A Közjegyzők Házának modern és elegáns épülete tökéletes választás volt a European Law Students’ Association (ELSA) Hungary február 14-én megrendezett konferenciájához, mely a jogi szakma jövőjéről szólt. Fiatal munkavállalókkal és sikeres munkaadókkal, oktatókkal járhattuk körbe a témát a közös gondolkozás keretében. Az elhangzottak mindenki számára hasznos útravalónak bizonyultak.
Mi vár a következő jogász generációra?
A jogászképzés jövőjéről csak akkor tudunk gondolkodni, ha előbb a jogi pálya jövőbeli átalakulását vizsgáljuk. Ezt hangsúlyozta dr. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára, akit a konferencia első beszélgetésén dr. Tallár Ákos kérdezett. Bóka éveken át tanított a Szegedi Tudományegyetemen, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, így a jogászképzés kihívásaival oktatói oldalról is szembesül.
Három olyan változást említett, amihez véleménye szerint már a közeljövőben alkalmazkodnia kell majd a jogászoknak és a jogi oktatásnak. Az egységesedést, vagyis a jog nemzeti jellegének térvesztését; a jogászi specializáció elvárását munkaadói oldalról, amire az államtitkár úr szerint például az osztott bolognai rendszer átvétele jelenthetne megoldást; végül pedig a mesterséges intelligencia fokozott alkalmazását az igazságszolgáltatásban.
Mit gondolnak a fiatalok?
A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyben fiatal jogászok meséltek egyetemi és munkavállalói tapasztalataikról. Dr. Mányoki Ádám közjegyző-helyettesnek, dr. Pellei Fruzsina, az Igazságügyi Minisztérium munkatársának, dr. Bihary Dániel ügyvédjelöltnek és Kolláth Mihály Gábor végzős joghallgatónak, a Joghallgatók Önképző Szervezete elnökhelyettesének Hován Blanka tette fel kérdéseit.
Először a jogászképzés kihívásairól fejtették ki véleményüket. Kolláth Mihály Gábor kezdte, aki elmondta, hogy sokszor emlegetett, véleménye szerint jogos kritika, hogy számos esetben kizárólag a lexikális tudásanyag magolására fektetjük a hangsúlyt az egyetemi oktatásban. Ezen mindenképpen változtatni kellene, viszont nem lehet kizárólag a gyakorlati tudást előnyben részesíteni, hisz a munkáltatói visszajelzések szerint, a gyakorlat semmit sem ér, ha az alapvető tárgyi tudás hiányzik. Bihary szerint, aki tavaly végzett az ELTE-n, rengeteg lehetőség áll egy mai hallgató előtt, és rajta múlik, mivel tölti meg egyetemi éveit. Pellei Fruzsina gyakorlati tudás szerzésére és ösztöndíjprogramokban való részvételre biztatta a hallgatóságot.
Az előző előadáshoz kapcsolódóan a mesterséges intelligenciáról is ejtettek pár szót. Arra a következtetésre jutottak a közös gondolkozás után, hogy a technikától nem félni kell, hanem meg kell tanulni azt használni. A jogászoknak egy interdiszciplináris nyitottsággal kell rendelkezni, és a mesterséges intelligencia által végzett jogi munkáért is egy hús-vér jogásznak kell felelősséget vállalnia, illetve a felülvizsgálatot is emberek végzik.
A jogászi specializációnál felmerült, hogy vajon helyes-e a jelenlegi megengedő rendszer, ami az önerőből történő specializációra épít, vagy kötelező szakosodást kellene bevezetni. A jelenlegi lehetőségek közül a fakultatív tárgyakat, cserediákprogramokat, versenyeket emelték ki, emellett azonban Bihary hangsúlyozta, hogy az egyetemi éveknek nem a munkáról, hanem a barátkozásokról, kapcsolatok építéséről és a tanulásról kell, hogy szóljanak. Ő is és Kolláth is hangsúlyozták a nyelvtanulás fontosságát, valamint azt, hogy a saját közösségünket és egy oktatómentort is találjunk magunknak.
A fiatalok igényeiről is szó esett a munkakeresés során. Elhangzott, hogy egy munkahelynél cél, hogy a munkakörnyezet kellemes legyen és ne csak túléljük a hétköznapokat, mindamellett, hogy a fizetés is szempont, hiszen drága a megélhetés. Fontosnak tartották a munkáltatói rugalmasságot, a továbbképzési lehetőségeket (akár munkaidőben), a mentorálást, a változatosságot és önállóságot. Bihary megjegyezte, hogy nem a csocsó miatt fog bárki is egy munkahely mellett dönteni.
