A kredit egy elsőre nehezen megfogható kifejezés az egyetemi hétköznapokban. Emiatt könnyen felmerülhet a kérdés, hogy ez mit is jelent valójában, és miért is olyan fontos egy hallgató számára. Emellett olyan további kérdésekre keresi a választ a cikk, miszerint mi az összefüggés az átsorolás és a hallgatók által gyűjtött kreditek között, vagy hogyan lehet krediteket elismertetni.
Egyetemista vagy, és eddig még nem foglalkoztál komolyabban a kreditgyűjtéssel? Kíváncsi vagy, hogy hány kreditre van szükséged, hogy ne válj önköltséges hallgatóvá? A jelenlegi szakod nem az első egyetemi képzésed és kíváncsi vagy, hogy a másik szak tárgyait hogyan fogadtathatod el? Sok kreditet gyűjtöttél össze, de nem tudod, hogy valójában mennyi szükséges? Jelen cikket segítségül szánjuk azon hallgatótársainknak, akiknek a kreditek kapcsán ilyen és ehhez hasonló kérdéseik merültek fel az egyetemi tanulmányaik során.
1. Mi is az a kredit?
Az egyetemi képzéseik alatt rendszeresen találkoznak a hallgatók az elsőre talán megfoghatatlan „kredit” kifejezéssel, de felmerül a kérdés: tudjuk-e, mit is jelent valójában az adott kreditmennyiség? Ha elkezdenek a hallgatók ismerkedni egy szak ajánlott tantervével, akkor a kurzusok nevén, típusán, a heti óraszámán, az értékelés módján és a kurzusokhoz kapcsolódó előfeltételeken kívül felfedezhetnek egy kredit oszlopot különböző mennyiségű kreditértékekkel párosítva.
A kérdésre a választ a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 108. § 24. pontja nyújtja, amely szerint
a kredit nem jelent mást, mint egy olyan mértékegységet, amely a hallgatói tanulmányi munkát méri.
2. Az összegyűjtendő kreditek száma
Mikor középiskolásként az egyetemre jelentkezünk, akkor előtte a szakok leírásánál szinte mindig látjuk az összegyűjtendő kreditek számát és a képzési idő hosszát, de vajon elég figyelmet fordítunk rájuk? Utóbbira valószínűleg igen, emiatt érdemes lehet egy pillantást vetni a kreditek számára is. Miért is? Mivel, ha az adott képzési idő alatt gyűjtendő kreditek számát sem ismerjük, akkor hogyan érthetnénk meg, hogy miért ajánlott egy félév alatt X mennyiségű kreditet felhalmozni.
A felsőfokú végzettségi szinttől – és ebből adódóan a képzési idő hosszától – függ, hogy egy-egy hallgatónak összesen hány kreditet kell gyűjtenie. A végzettségi szintek közül megkülönböztethetőek: az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés szakjai. Az alapképzést és a mesterképzést egymásra épülve osztott vagy osztatlan formában lehet megszervezni. Mint ahogy a jogász szak osztatlan, addig a politológia osztott formában kerül meghirdetésre évről évre.
Az Nftv. 15. § (2) bekezdése alapján a felsőoktatási szakképzésben 120 kredit, míg az Nftv. 15. § (3) bekezdése szerint az alapképzés során legalább 180, legfeljebb 240 kredit szükséges. A mesterfokozat megszerzése esetén pedig az Nftv. 15. § (4) bekezdése úgy határozza meg, hogy minimum 60, maximum 120 kredit szükséges. A doktori képzés részeként az Nftv. 16. § (1) bekezdése pedig csak minimum kreditmennyiséget (legalább 240 kredit) ír elő. Néhány szak (például államtudományi szak, állatorvos, általános orvos, építészmérnök, festőművész, fogorvos, grafikusművész, gyógyszerész, jogász, osztatlan tanárképzés, színházrendező, színművész, teológia stb.) esetén a hallgatók osztatlan képzésre jelentkeznek, amely a gyakorlatban annyit jelent, hogy 10-12 féléves képzési idő alatt az Nftv. 15. § (5) bekezdése 300 és 360 közötti kreditértéket ír elő a gyűjtendő kreditek számából.
