Az ELTE ÁJK hallgatói számos nemzetközi versenyen vesznek részt eredményesen. Ezek közül ebben az interjúnkban egy koránt sem szokványos nemzetközi projekttel, az European Universities Cooperating on Taxes (EUCOTAX) 2022-vel szeretnénk megismertetni titeket. Ennek érdekében felkerestük a neves európai pénzügyi joggal foglalkozó verseny korábbi három résztvevőjét, Faragó Brunót, Rónai Tamást, illetve Szabó Laurát, akikkel online beszélgettünk élményeikről. Fogadjátok sok szeretettel!
Jurátus: Az előző tanév során mindannyian részt vettetek a Valenciában megrendezett EUCOTAX európai pénzügyi jogi versenyen, amelyen értesüléseim szerint nagyszerűen szerepeltetek. Ehhez először is gratulálok! Azonban kezdjük az elején: mi az EUCOTAX? Mi áll a verseny középpontjában, mi adja az egyediségét?
Faragó Brunó: Az EUCOTAX maga nehezen besorolható egy hagyományos verseny keretei közé. A korábbi alkalmakon, azt mondták, elég komoly versengés zajlott egyes csapatok között, de ezt a tavalyi alkalom során megváltoztatták. Ezúttal ugyanis leginkább egy nemzetközi tudományos konferenciára hasonlított, amelyen minden csapat hozta a saját tanulmányát, ennek bemutatását követően pedig az azonos témákkal foglalkozó résztvevőknek egy közös jogösszehasonlító tanulmányt kellett készíteniük.
Mi egyáltalán nem ezt vártuk, de pozitívan csalódtunk. Nem volt győztese sem a megmérettetésnek, így csak egy békés, de annál informatívabb egy hetet tölthettünk el a pénzügyi joggal foglalkozva Valenciában, ahol ezt az eseményt megtartották.
Amikor részt vettünk ezen a versenyen, azt mondtam a többieknek, hogy ettől a hihetetlenség-élménytől ELTE az ELTE. Nem mindenhol adatik meg egy ilyen lehetőség, ahol részt vehetünk egy nagyszerű nemzetközi eseményen, és ezért hálásak vagyunk.
Jurátus: Az EUCOTAX ugyebár, mint említettétek pénzügyi jogi, és európai jogi tudományterülettel foglalkozik. Sokan ezen tárgyakat meglehetősen nehéznek, túlságosan terjedelmesnek találják. Titeket mi vonzott ebben mégis?
Rónai Tamás: Hozzá kell tegyem, hogy sajnos annak tartják. Nem kedvelt területek ezek, sőt azt lehet mondani, hogy nem is annyira népszerűek, mint amennyire népszerűnek kellene lenniük. Manapság ezek olyan fundamentumot tudnak ugyanis adni az Európai Unió erősödése kapcsán, amelyekre mindenkinek szüksége van. Ezen a jogterületeken tehát érdemes tanulni.
Az én érdeklődésem onnan ered, amikor még Simon István tanár úrnál voltunk Brunóval közösen egy szemináriumon (akivel már elsőéves joghallgató korunk óta ismerjük egymást). Kicsit „stréberül” fog hangzani, amit mondok, de felkeltette az érdeklődésünket a tárgy iránt. Sikerült megértetnie velünk egy olyan mentalitást, amelynek lényege, hogy valamilyen szinten minden a pénz körül forog. Mindenki célja az, hogy csúnyábban mondva pénzt keressünk. Ehhez a pénzügyi jogi ismeretek kiaknázása segítséget nyújthat.
A versenyre innen egy hatalmas véletlen folytán kerültünk. Simon István tanár úrral rengeteget beszélgettünk Brunóval, és sok pénzügyi jogi kérdés merült fel bennünk. Láthatóan érdeklődtünk a tárgy iránt, de egyszer egy zárthelyi dolgozatunk eredményét nem megfelelő módon rögzítették a Neptunban, így ennek a korrigálását kértem tanár úrtól személyesen. Tanár úr elismerte a hibát, és kijavította. Majd csak úgy mellesleg megjegyezte, hogy látja rajtunk a motiváltságot a szakterület iránt, és nem akarunk-e az érdeklődésünkre tekintettel jelentkezni az EUCOTAX versenyre csapatban.
