Mennyire lehet egy politikával foglalkozó szervezetet távol tartani a politikától? Az egyetemi közéletben való részvétel politizálás? Milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy egyetemi szervezet vezetőjének? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk a Politológus Műhely elnökével, Sárkány Somával.
Hogyan írnád le, hogy mi is az a Politológus Műhely?
Egy öntevékeny diákszervezetről beszélünk, amit politológus hallgatók alapítottak 2013 környékén – akkor még csak néhányan, baráti társaságként jártak össze, azóta azonban egy körülbelül 45 főt számláló diákszervezetté nőttük ki magunkat. Tagságunkban azóta nem csak politológus hallgatók vannak, bármilyen – tágan értelmezett – társadalomtudományi szakról lehet hozzánk jelentkezni, így rengeteg jogász van köztünk, illetve vannak közgazdászok is, és mivel különböző mesterszakokra mentek tovább korábbi politológus tagjaink, tagságunk ma vegyes képet mutat. Bár telephelyünk az ELTE ÁJK, mi nem kötődünk hivatalos formában a Karhoz, így vannak corvinusos, illetve NKE-s tagjaink, sőt még BME-s és pázmányos tagunk is akad.
Mivel foglalkoztok a műhelyben?
Alapvetően közéleti kérdésekkel foglalkozunk, mi ezeket igyekszünk mindenekelőtt szakmai és független módon megközelíteni. Foglalkozunk aktuálpolitikával, illetve elméleti kérdésekkel is.
Tevékenységünk során elsősorban rendezvényeket szervezünk, ennek keretében vannak nyílt és zárt eseményeink is, ezek általában kerekasztal-beszélgetés vagy vita formájában kerülnek megrendezésre. Emellett politikusokkal, szakértőkkel, illetve közéleti kérdésekben jelentős személyekkel szervezünk beszélgetéseket. Néhány éve például Vitézi Dávid, a BKK volt vezérigazgatója is a vendégünk volt.
A Politológus Műhely novemberi belső képzésének vendége Vona Gábor volt.
kép forrása: Politológus Műhely Facebook
Ami a külvilág számára kevésbé látható, de a szervezet számára meghatározó, azok a belső képzéseink, amelyek általában a meghívott vendég előadásából, vagy egy vitából, közös beszélgetésből állnak. Ezek az események rendkívül színes képet mutatnak, mert sokféle előadót el tudunk hívni: megfordult már nálunk Orbán Balázs államtitkártól kezdve Gyurcsány Ferencen át sok, a politikai élet különböző területein mozgó politikus, kari oktató, illetve a nemzetközi politikai életben jártas személy is. Soproni Tamás – a Momentum alelnöke – például még a táborunkba is ellátogatott.
Készségfejlesztő jelleggel emellett saját belső vitákat is szervezünk, ahol sorsolás alapján a különböző csoportoknak egy adott politikai álláspontot kell képviselniük, ami gyakran azzal jár, hogy valakinek a saját meggyőződése ellen kell érvelnie – ez néha érdekes és tanulságos helyzetekhez vezet.
Szakmai tevékenységünk részeként továbbá félévente–évente kutatásokat is szervezünk választásokról és választási kampányokról,
nemcsak a tényleges politikát tekintve, hanem egyetemi keretek között is, például a HÖK választások kapcsán. Ennek keretében tartottunk például jelölti vitát, illetve elemzést írtunk a jelölti programokból, ezáltal az egyetemi közéletben is jelen vagyunk, valamint ez jó visszajelzés volt a HÖK-nek is, hiszen valamelyest közvetíteni tudtuk feléjük a hallgatók véleményét és álláspontját.
Ezeken túl volt például social media kutatásunk is, amelynek keretében a politikusok közösségi oldalakon való jelenlétét vizsgáltuk, illetve készítettünk egy tanulmányt is, amely a különböző nagy pártok kampánytevékenységét vizsgálta. Fontos tevékenységünk még a cikkírás is a Polírblogon, amelyen különféle politikai témákat mutatunk be és vizsgálunk meg.
Mindemellett a Poli Műhely szakmai közösség, ahol a szakma és a közösség két ugyanolyan fontos tényező, hiszen a szervezet lényege a szakmaiság, a közösség pedig az, ami megtart minket.
Hogyan történik annak a kiválasztása, hogy kiket hívjatok meg, milyen programokat szervezzetek?