Ahogy a munkáltatók látják
A második kerekasztal-beszélgetés előadói a munkáltatói oldal szemszögéből járták körbe a témát. A leendő jogászok felé támasztott elvárásokról és a munkáltatói tapasztalataikról dr. Huszár Éva közjegyzőt, a MOKK Oktatási Bizottság tagját, dr. Orbán Balázs miniszterhelyettest, dr. Siegler Konrád ügyvédet, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda partnerét és dr. Botos Andrást, a Magyar Fejlesztési Bank jogi igazgatóját dr. Leskó Tamás kérdezte.
Bevezetésként a konferenciának egyben nevet is adó, a jövő jogászai felé támasztott elvárásokról esett szó. Huszár Éva szerint a változó környezet ellenére megmaradnak a klasszikus elvárások; legfontosabbnak az elméleti felkészültséget tartotta, így az alapok megértését, rögzítését és elmélyítését, emellett kiemelte még a különböző jogi adatbázisok és szoftverek ismeretét is. Orbán Balázs első körben a jogászképzés megváltozott helyzetére kívánta felhívni a figyelmet: az eredetileg elitképzésnek számító jogászképzés a rendszerváltozás éveitől kezdve egyre inkább tömegképzéssé vált. Amely kettő között a legfontosabb különbség a jog filozófiai hátterének megértésében és a strukturális gondolkodás elsajátításában rejlik. Ezért szerinte ma a joghallgatók számára az elsődleges kérdés, hogy elitjogászokká vagy tömegjogászokká szeretnének-e válni.
„Ugyanakkor – jegyezte meg – egyre több jó jogászra van szükség, ezért a jogászképzés nem leáldozóban van, hanem felemelkedő pályán jár.”
Siegler Konrád éppen a tömegképzés-jellegre tekintettel kérdésesnek tartotta az elitképzés megszerzésének lehetőségét, ő elsősorban a gyakorlati alapozást várja el a hallgatók egyetemi éveitől. A sort Botos András zárta, aki szerint egy jó jogásznak multidiszciplinárisnak kell lenni, tehát sok mindenhez kell értenie, hogy megállja a helyét.
A beszélgetés során az ideális jelentkezőt több ízben is érintették. Összegezve elmondható, hogy olyan munkavállalót keresnek, aki precíz, szakmailag felkészült, kitartó, valamint jó problémamegoldó képességgel rendelkezik. Orbán Balázs kiemelte: ő ezek mellett az empátiát is keresi, amit sajnos a legtöbben rosszul értelmeznek, mivel az nem csupán az elesettekkel való együttérzést jelenti, hanem összességében a beleérző képességet. Egy ideális munkavállalónak empatikusnak kell lennie a munkáltatójával szemben is.
Arra, hogy a diplomaminősítés – nyelvismeret – szakmai tapasztalat hármasából melyikeket tartják a legfontosabbaknak a nyelvismeret elengedhetetlenségében teljes egyetértés mutatkozott: „A nyelvtudás az egyetemes kultúra része.” – foglalta össze az előadók gondolatait Botos András. A nyelvismeret mellett Huszár Éva kivételével a többi előadó a szakmai tapasztalatra tette le voksát a diploma minősítésével szemben, ugyanakkor a megfelelő tárgyi tudás mindenhol elvárt, és elengedhetetlen az ideális gondolkozási struktúra kialakulásához.
A szakmai gyakorlat fontosságát látszik megerősíteni az is, hogy a jelentkezők kiválasztásánál többen is az egyetemi éveik alatt náluk gyakornokoskodó hallgatókat részesítik előnyben a meglévő jó tapasztalat okán: „Mi mindent megteszünk, hogy a legjobbak ott maradjanak nálunk.” – hangzott el Botos András részéről. Huszár Éva szerint a gyakornoki hely tulajdonképpen az állás előszobája, a MOKK oktatási bizottságának tagja és Orbán Balázs az ösztöndíjprogramok szerepét is kiemelte a kérdésben: mind a MOKK által meghirdetett, illetve a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramban résztvevő tehetséges hallgatók előtt is megnyílnak ilyen lehetőségek. Mindemellett az összes előadó egyetértett abban, hogy fontos az egyensúly megtartása, elsősorban az egyetemen kell jelen lenni, és ott jól teljesíteni.
Végezetül Leskó megfordította a kérdést, és a munkaadónak kellett érvelnie amellett, hogy miért éppen ő az ideális választás egy tehetséges hallgató számára.
Elsőként Botos András válaszolt, aki a banki szektor előnyeként kiemelte, hogy egy erősen differenciált területről van szó, ahol változatos és felelősségteljes feladatokat láthat el egy jogász, mindemellett pedig anyagilag is megbecsülve érezheti magát.
„Az ügyvédek számára korlátozott reklámozási lehetőségek állnak rendelkezésre – jegyezte meg Siegler – ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy a vonzó kereseti lehetőségek mellett, ha valaki ügyvédnek készül, nálunk lehet a legjobban elsajátítani a szakmát a legrövidebb idő alatt”.
