Hosszadalmas folyamatok előzték meg a cseh kormányalakítást, többek között számtalan koalíciós tárgyalás, rengeteg személycsere a kabineti irodában, mindenekelőtt pedig a köztársasági elnök, Miloš Zeman bizonytalan egészségi állapota. Mostanra már látható, kik alkotják az új cseh kormányt, illetve hogy mit mond az új cseh kormányfő az orosz-ukrán konfliktusról.
A kormányalakítás nehézségei
Fordulatos volt a cseh belpolitika az elmúlt hónapokban. 2021-es októberi választási eredmények alapján a hárompárti SPOLU koalíció épphogy lehagyta az akkor kormánypárti ANO 2011-et. A kormányalakításkor felmerült, hogy ne koalíció, hanem egypárti kormány alakuljon, így az is kérdéses volt, hogy Miloš Zeman köztársasági elnök Andrej Babišt, az előző miniszterelnököt, az ANO 2011 vezetőjét, vagy Petr Fialát, a Polgári Demokratikus Párt elnökét nevezi ki kormányalakításra.
Ahogy a 2017-es választásokon, ez a folyamat 2021-ben sem ment akadálymentesen. A szavazások lezárása után a SPOLU és a Kalózok és Polgármesterek koalíció rögtön megkezdte a tárgyalásokat, és végül zárt üléseken egyeztek meg az alakuló kormány tagjairól. Egyedül a köztársasági elnök kinevezésére volt szükség, hogy hivatalba léphessenek, ez viszont többször is nehézségekbe ütközött.
Zeman egészségi állapota kritikussá vált; súlyos alkoholizmusának eredményeképp májzsugorral került fekvőbeteg ellátásba, egy ideig kómában tartották. A kórházba kerülése utáni hetekben sem a sajtó, sem a kórház vezetője, sem Zeman hozzátartozói nem tudósítottak állapotáról, így a többi politikus sem értesült róla. A cseh alkotmány szerint, amennyiben az államfő valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni közfeladatait – köztük a hivatali tisztek kinevezését –, azok átruházódnak a felsőkamara elnökére.
Látszólag ennek kellett volna megvalósulnia a helyzetben is; bár kiszivárgott, hogy a köztársasági elnök nincs cselekvőképes állapotban, ezt hivatalos okiratban nem rögzítették, így az átruházásra sem került sor. Végül Fiala elnök személyesen ment el Zemanhoz a kórházba, ahol tárgyalás útján egyeztek meg az új kormányról.
Nem sokkal ezután, december végén Zeman államfő ismét kórházba került, ezúttal koronavírus fertőzés miatt. Épp ekkor zajlott a miniszterek és a kormánytagok kinevezése is; Zeman tolószékben ülve, egy üvegfallal elválasztott szobában, mutogatva jelölte ki a hivatali személyeket az új kormányban.
A különleges helyzetből adódóan néhány hétig két kormányfője volt a cseh államnak; Andrej Babiš volt miniszterelnök ügyvezető kormányfőként, Petr Fiala pedig kormányfőként tevékenykedett. Decemberben végül Fiala teljesen átvette az irányítást, a kormányt is ebben a hónapban alakították meg véglegesen.
Andrej Babiš ellenzékbe vonult, nyilatkozatai alapján tervezi a köztársasági elnöki pozíció megpályázását lévén, hogy Zeman ötéves hivatali ideje egy év múlva lejár (kérdéses, hogy ebben a kondícióban ki tudja-e tölteni ezt az időt).
Babiš népszerűsége az elmúlt hetekben drasztikusan csökkent, mivel egy kompromittáló dokumentum feltárta üzleti kapcsolatait – hasonlóan a 2021 szeptemberében megjelenő Pandora-iratokhoz.
Az új kormánynak 18 tagja van. A SPOLU koalíción belül a Polgári Demokratikus Párt (ODS) soraiból került ki a kormányfő és öt miniszter, míg a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak (KDU-CSL) három, a TOP 09 Pártnak két, a Polgármesterek és Függetlenek Pártnak (STAN) négy, a Kalózpártnak pedig három minisztere van. A pénzügyminisztérium vezetője Zbynek Stanjura (ODS), a belügyminisztériumot Vít Rakusan (STAN) irányítja, míg a külügyet Jan Lipavsky, a Kalózpárt tagja vezeti. A védelmi tárca élén Jana Cernochová, az ODS képviselője áll.