Nagyon sokan érkeznek hozzánk úgy, hogy van egy kontaktjuk valakihez – ez nálunk mindig is úgy működött, hogy bárki bedobhatja az ötletét, amit, ha megvalósítható és szakmailag releváns, megrendezünk.
Egyébként munkacsoportokra osztva működünk, a csoportok élén az alelnökök állnak. Van egy rendezvényes és egy szakmai munkacsoportunk is. A programok nagy részénél vannak hatáskörátfedések, így a munkacsoportok elosztják egymás között a feladatokat: a vitákat általában a szakmai csoport, a belső képzéseket pedig a rendezvényesek vállalják magukra. A szakmai munkacsoport szolgáltatja továbbá az előzetes ismereteket a meghívott előadókról, míg a kommunikációs munkacsoport felelős ezeknek a közzétételéért a közösségi médiában.
Említetted, hogy nagyrészt ÁJK-s és politológus hallgatókból áll a szervezet, ugyanakkor akad más szakról és egyetemről is tagotok. Ők hogyan találnak meg titeket? Célotok elérni más egyetemek hallgatóit?
Ez egy fontos és nehéz kérdés. Jelen vagyunk az Orientációs Napokon, a HÖK-kel is jó a viszonyunk, így általában minden felületet megkapunk, például benne vagyunk a különböző évfolyamcsoportokban, mindemellett állandó dilemma számunkra, hogy miként tudunk eljutni más egyetemekhez, más hallgatókhoz.
Elsődleges jövőbeli célpontunk a Corvinus, itt szoktunk is bemutatkozó előadásokat tartani az ottani tagjaink segítségével. A legtipikusabb a személyes kapcsolatokból eredő terjeszkedésünk, illetve azáltal is el tudunk érni hallgatókat, ha a különböző eseményeinken találkoznak velünk. A mesterképzéseken szétszóródott tagjaink azok, akik más egyetemekre is el tudnak vinni minket. Nagyon szeretnénk elsősorban azokat a budapesti egyetemeket elérni, ahol jelen van a politológusképzés, de szeretnénk más társadalomtudományi szakokon is jelen lenni, például a TáTK-n eljutni a szociológus és nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatókhoz.
Workshop a Politológus Műhelyben
kép forrása: Politológus Műhely Facebook
Akik mondjuk jogászként vagy közgazdászként érkeznek hozzátok, mit keresnek a ti szervezetetekben?
Általában közös jellemző a politika iránti érdeklődés. Sokszor van úgy, hogy olyan jogászok, esetleg közgazdászok jelentkeznek hozzánk, akik fontolgatták, hogy politológiára jelentkezzenek, de végül más szakot választottak, viszont a politika és a közélet iránti érdeklődés megmaradt.
Mennyire lehet egy politikával foglalkozó szervezetet távol tartani a politikától?
Természetesen vannak konfliktusok, de úgy gondolom, hogy – a politológus szakmában főleg – elvárás, hogy a különböző politikai relevanciájú témákat tudjuk semlegesen kezelni. Sokszor egyébként úgy látom, éppen az adja a pluszt számunkra, hogy a vitáink által megpróbáljuk szélesíteni a látókörünket, és ki vagyunk mozdítva az általunk helyesnek gondolt elképzelésekből.
Előfordult, hogy valaki azért nem volt hajlandó megszervezni nálunk egy eseményt, mert sérelmezte, hogy csak az egyik oldalról jöttek volna el, és ez szerinte nem lett volna méltányos.
Ez megosztó volt a tagságon belül, de ilyenkor látni kell, hogy ez egy olyan kérdés, ami mellett és ellen is rengeteg érvet fel lehet sorakoztatni. Az egyéni nézetek persze óhatatlanul is előjönnek egy ilyen közösségben, és általában tisztában vagyunk azzal, hogy ki milyen álláspontot képvisel, főleg azokkal kapcsolatosan, akik kifejezetten hangoztatják ezt magukról.
Emellett mondhatjuk, hogy elvárjuk, hogy ha valaki jelentkezik hozzánk, az rendelkezzen egy alapvető vitakultúrával, és ne csak valamilyen pártálláspontot tudjon tükrözni, hanem legyenek önálló gondolatai is. Vannak egyébként olyanok köztünk, akik különböző pártok ifjúsági szervezeteiben tevékenyen részt vesznek, vagy épp valamelyik pártpolitikusnál dolgoznak, de ez nálunk abszolút összeférhető.