3. Kreditelismertetés
A kreditelismertetés arra szolgál, hogy azok a hallgatók, akik más felsőoktatási intézményben teljesítettek tantárgyakat, azoknak ne kelljen kétszer azonos vagy szinte azonos ismeretanyagból levizsgázniuk.
Az Nftv. 49. § (5) bekezdése alapján a kreditelismertetés zsinórmértéke is a tudásösszevetésen alapul, amelynek eredményeképp a következő két esetben kell elismerni a kreditmennyiséget, amennyiben:
szabadon választott a tárgy vagy az összevetett tematikák, illetve tananyagok között legalább 75 százalék az átfedés.
Ha a kreditelismertetésen gondolkozunk, akkor arra is érdemes ügyelni, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 54. § (8) bekezdése alapján az elismert kredit értéke azonos – igazodva a tantervi követelményben meghatározott kreditértékhez – a teljesítettnek minősített tantárgy kreditértékével, de a megszerzett érdemjegy már nem módosítható. A kreditelismertetés iránt érdeklődő hallgatóknak további információkért ajánlott meglátogatni a kar honlapján a kreditelismertetési tájékoztatót.
4. Modulokba tartozó faktok
Tárgyfelvétel előtt az online tanulmányi rendszerünkben, azaz a Neptunban böngészve könnyen belefuthatunk különböző fakultatív kurzusokba, amelyeket modulokba rendeznek. Ebből kifolyólag könnyen felvetődhet a kérdés: egyrészt mi a modulokban történő elrendezés oka, és másrészt vonatkozik-e rájuk speciális szabály a tárgyfelvételnél.
A modulok a joghallgatók számára az érdeklődési területeiken való elmélyülésre nyújtanak lehetőséget. A fakultatív kurzusok egy részét a következő négy specializációt szolgáló modulba rendezik: bűnügyi tudományok, civilisztikai, nemzetközi, valamint európai jogi és közjogi modul.
A legtöbb faktnál a rangsorolásos tárgyfelvétel érvényesül, amely során a hallgatóknak nem szükséges egy meghatározott időpontban a képernyő előtt ülniük, hanem a nevéből adódóan a Neptun rangsorba rendezi a hallgatókat. Ehhez képest a HKR 228. § (2) bekezdése alapján a modulokba tartozó faktok esetén nem a rangsorolásos tárgyfelvételből ismert rangsorpontszám az irányadó, hanem az utolsó félév aktív kreditindexe alapján meghatározott pontszám.
5. Átsorolás
A HKR 41/B. § (2) bekezdése szerint a tanulmányi alapú átsorolás alapjául az utolsó két aktív félév súlyozott tanulmányi átlaga és a képzésen teljesített kreditek szolgálnak. A HKR 41/B. § (3) bekezdés a) pontja alapján a kreditlimit a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett tanulmányok esetén 27 kredit, míg ezt követően a HKR 41/B. § (3) bekezdés ba) pontja alapján a minimálisan megszerzendő kreditmennyiség képzési területenként eltérő, vagyis jogi és társadalomtudomány képzési területen 36 kredit. Ehhez szükséges azonban kihangsúlyozni a HKR 41/B. § (3) bekezdés bb) pontját, hogy a 2016/17. tanévben vagy azt követően megkezdett tanulmányok esetén önmagában a 36 kredit összegyűjtése az utolsó két aktív félévben nem elegendő, hiszen a jogi képzési területen 3,00, míg a társadalomtudományok esetén 3,5 súlyozott tanulmányi átlag elérése is szükséges.
Érdemes lehet arra is odafigyelni, hogy ha valaki az ajánlott mintatantervhez képest korábban tervezi szakmai gyakorlatát teljesíteni, akkor a HKR 41/B. § (8) bekezdése szerint a szakmai gyakorlattal teljesített kreditmennyiség csak a teljesítést követő félév tanulmányi teljesítményébe fog beleszámítani.