Már korábban is láttuk a versenyt hirdető kiírásokat, de mindig azt mondtuk, hogy nincs erre elég időnk. Amikor viszont tanár úr megkérdezett engem, úgy éreztem, hogy ez egy remek alkalom jelentkezni, így belevágtunk. Karrier szempontjából sem utolsó szempont, ha egy nemzetközi versenyen részt veszünk. Persze eleinte nem jelentkezett elég ember a csapatversenyre – három fős csapatokat vártak – viszont sikerült megbeszélnünk Laurával, hogy csatlakozzon, majd így belekezdhettünk a felkészülésbe. Az egész egy véletlen volt, de végül utólag belegondolva, és ez az életfilozófiám is, semmi sem történik véletlenül. Mindennek van oka. Életem egyik legfantasztikusabb hete volt ez a konferencia Valenciában, amit kár lett volna kihagyni.
Faragó Brunó: Csak annyival egészíteném ki a Tomi mondandóját, hogy nyilván amikor valaki egy ilyen nemzetközi programban akar részt venni, az ízlés kérdése, melyik jogterület tetszik neki leginkább. Az viszont vitatatlan, hogy a pénzügyi jog a világ működésének legfontosabb részével foglalkozik. Én személy szerint úgy gondolom, hogy a pénzügyi jogi ismereteim okán egyre jobban ismerem a világ működését is.
Ez a véletlen elem és a spontaneitás, amit Tomi említett, adta a dolog érdekességét is valahol. A felkészülés során sem voltunk benne biztosak soha, hogy képesek leszünk teljesíteni a feladatot, de ez érdekessé tette az egész felkészülést.
A pénzügyi jog nem könnyű tárgy, viszont nélkülözhetetlen alapokat nyújt ahhoz, hogy jobban megértsük azt, hogy hogyan működik a minket körülvevő világ.
Az elején soknak tűnik és nehéznek, de ezek az ismeretek mindenképpen szükségesek egy jogász számára. Szerintem – bár nem ismerem részletekbe menően a többi nemzetközi versenyt – ez a konferencia sem marad el a legnagyobbaktól, és a tárgy is van olyan érdekes, mint bármelyik másik.
Szabó Laura: Nálam egy kicsit másabb volt ez az egész. Én úgy kerültem ide, hogy Brunó Messengeren mesélt nekem a versenyről, és ott megkérdezte, hogy lenne-e kedvem részt venni rajta. Rólam az fontos infó, hogy az ELTE mellett a Corvinuson pénzügy és számvitel alapszakot végzek, így nekem már volt ilyen irányú érdeklődésem, illetve dolgozom is pénzügyi területen, így nálam az indulás nem volt kétséges, szívesen belevágtam. Korábban nem gondolkodtam nemzetközi versenyen való részvételen, mert munka és két egyetem mellett nem tűnt ez racionálisnak. Ennek ellenére ez egy nagyon jó döntésnek bizonyult. Mind emberileg, mind szakmailag rengeteget fejlődtem, és teljesen elmélyülhettem ezen a szakterületen.
Jurátus: Egyes nemzetközi versenyekre tudtommal elég sok munkával lehet felkészülni. Ti milyen módszerrel készültetek a versenyre? Milyen élmény volt a közös felkészülés?
Sz. L.: Az egész egy kettős felkészülést igényelt. Először el kellett sajátítani a Pénzügyi jog 2 tantárgy teljes ismeretanyagát. A legtöbb adóeljárásjogi kérdést, és az adónemek típusait is tudnunk kellett egy jeles pénzügyi jogi szigorlat szintjére, amiből minden héten „feleltünk” is Simon professzor úrnál.
Emellett a Tilburgi Egyetemtől (Tilburg University) kaptunk egy kérdéssort – ők voltak a rendezők a valenciai egyetemmel (Universitat de València) együtt –, amin olyan kérdések voltak, amiket a konferencia során fel is tettek minden ország képviselőinek. Például az adóügyi információcsere egyes formáihoz kapcsolódó kérdésekre kellett kitérnünk a saját országunk viszonylatában. Ezeket a kérdéseket nekünk Magyarországra specifikálva ki kellett dolgoznunk. Mindannyiunknak külön-külön ki kellett dolgoznia a saját témájába tartozó kérdésekre a válaszokat, majd pedig mindhárman külön-külön írtunk egy-egy 40-50 oldalas összefüggő dolgozatot a saját témaköreinkből a kérdések mentén. Ebben rendkívül pontosan várták el a hivatkozások megjelölését, valamint minden egyes információ esetében ügyelnünk kellett rá, hogy megbízható forrásokból: jogszabályokból, megfelelő minőségű szakirodalomból dolgozzunk.
Egyszerre kvázi szigorlatanyagot tanulni, és ezt a szakdolgozatszerű anyagot megírni nehéz volt, ez a kettősség nekünk is végig kihívást jelentett, de a végén megérte a ráfordított időt.