Milyen a kapcsolatotok más egyetemi szervezetekkel?
A HÖK-kel kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk, ez ered egyrészt a személyi átfedésekből, másrészt a hallgatói közéletben való részvételünkből, hiszen mi vagyunk az a szervezet, aki feladatának érzi, hogy részt vegyen a hallgatói közéletben, az egyetemi „politikai élet” alakulásában.
Mi voltunk az a szervezet, ami magára vállalta a HÖK-jelöltek programjának bemutatását, és ha a feltételek adottak, jelölti vitát szervezünk. Emellett nekünk megéri jóban lenni a HÖK-kel, már csak azért is, mert egymás mellett van az irodánk, így szeretnénk velük jó kapcsolatot ápolni.
Kialakulóban van egy együttműködés a Bibó István Szakkollégiummal is, aminek keretében szeretnénk közös eseményeket szervezni, akár kerekasztal-beszélgetéseket, akár konferenciákat, hiszen a kettő szervezetnek együtt több erőforrása van erre, és ezzel nem vonjuk el egymástól az embereket, sőt talán így több hallgatót is el tudunk érni.
Úgy tudom, volt a Paradigma Intézettel is egy közös projektetek, amelyben egy podcast sorozatot indítottatok.
A Paradigma Intézet egy viszonylag fiatal politikai kutatóintézet, alapvetően itt is a személyes ismertség miatt merült fel az együttműködés lehetősége. Az ő részükről érkezett a felkérés, hogy készíthetnénk mindenféle médiaanyagokat – ennek keretében közös videókkal indítottunk.
Nekünk korábban is volt egy YouTube csatornánk, de aztán ennek a folytatására nem volt megfelelő emberi erőforrásunk. Régebben például csináltunk a nemzeti ünnepeinken tartott pártrendezvényekkel, megemlékezésekkel kapcsolatosan videókat, de előfordult, hogy ezek nem készültek el időben, és így elvesztették aktualitásukat, ezért úgy döntöttünk, hogy ezt szüneteltetjük.
Aztán egy éve jött a paradigmás megkeresés: felajánlották, hogy ők biztosítják a technikai hátteret, és mi pedig menjünk, és beszélgessünk például aktuálpolitikai témákról – így születtek ezek a kifejezetten elemző jellegű podcastok.
Miben nyilvánul meg, hogy fontos alakítói vagytok az egyetemi közéletnek?
Szerintem mondhatom azt, hogy a politológus képzésben mi „szakmai csomópont” vagyunk azáltal, hogy az aktívabb hallgatókat próbáljuk kiemelni a szakmai képzéseinkkel, programjainkkal. A másik tényező a HÖK-kutatás elkészítése és az elnökjelölti vita megszervezése volt – úgy érzem, alapvetően nagy szerepet vállaltunk ezekkel a hallgatói közéletben.
Emellett ott vannak a standolási tevékenységeink a nyílt napokon, Orientációs Napokon, bár ezek inkább a Kart népszerűsítik. Sőt úgy gondolom, az összes szervezet, aki ilyenkor kitelepül, tulajdonképpen szívességet tesz az ÁJK-nak azzal, hogy odavonzza az érdeklődő diákokat. És talán az is benne van, hogy a műhelyességhez hozzá tartozik az aktivitás, főként a közéletben, közügyekben.
A következő kérdésem személyesen hozzád, mint elnökhöz szól. Te annak idején miért jelentkeztél a Poli Műhelybe? Hogyan lett belőled elnök, és milyen tapasztalatokat szereztél?
Sárkány Soma
Ez egy nagyon kellemes kérdés, és érdekes visszagondolni az én műhelyes pályafutásomra. Még elsősként kerültem a szervezetbe – már a polis diákmentorok között is akadtak műhelyesek. Hamar rájöttem, hogy jó döntés volt csatlakozni a Műhelyhez mind a szakmai fejlődésem, mind pedig közösségválasztás szempontjából. Azt mondanám, hogy én nagyon lassan, fokozatosan csatlakoztam bele a Műhely életébe, először inkább passzív megfigyelő voltam. Egyébként volt olyan évfolyamtársam, akivel együtt kerültünk be októberben, és ő már a következő februári választásokon gazdasági alelnök lett, engem ez akkor meg is lepett, és én inkább maradtam a háttérben.
