Mindenki fellélegzik, amikor megkapja az SMS-t, hogy elérte az államilag támogatott képzés ponthatárát. Ezek után nem kell aggódni, hogy mikor és mennyi diákhitelre lesz szükség, és azt hogyan kell majd visszafizetni. Azonban ez a támogatás sincs ingyen. Most végignézzük, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteni annak a végzett hallgatónak, aki állami ösztöndíjban részesült.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben fogalmazta meg az Országgyűlés az állami finanszírozás feltételeit. Az állami ösztöndíjjal felvételt nyert diákoknak már beiratkozás előtt alá kell írni a hallgatói szerződést. Ezzel az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a meghatározott képzési időnél legfeljebb két félévvel tovább, de maximum tizenkettő félévig – osztatlan képzés esetén, ha a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet, tizennégy félévig – vállalja az adott hallgató tanulmányi költségeit.
A támogatás azonban nem jár ingyen. Az ösztöndíj feltétele, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül, az ösztöndíj folyósításával – tehát magával a tanulmányokkal – megegyező ideig magyarországi munkáltatónál dolgozzon a hallgató. Erre a hallgatói szerződésben vállal kötelezettséget.
Abban az esetben, ha a tanuló a képzési idő másfélszerese alatt nem szerzi meg oklevelét, köteles a képzés megszűnésének napjától számított, a tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani, vagy az ösztöndíj 50%-át vissza kell fizetni.
A hallgató akkor köteles a képzési időre vonatkozó teljes ösztöndíjnak a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összeget visszafizetni az állam részére, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a hallgatói szerződésben foglaltaknak megfelelően hazai munkaviszonyt. Tehát amennyiben a frissen végzettek mégis meggondolják magukat, és külföldön szeretnék folytatni karrierjüket, akkor sem kell jelentős többletköltségre számítani, csupán az árnövekedés mértékével növelt tandíjat kell kifizetni.
Az esetleges visszafizetés és a hazai munka tekintetében több kedvezményt is felsorol a törvény. Ezek a kifizetések több részletben is teljesíthetők. Továbbá, a képzési időbe csak az állam által finanszírozott félévek számítanak bele.
A szomszédos államokban élő magyarok a származási országukban is teljesíthetik a munkaviszony-fenntartási kötelezettséget, és a hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, és az az időszak, amikor a volt állami ösztöndíjas hallgató álláskeresési járadékban részesül.
Érdekes lehet az a kérdés, hogy mi történik, ha valaki párhuzamosan folytat több képzést, vagy szakot vált idő közben. Ilyen esetben minden – az adott félévben aktív szemeszter – levonásra kerül az állam által támogatott képzési időből. Tehát, ha valaki két alapszakot végez egyidejűleg, akkor elhasználódik a tizenkét féléves támogatása, és a mesterképzésért már fizetnie kell. A szakváltás nem érinti a hallgatói kötelezettségeket. Ilyen esetben az újabb szak képzési ideje, költsége lesz az irányadó.
Összességében elmondható, hogy a magyar diákok kedvező feltételek mellett tanulhatnak a felsőoktatásban, abban az esetben, ha elérik a megfelelő ponthatárt. Ha pedig valakinek mégsem tetszik a választott szak, akkor is van lehetősége váltani.