F. B.: Laura mindent elmondott, ez egy előrehozott szigorlatnak is tűnt néha, amely mellé a verseny előtt közvetlenül a kérdőívet magyarul és angolul is gyakoroltuk. Itt nem csak arról volt szó, hogy egy adott jogterületet kellett feldolgozni, vagy ezzel kapcsolatban sok tudásanyagot felhalmozni, hanem kicsit kreatívnak is kellett lenni. Maga a verseny, vagy jobb szóval mondva a konferencia, az adózók jogainak védelméről szólt, amely egyszerűsített modellben gondolkodva úgy képzelhető el, mint egy sakkjátszma az adóhatóság és az adózó között. Viszont egyes szituációkban az adózó érezheti úgy, hogy az adóhatóság két királynővel rendelkezik, ezért neki is szüksége lenne plusz egy támpontra – egy bástyára -, hogy kiegyenlített(ebb)ek legyenek az erőviszonyok. Mi az adózók jogainak vizsgálatán keresztül az adóeljárás során felmerülő hasonló szituációkkal foglalkoztunk és ástunk mélyebbre.
Jurátus: Egy nemzetközi versenyen sokat számít a nyelvtudás. Szerintetek mennyire erős nyelvtudásra van szükség egy ilyen versenyfelkészülés elkezdéséhez? Mennyire lehet egy adott jogi szaknyelvet elsajátítani a verseny alatt?
Sz. L.: Erős B2, vagy pedig inkább C1 szintű nyelvtudás szükséges, mert elég nagy kihívás tud lenni a szaknyelvi szókincs elsajátítása önmagában is. Én a munkám során is gyakran angolul dolgozom, de sok olyan kifejezéssel találkoztam, amelyeket ott sem láttam még. Az adózás területén újszerű szavakkal, kifejezésekkel bővült a szókincsem. Többek között emiatt is megérte a versenyen részt vennem, hiszen a jogi szaknyelvi tudásom rengeteget fejlődött.
Viszont aki ide jelentkezik, annak ajánlott egy alaposabb nyelvtudás. Nem árt, ha egy folyamatos, gördülékeny beszédet tud hozni valaki. Nem baj, ha nincs szaknyelvi szókincse valakinek a jelentkezéskor, ez az alap nyelvtudásra ráépíthető könnyen. Az pedig elképesztően fontos, hogy legyen nyitott az ember a kommunikációra, úgy könnyebben elsajátítja a szükséges nyelvi skilleket.
F. B.: Emellett rengeteg közösségi esemény volt Valenciában, ahol mi nem csak versenyeztünk, hanem beszélgettünk is a versenyzőkkel. Sokakkal az ott lévők közül adózási és jogi kérdésekről beszélgettünk, de általános politikai kérdések is felmerültek, így ott is rengeteg újat tanultunk idegen nyelven is.
Jurátus: Milyen volt maga a verseny? Hol volt megtartva, hogy nézett ki a lebonyolítása? Milyen feladatokra számítottatok, és milyen feladatokat kaptatok végül?
F. B.: A járványhelyzet miatt volt egy olyan félelmünk is, hogy nem rendezik meg személyes részvételi formában az egészet, de végül el tudtunk jutni Spanyolországba. Az egész esemény a valenciai egyetem jogi kampuszán zajlott, de a konferenciabeszélgetések között számos köztes programon vettünk részt szerte a városban.
Az ott eltöltött hét folyamán a már említett dolgozatokat ismertettük, ez egész napokat is ki tudott tölteni, de közben voltak közös étkezések, komolyzenei koncertek, illetve esténként szabadprogramokra is volt lehetőség a hotel környékén, ahol elszállásoltak minket. Több szakmai előadáson is részt vettünk, amiket általában álló fogadás követett, ahol szintén adott volt a lehetőség szakmai diskurzusra. Emellett kiemelném, hogy ennyire jó szervezéssel ritkán találkozik az ember. Nem túlzás azt mondanom, hogy minden a helyén volt, és tényleg minden. Mindig tudtuk, hol kell lennünk, és időben érkeztünk mindenhova. Elképesztő volt ezt látni.
A konferencián magán az egyes országok képviselőinek különböző dolgozatai alapján kellett összehasonlító jogi tanulmányokat írni, amelyeket az egész hét során, folyamatosan dolgoztunk ki, majd utolsó nap előadtuk őket. Ez nehéz feladat volt, viszont ezeken keresztül egyes jogrendszerekről és kultúrákról elképesztően sok mindent lehetett megismerni.
Az eseményről összességében elmondhatom, hogy alaposan meglepett minket, mivel egy hagyományos versenyre számítottunk, de egy konferenciát kaptunk helyette. Mondták is a szervezők nekünk, hogy ez korábban sokkal kompetitívebb volt, viszont mi ezzel a versenyszellemmel nem találkoztunk. Mondhatnánk úgy is, hogy kicsit kutató munkatársként kezelték a verseny résztvevőit, és ők is egymást.