Az első nagyobb feladat, amiben szerepet vállaltam, az a választásikampány-elemzésünk volt, ami érdekes tapasztalat volt számomra, és a következő szemeszterben már médiareferensi szerepet vállaltam, így részt vettem a felvételi eljárás lebonyolításában, ami szintén nagyon jó tapasztalat volt. Ezzel párhuzamosan egyre többen kezdték tőlem kérdezni, hogy miért nem indulok elnöknek, és végül meggyőztek.
Az elején kifejezetten nehéz volt, mert mi nagyon új és nagyon fiatal elnökség voltunk, ugyanis én másodéves voltam, a négy alelnökből pedig három elsőéves volt, és előtte egyikünk sem töltött be még semmilyen komolyabb pozíciót, így emiatt döcögősen indultunk, de aztán hamar belerázódtunk, és rengeteg segítséget kaptunk. Kicsit fel is pörgettük a műhely életét azáltal, hogy rendszerezettebbek lettek a programjaink, és talán a szervezet működését is felráztuk.
Milyen volt úgymond „csak” a szervezet tagjaként dolgozni, és milyen elnökként együtt dolgozni a többi taggal? Szerinted megváltoztatott bármit is az, hogy elnökké választottak?
Alapvetően úgy gondolom, hogy olyan ember vagyok, aki kimondja a véleményét, és kifejezi a nemtetszését a dolgokkal kapcsolatban. Nagyon igyekszem feleslegesen nem belekötni a dolgokba, de azért tudok nagyon kötekedő is lenni – arra mindig figyelek, hogy ez ne menjen át személyes sértésbe. Igyekszem elkerülni a felesleges konfliktusokat, de ennek ellenére kimondom, amiről úgy érzem, ki kell mondanom, még ha ez néha pár csúnya tekintetbe is kerül.
Az, hogy „hatalmi pozícióba” kerültem, együtt járt azzal, hogy néha keményebbnek kellett lennem, például rá kellett szólnom valakire, hogy csinálja a feladatát, vagy ki kellett mondanom, hogy ha valaki nem jól végezte el azt, de úgy gondolom, mindenkivel meg lehet találni a közös hangot. Az elnökség új szerep volt számomra, és meg kellett találnom a határvonalat az ösztönzés és a szidás között úgy, hogy meg tudjunk maradni a produktivitás és a kölcsönös tisztelet, szeretet jegyében.
Hogy érzed, sikerült összecsiszolódnod az elnökség többi tagjával? Milyen nehézségek voltak ebben?
Őszinte leszek, jó sok nehézség volt az elején, hiszen alapvetően nem együtt jelentkeztünk az elnökségi pozícióra. Emiatt és a korábbi tapasztalatok hiánya miatt akadtak konfliktusok, illetve nagyon más személyiségek vagyunk, úgyhogy össze kellett csiszolódnunk, de úgy érzem, mostanra azért ez többé-kevésbé sikerült is. Szerintem ebben az is szerepet játszott, hogy ahogy a saját munkánkban egyre biztosabbak lettünk, úgy együtt is sokkal jobban tudtunk dolgozni.
Vannak esetleg még kitűzött céljaitok, terveitek a jövőre vonatkozóan?
A Műhely céljai és továbbvitele mindig megosztó téma. Vannak olyanok, akik kifejezetten azt képviselik, hogy lépjünk tovább, és legyünk szakkollégium, de én személy szerint ezzel nem értek egyet, legfőképp mivel szerintem ez nem működőképes ötlet.
Úgy gondolom, hogy a műhely jó annak, ami: egy önszerveződő diákszervezetnek, ami egy kis pluszt ad az egyetemi évekhez.
Aztán vannak olyanok, akiknek ennél nagyobb ambíciói vannak. Igazság szerint néha úgy érzem, hogy mi magunk se tudjuk igazán.
Személyes céljaim közül talán az említhető, hogy szeretném, ha tovább tudnánk terjeszkedni az egyetemek között, és más Karok hallgatóit is el tudnánk érni, mert úgy gondolom, az ÁJK-n igen jelentős szereplői vagyunk a közéletnek, és jó lenne, ha ez máshol is így alakulna.
Amit még az elnökségem alatt mindenképpen szeretnék megvalósítani, az egy, esetleg két nagyobb esemény, illetve jó lenne még kissé terjeszkedni esetleg a társadalmi felelősségvállalás vagy az állampolgári nevelés területén.