Orbán Balázs elsősorban a hallgatóság nemzeti érzelmére kívánt hatni, tudatosítva mindenkiben, hogy a globalizmus torzítása ellenére még mindig fontosabb, ami a szomszéd utcában történik a világ túlsó végében zajló eseményeknél: „a mi elsődleges feladatunk az, hogy olyan munkát végezzünk, ami a közvetlen környezetünk életét könnyíti meg”.
Végül Huszár Éva népszerűsítette a közjegyzői hivatást, amiről elmondható, hogy még mindig az egyik legnépszerűbb jogi pálya a versenyképes fizetés, az önképzés lehetősége, az európai színvonalú környezet és a rugalmasság miatt, mindemellett a szakma kiszámíthatóságára és értékállóságára hívta fel a figyelmet.
A „Jövő jogásza” kutatás eredményei
Az előadók sorát dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer Hungary ügyfélkapcsolati menedzsere zárta, aki a jog és az informatika összekapcsolódásáról beszélt, bemutatva kutatási eredményeit arról, milyen kompetenciákkal kell rendelkezni a jogászoknak a jövőben, illetve hogyan alakul át folyamatosan a jogászok környezete a technika fejlődésével párhuzamosan. A Wolters Kluwer úttörő ezen a területen, hiszen ők a világ egyik legnagyobb jogi szoftverfejlesztő cége, akiknek többek között a jogtár.hu üzemeltetését köszönhetjük. Ezen túl a márciusban megrendezésre kerülő Global Legal Hackathon főszervezői is, Takács arra biztatott mindenkit, hogy jelentkezzen a jogi-informatikai versenyre. (A nemzetközi fordulót két évvel ezelőtt az a csapat nyerte meg, amit az első kerekasztal-beszélgetésben résztvevő Bihary Dániel is erősített.)
Az előadások közti szünetben volt lehetőségünk az első kerekasztal résztvevőjével, Kolláth Mihály Gáborral és az ELSA Hungary képviseletében Tüttő Péterrel beszélni.
Kolláth elmondta, hogy fontos, hogy a hallgatók, az oktatás valamint a munkaerőpiac szereplői időről időre összegyűljenek és közösen gondolkodjanak az adott képzés jövőjéről, a hallgatói valamint a munkáltatói igényekről. Ez a konferencia is jó alkalom volt erre, hisz a legnagyobb munkáltató-típusok képviselői megismerhették a hallgatók elvárásait, valamint a hallgatók is betekintést nyerhettek abba, hogy a piac szereplői milyen követelményeket támasztanak irányukba. Az elitképzés és tömegképzés kapcsolatáról úgy gondolja, hogy bár valóban sokkal többen vannak ma egy évfolyamon, mint pár évtizeddel ezelőtt, az egyetemen mégis van lehetőség olyan oktatási modellekre, mely e korábbi „elitképzés” jellemzőinek megfelelnek. Ilyenek például a Tudományos Diákkörök kiscsoportos programjai, vagy a szakkollégiumok tehetséggondozó tevékenysége. Ehhez mérten, ő maga is sok lehetőséggel élt az egyetemi évei alatt: „Elvégeztem karunk politológia alapképzését is, valamint lehetőségem volt a Polgári Jogi Tudományos Diákkör tagjaként, majd titkáraként elmélyíteni tudásom a polgári jog területén és – hála a Tanszék oktatóinak – egyéni kutatásokat végezhettem, OTDK-n mérethettem meg magam. A diákköri tevékenység mellett öt éve vagyok tagja a Joghallgatók Önképző Szervezete Szakkollégiumnak.” – mesélte.
Tüttő Péter, aki a szakmai felkészülést, az előadók kiválasztását és a szakmai háttér összeállítását végezte, elmondta, hogy olyan előadókat hívtak meg, akik egyfelől megjelenítik a szektor fiatal munkavállalóinak sokszínűségét, illetve magukat a joghallgatókat, akik hamarosan belépnek erre a speciális munkaerőpiacra, másfelől a legnagyobb munkáltatókat: a közigazgatás, ügyvédi irodák vagy például a bankszektor döntéshozóit, egyfajta kontrasztba állítva a két csoport szemszögét. Tüttő szerint az ELSA lehetőséget teremt, hogy a jövő jogászsága könnyen alkalmazkodjon a piaci szereplők gyorsan változó igényeihez – mindezt a jogi karok szervezetei között egyedülálló nemzetközi környezetben és háttérrel. „ELSA részéről most biztosan az fog következni, hogy felhasználjuk az itt elhangzottakat a programjaink tervezése során, hogy jobb lehetőségeket nyújthassunk tagjainknak és a képzendő jogászoknak.” – zárta gondolatait és az izgalmas konferenciát.
Köszönjük a meghívást az ELSA Hungary csapatának!
Fotók: Gelbmann Márta és ELSA Hungary
