A nagyvárosok tömegközlekedése jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években, ugyanis egyre több településen jelentek meg az időalapú közösségi járműmegosztó rendszerek. Kezdetben csak kerékpárokat lehetett bérelni, majd a szolgáltatás autókkal bővült, de az igazán nagy dobás az elektromos roller lett.
A személygépkocsik és a kerékpárok már több mint száz éve ismert és bevett közlekedési eszközök, a bérleti rendszer megjelenése esetükben nem hozott jelentős áttörést, mivel helyhez kötöttek (parkolóhely, dokkoló állomás), szaktudást feltételeznek (jogosítvány), és meg van kötve az igénybevételi helyük.
Ezzel szemben az alapvetően játékszerként kezelt rollerek hamar nagy népszerűségre tettek szert. Használatuk egyszerű, nem igényelnek különösebb hozzáértést, sem külön kiépített infrastruktúrát. Ugyanakkor szabályozási támasz nélkül ezek az előnyök könnyedén a visszájukra fordulhatnak.
Ez a jogi háttér Magyarországon teljességgel hiányzik, így a rollerek rendre bosszúságot okoznak a lakosoknak. Járdán száguldoznak, vagy épp az úttesten cikáznak velük, bukósisak és kivilágítás nélkül, majd használat után az út közepén hagyják őket. Így nem meglepő, hogy hamar nagy ellentábora alakult a járműveknek, többen rongálják őket, illetve a Dunából is kellett már kihalászni néhányat.
A probléma gócpontja az, hogy nincs megfelelően kategorizálva a jármű, ebből következően az sincs egységesítve, hol lehet velük menni, illetve kell-e bukósisakot viselni, továbbá a használat végi „lerakás” is konfliktusokhoz szokott vezetni.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben olyan fogalom, hogy roller, nem szerepel. Amikor a telepítő cég a fővárossal szerződést kötött, utalásszerűen a „kerékpár” kategóriát jelölték meg. A KRESZ-ben a kerékpár maximális teljesítménye háromszáz watt lehet, viszont egyes típusoké ennél nagyobb. Így már segédmotoros kerékpárnak számítanak, de az erről szóló uniós irányelv kivonja a hatálya alól az olyan járműveket, melyeken nincs ülés. Ezekhez egyébként szükség lenne vezetői engedélyre is. Szóba kerülhetne még a lassú jármű kategóriája is, ezek maximális sebessége 25 km/h alatt van, viszont a rollerek ennél tudnak gyorsabban haladni, akár 40 km/h-val is.
Ennek alapján a felhasználási terület is korlátozva van. Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni. Segédmotoros kerékpárral lakott területen viszont tilos a kerékpárúton közlekedni.
Ezzel szemben a gyakorlatban mindenhol mennek a rolleresek, akár jelentős sebességgel is.
Ha az úttesten haladnának, akkor az alacsony sebességükkel feltartanák az autósokat, a járdán egyértelműen balesetveszélyes a jelenlétük, könnyen elsodorhatják a gyalogosokat. Marad a kerékpárút, de ezek általában az úttest szélére vannak felfestve, ahol az előzés nehézkes.
Nézzük a viseletet és a felszereltséget: bukósisakot csak segédmotoros kerékpároknál kötelező viselni, ilyeneket a járműmegosztó rendszert telepítő cég nem mellékelt, rövid ajánlójukban csak a helyi KRESZ előírások betartását kérik. A kivilágítással kapcsolatban is tapasztalhatók hiányosságok, nem mindegyik típus rendelkezik a megkövetelt első és hátsó fényvisszaverőkkel, valamint lámpákkal.
Az e-rollerek egyik nagy előnye, hogy bárhol lerakhatók, nem kell velük dokkolóállomást vagy parkolóhelyet keresni. Azonban ez bosszúságot is okozhat, mivel sokan slendrián módon az út közepén hagyják a járművet, amit kerülgethetnek a gyalogosok.
Az elektromos rollerek ezen problémáira drasztikus választ adott a fővárosi V. kerület.
Egy este alatt begyűjtötték az elektromos rollereket, mivel egy rendeletük alapján a felvételük közterületi értékesítésnek számít, amire nincs engedélye a Lime rollermegosztó cégnek.
Erre válaszul a cég kivonult az említett negyedből, ott tilos lerakni a járművet. Akié lemerül, 500 forintra bírságolják.
Európa nagyvárosaiban más-más megoldást dolgoztak ki a helyzet kezelésére. Prága nem tiltotta be a rollereket, hanem felmondta a megállapodást a rendszert telepítő céggel, mert nem elégedettek azzal, ahogy a felmerülő gondokra reagálnak.
Berlinben módosították a közlekedésre vonatkozó jogszabályt, illetve a rendőrség szórólapokon tájékoztatta a lakosságot. A német fővárosban főszabály szerint a kerékpárúton kell haladni, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor az úttest szélén.
Ausztriában az Osztrák Városok Szövetségének javaslatára a KRESZ júliusi módosításában az e-rollereket a kerékpárral vették egy kategória alá. Emellett kidolgoztak egy használati útmutatót a települések számára, mely többek között keretszerződés-mintákat, városok és szolgáltatók közötti akkreditációs megállapodásokat, megoldási javaslatokat tartalmaz.
Magyarországon legutóbb a belügyminiszter egy nyilatkozatában segédmotoros kerékpárnak minősítette az elektromos rollert, az üzemeltető cég azonban ezzel kapcsolatban rögtön kifejezte nemtetszését, mivel így kötelező lenne többek között a jogosítvány is a jármű használatához.
Fotók: Lime Media Kit