R. T.: Én azt tenném ehhez hozzá, hogy a verseny során az embert nyilván frusztrálta, hogy az első nemzetközi versenyén vett részt, és angolul kellett végig beszélnie, de ott egy barátságos és befogadó közegre talált, amiben két nap alatt feloldódott. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk már ott a versenyen is, hogy jó munkát végeztünk. Más országok professzorai kifejezetten elismerték beszámolóinkat, pedig erre nem is számítottunk.
Jurátus: A nemzetközi versenyeknek sokszor szerves része a más országokból érkező versenyzőkkel, kultúrájukkal, szemléletükkel való megismerkedés, a kölcsönös tapasztalatcsere. Mennyi kapcsolatotok volt a többi versenyzővel, és esetleg milyen közös élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodtatok?
F. B.: Annyira mély ismeretekre nem sikerült szert tennünk minden résztvevő ország kultúrájában, de sokat tanultunk róluk. A szabadprogramok során, mint említettem, általában jogi és politikai kérdésekről beszélgettünk a többi résztvevővel, így a kulturális kérdések megismerésére az adójogon keresztül volt lehetőségünk.
Amikor először beszéltünk a versenytársakkal, azt gondoltam: mégis mit lehet megtudni egy országról annak adózása alapján?
A verseny aztán ráébresztett, hogy majdnem minden megismerhető egy ország adózásán keresztül. Ez pedig nem túlzás. Az, hogy egy országban miként gondolkodnak az adófizetőkről, egyes adónemekről, olyan mélyen a társadalom működéséből és a kulturális szokásaiból ered, hogy már csak azok körvonalait megértve is betekintést nyertünk egy ország mindennapjaiba.
Egy adóeljárás keretében olyan szabályok kerülnek leírásra, amelyek néha komoly történelmi gyökerekre tekintenek vissza. Ezen keresztül, vagy az adott ország szóhasználata mögötti jelentéstartamon keresztül annak gondolkodásmódjába is beletekinthettünk.
Ez az élmény pedig részben a verseny megváltozott kooperatív struktúrájának is volt köszönhető. Sokan nem értették, hogy mégis itt mi hogyan fogunk versenyezni, de ez az együttműködő szemlélet vitte előre azt a kulturális közeledést, amelyet a verseny valahol céljául tűzött ki. Reméljük ez így marad a jövőben is!
Jurátus: Mit üzentek azon hallgatóknak, akik idén a versenyfelkészítő kurzusra (EUCOTAX Wintercourse) jelentkeznének, de nem merik kipróbálni ezt a lehetőséget?
R. T.: Én ezt egy mondatban tudnám összefoglalni. Az egész mottója az volt, hogy a versenyt egy hatalmas nagy előkészület előzi meg, de ezt többszörösen túlszárnyalta az az élmény, amit az esemény adott. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Főleg, mert a szigorlatra készülés mellett behatóbban megtanulni az adott anyagrészeket duplán kifizetődő.
Sz. L.: Én mindenkinek ajánlom, aki a pénzüggyel, pénzügyi joggal, számvitellel szívesen foglalkozik, mert ki tudja magát próbálni az ember, hogy mennyire ügyes ezen a területen. Másrészről ez a konferencia lehetőséget adott arra, hogy nemzetközi kapcsolatokat is kialakítsunk más kutatócsoportokkal, vagy akár életre szóló barátságokat is adhat a verseny.
A munkahelyeden is jól mutat később, ha látják a munkaadók, hogy egy ekkora volumenű feladatot el tudtál végezni, mert akkor szívesebben rábíznak az emberre nagyobb horderejű feladatokat, és látják, hogy az angol nyelv gyakorlati használata sem jelent problémát.
F. B.: Ugyebár ez egyfajta szemináriumként van meghirdetve, EUCOTAX Wintercourse néven a Neptunban. Szerintem ez az élmény leginkább egy rendkívül intenzív, szakmailag kiemelkedő Erasmus-os tanulmányúthoz hasonlít. Én mindenkit buzdítok arra, hogy jelentkezzen erre a kurzusra, aki kicsit is érdeklődik a pénzügyi jog iránt és nemzetközi környezetben akar szakmai tapasztalatot szerezni, valamint, ha szakmai kapcsolatokat szeretne építeni, mert az EUCOTAX mindezen célokra tökéletes.
Köszönjük szépen ezt a tartalmas beszélgetést és sok sikert kívánunk további tanulmányaitokhoz!
Képeket az EUCOTAX résztvevői készítették.
