Melyik az erősebb: a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága vagy a munkáltató jóhírnevének, jogos gazdasági érdekének a védelme? Megoldást jelenthet a problémára a Facebook-szabályzat? Előző cikkünkben a Facebook és a munka világának összefonódását mutattuk be az álláskeresési szakaszban. A sikeres felvétel után azonban újabb kérdések merülhetnek fel a közösségi oldalak megfelelő használatával kapcsolatban.
Véleménynyilvánítási szabadság kontra munkáltatói érdek
Kifejezett rendelkezést nem találunk a közösségi médiára vonatkozóan, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) iránymutatást ad a kérdésben. Az Mt. 8. § alapján kettejük csatájából az utóbbi kerül ki győztesen, ugyanis a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Ezt a kötelezettséget a második bekezdés kiterjeszti a munkavállaló munkaidején kívüli magatartására is. Majd a harmadik bekezdés az előbbieket továbbfűzve úgy folytatja, hogy a véleménynyilvánítási jogát sem gyakorolhatja olyan módon, hogy azzal a munkáltató jóhírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
Az angol Preece v J. D. Wetherspoons Plc. (2104806/10) ügyben például azért szüntette meg a vendéglő Miss K. C. Preece munkaviszonyát, mert a hölgy a Facebook üzenőfalán posztolt sértő bejegyzéseket a hely vendégeiről. Profilján mindeközben fel volt tüntetve munkahelye. Ez a két összetevő a liverpooli bíróság szerint már elegendő ahhoz, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértse a véleménynyilvánítás.
A munkaadó jóhírnevének megsértése miatt bocsátottak el egy kamionsofőrt a Coca-Colától, mivel olyan fényképet töltött fel oldalára, amelyen munkaruhájában Pepsi Colát fogyaszt.
A sofőrt később – szakszervezeti nyomás hatására – visszavették állásába, de számára is kellemetlen időszakot okozott egy viccesnek szánt fotó feltöltése.
A fentebb említett ügyek annak ellenére, hogy nem magyar bíróságok előtt kerültek megtárgyalásra, relevánsnak mondhatók a magyar munkavállalók szempontjából is. Mivel az Mt. szabályozásának értelmében ugyancsak kötelezettségszegést követ el az a munkavállaló, aki véleménynyilvánításával ilyen módon sérti a munkaadójának érdekeit. A jogos gazdasági érdeket a törvény nem definiálja, így abba a foglalkoztatást végző bármit beleérthet, amiről úgy gondolja, kárt okozhat a cégének, jogkövetkezményként pedig fegyelmi büntetést vagy akár a munkaviszony megszüntetését is megjelölheti.
A Facebook-szabályzat
A gyakori elbocsátás azonban egyik félnek sem kedvező, a vállalatoknak is előnyösebb, ha sosem látnak napvilágot ilyen bejegyzések. Ezért a social mediának a munkahellyel való összehangolása érdekében megszülettek az ún. Facebook-szabályzatok. Elsőként az Országos Mentőszolgálat kezdte ilyen módon szabályozni az alkalmazottai internetes tevékenységét annak okán, hogy a dolgozói magatehetetlen betegekről készített fotókat töltöttek fel közösségi oldalaikra.
Az OTP Banknál is alkalmaznak ilyen szabályzatot, a vállalat Etikai Kódexét, amely szerint a munkavállalóknak tartózkodniuk kell minden olyan megnyilvánulástól, ami a vállalat hírnevét hátrányosan befolyásolhatja. Magánemberként is a bank etikai normáinak megfelelő, ahhoz méltó magatartást kell tanúsítaniuk, főként ha tevékenységük, illetve személyük az OTP Bankkal bármilyen módon összefüggésbe hozható. A Telenornál is használnak egy belső szabályzatot, amit a Facebook nagyfokú térnyerése miatt tartottak fontosnak bevezetni.
„A technikai fejlődésnek köszönhetően ma már a munkavállaló a munkaidejében mindenféle eszközzel kommunikálhat. A munkáltatók ezért egyre jobban elkezdtek figyelni arra, hogy mi történik munkavégzés közben a számítógépeken, mobiltelefonokon. Ráadásul, míg korábban az öltözködésre, megjelenésre, viselkedési módra szűkült le az általánosan elfogadott munkavégzéshez illő magatartás, addig ma már ez teljesen más, így a munkáltató azt próbálja védeni, ami a gazdasági, üzleti érdeke, vagyis azt a részét próbálja kontrollálni a munkavállaló tevékenységének, amely sértheti ezt, ezért próbál gátat szabni annak a közlési hullámnak is, amely a Facebookot jellemzi” – magyarázta a szabályzatok elterjedésének okát Dr. Sipos Márta munkajogász.
A közösségi média használata során azt élhetjük meg, hogy egy másik világba csöppenünk, de ne felejtsük el, hogy az online térben ugyanúgy vannak ránk vonatkozó szabályok; a kötelezettségeink nem szűnnek meg. Valójában a vélemények hatásának felerősödését eredményezte az internet, amely hatás nem csak pozitív lehet.
