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a jogászok munkája milyen mértékben alakult át az elmúlt időszakban.
A Kormány korai intézkedései között szerepelt az ideiglenes ítélkezési szünet elrendelése, amit később felváltottak a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő eljárási szabályok. A közszférában dolgozók nagyobb anyagi biztonságban vannak. Ezt támasztja alá a veszélyhelyzet ideje alatt született egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020 (III.30.) Kormányrendelet: amennyiben a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a járvány ideje alatt szűnne meg, az határozatlan időre meghosszabbodik.
Az ügyvédeket, közülük is a kisebb vagy egyéni irodákat érinti különösen rosszul ez az időszak. Egyes jogterületek iránt megnövekedett az érdeklődés, ilyen például a munkajog, ahol a távmunka, a karantén idejére járó fizetett vagy fizetés nélküli szabadság tekintetében még nem alakult ki egységes álláspont, így érdemes volt ügyvéd segítségét kérni a felmerült kérdések eldöntéséhez. Továbbá, megnőtt az érdeklődés a végrendeletek iránt is, miként több vagyonos ember kívánta megnevezni örökösét ezen időszak alatt. Ezzel szemben jelentősen csökkentek az olyan általános és biztos munkák, mint az adásvételi szerződések ellenjegyzése (az ingatlanpiaci tranzakciók március végére 67%-al csökkentek) vagy a cégbejegyzés.
A már idézett rendeletben a Kormány meghatározta a fontosabb eljárásjogi intézkedéseket. A kézbesítési kifogás, valamint a mulasztás igazolása iránti kérelem határidejének számításába a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. A fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kerülhet sor, illetve a kézbesítési határidő a különleges jogrend végét követő első napon újrakezdődik.
A polgári peres eljárások tekintetében is változásokat kellett eszközölni. A veszélyhelyzet ideje alatt ugyanis nincs helye eljárási cselekmény lefolytatásának, amennyiben azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. A jogi képviselő nélkül eljáró személy a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet kizárólag írásban, de akár az előírt nyomtatvány nélkül is előterjesztheti. Az iratok a bíróságok kezelőirodájában nem adhatók be, azokat egy zárt gyűjtőszekrénybe kell behelyezni.
A büntetőeljárás tekintetében az elsőfokú bíróság egyesbíróként jár el. A kirendelt védőnek abban az esetben is jár az ügyvédi óradíj legalább 70%-a, ha a megbeszélést telekommunikációs eszköz segítségével folytatják le. Továbbá, külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a 65. életévét betöltött személy.
Ezeken kívül még számos változás érintette a jogászok életét is az elmúlt pár hónapban. A folyamatos jogszabályalkotás, a gyorsan változó rendeletek és előírások értelmezése azonban nélkülözhetetlenné teszi a jogászok által elsajátított képességeket. Emiatt, ha egyes szektorokban most nehezebb is boldogulni, mégis arra kell következtetni, hogy egy vírus nem lehetetlenítheti el ezt a szakmát.