Ideológiailag sokoldalú, némileg eklektikus kabinetet tudhat magáénak a cseh állam. Ivan Bartoš, a Kalózok és Polgármesterek vezetője erősen liberális nézetek szerint politizál, míg Petr Fiala jobboldali konzervatívnak vallja magát. Jó eséllyel nagy lesz a különbség a cseh bel- és külpolitika között ebben a ciklusban.
Megalakultak a parlamenti frakciók is; a 200 fős parlamentben a hárompárti kormányfrakcióban 108 (vagyis 37 Kalózok és Polgármesterek párti és 71 SPOLU párti) politikus foglal helyet, ellenzékben az ANO2011 72, míg az SPD 20 mandátummal bír. Ezzel a SPOLU és Kalózok alkotta kormány erős többséget élvez.
Az ukrán helyzet
A cseh és orosz kapcsolat már jó ideje romlásnak indult. 2014 óta több orosz diplomatát kiutasítottak az orosz nagykövetségtől, válaszul a Vrběticében történt robbantásokra, melyeket az orosz titkosszolgálathoz, a GRU-hoz (Felderítő Főcsoportfőnökség) kötöttek. A csehek gazdasági szankciókat is mértek Oroszországra, például embargó alkalmazásával, orosz iparcikkek megadóztatásával, vagy az orosz Roszatom vállalat nukleáris energia pályázatokból való kizárásával. Az orosz-ukrán háború után ez a politika még inkább megerősödött.
Fiala miniszterelnök márciusban jóváhagyta, hogy a cseh katonák csatlakozzanak idegenlégiósként az ukránok megsegítésére az oroszok ellen, március 15-én maga is járt Kijevben. A látogatás után javasolta, hogy a nyugati erők fegyverrel támogassák az ukrán hadsereget. A legfrissebb adatok szerint Csehország körülbelül 270.000 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta.
Miloš Zeman korábban jó kapcsolatot ápolt Oroszországgal, ám a február végi események után nyíltan a béke ellen elkövetett bűncselekménynek minősítette az orosz hadműveleteket Ukrajnában. A történtekre reagálva javasolta Oroszország levágását a SWIFT globális fizetési rendszerről. Ezekkel a kijelentésekkel Csehország hivatalosan is csatlakozott az Európai Unió szankciópolitikájához. A cseh külügyminiszter az osztrák és a szlovák külügyminiszterrel együtt szolidaritását fejezte ki Ukrajna iránt.
2022 márciusában írta alá Zeman az állami költségvetésről szóló nyilatkozatot, amely egyebek mellett 1613,2 milliárd korona bevétellel és 1893,2 milliárd korona kiadással számol. Fiala miniszterelnök elsősorban a koronavírus okozta krízishelyzet megoldására, a háborús menekültek megsegítésére és a fenntartható energiagazdálkodásra összpontosítaná a rendelkezésre álló vagyont.
A szenátusi választásra 2022 októberében kerül sor, a következő miniszterelnöki választás pedig 2025-ben lesz. A két korábbi választást elnézve a kormányalakítás jó eséllyel ismét elhúzódhat majd. Elképzelhető, hogy a mostani koalíció megmarad kormánypártként, amennyiben a különböző ideológiájú pártok meg tudnak egyezni.
Zeman hivatali idejének lejárta után Andrej Babiš az esélyes a köztársasági elnöki pozícióra, bár az induláshoz legalább 50.000 állampolgár aláírása vagy pedig tíz szenátor és a képviselőház támogatása szükséges. Ettől függetlenül vannak más jelöltek is, például Hynek Blaško, az SPD politikusa vagy Pavel Fischer, a volt francia nagykövet.
Cseh és magyar kapcsolatok
Ellenzéki politikusként Fiala elismerően nyilatkozott a Fidesz győzelméről még 2018-ban, ám mivel a 2021-es cseh választások alatt Orbán Viktor Babiš mellett kampányolt, az április 3-i kétharmados győzelmet, és az ezzel megalakuló magyar kormányt Fiala nem kommentálta. Egyelőre még nincs jel arra, hogy a két országnak van közös terve a V4-en belül, annyi biztos, hogy az az együttműködés, ami Orbán Viktor és Andrej Babiš között éveken át megvolt, már nem jöhet létre újból.
Források: 1
