A márciusi, nyolcadik választás kapcsán az alábbi cikkünkben összefoglaljuk azt, mit érdemes tudni a köztársasági elnök tisztségéről, jogállásáról és juttatásairól.
Az eddigiek:
Magyarországon 1989-ben nevezték ki először az első köztársasági elnököt, Szűrös Mátyás személyében. Az Elnöki Tanács megszűnése miatt, posztjából adódóan ő lett az ideiglenes államfő. Megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatú elismerését, ami a szocializmus legkiemelkedőbb elismerése volt. Első elnökünk szeptember tizenegyedikén ünnepelte 88. születésnapját.
Őt követte Göncz Árpád, aki József Attila-díjas magyar író és műfordító is volt politikai pályafutása mellett. „Nem vagyok, nem lehetek pártok, pártérdekek szolgája – világéletemben, pártban és párton kívül, a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni.” – részlet Göncz Árpád beiktatási beszédéből.
Majd utána Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, valamint Kövér László következett.
Áder János – Kövér László után – 2012-ben lett Magyarország köztársasági elnöke. Megkapta a Magyar Királyi Szent István-rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetéseket is.
A Magyar Királyi Szent István-rend a legmagasabb fokú kitüntetés, amit a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény foglalt írásba.
Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnöke, akit megválasztottak. Mint minden köztársasági elnöknek, neki is ötévre szól a mandátuma. Ebből kifolyólag 2027-ig lehet államfő, ha addig nem mond le vagy nem szűnik meg tisztsége: ha ugyanis feladatát kilencven napon túl nem tudja ellátni, bármely országgyűlési képviselő új választást indítványozhat. Ezenfelül ő maga is beadhatja írásbeli lemondó nyilatkozatát az Országgyűlésnek, amit tizenöt napon belül visszaküldhetnek az államfőnek a döntése meggondolása végett.
A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése első napjáig köteles megszüntetni bármely, az Alaptörvénybe foglalt összeférhetetlenségi okot. Ha ezt nem teszi meg, akármelyik országgyűlési képviselő indítványozhatja vele szemben az összeférhetetlenség kimondását, ugyanakkor ha az eljárás ideje alatt ezt az okot megszünteti, akkor magát az összeférhetetlenségi eljárást is mellőzni kell.
A választás
A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki a korábbi államfő mandátumának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal. Ha pedig a megbízatásának lejárta előtt szűnt meg a tisztsége, akkor harminc nap az utódját megválasztani.
Bárki lehet köztársasági elnök, aki magyar állampolgár, betöltötte a harmincötödik életévét és az országgyűlési képviselők egyötödének írásbeli ajánlását élvezi.
Mit – mennyit?
A köztársasági elnök jogosult külföldi utazása esetén az első osztályt igénybe venni. Repülés igénybevételénél különjárati légiutazásra jogosult, amennyiben hivatalos külföldi kiküldetésre megy. Továbbá a családja (felesége vagy férje, gyermeke, szülője, unokája és gyermekének felesége vagy férje), amennyiben vele egyidejűleg nyaral, térítési díj ellenében használhatja a Kormány központi üdülőjét. A köztársasági elnök halála esetén az özvegyét, annak hiányában örökösét vagy örököseit az elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
Feladat- és hatásköre
A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, valamint nemzetközi szerződéseket köt. Ő dönt az állampolgársági ügyekben és azokban, amiket a törvény az ő hatáskörébe utal. Főparancsnoka a fegyveres erőknek és a Szent Korona Testület elnöke. Ennek a tagjai: az említett államfő, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a legfőbb bíróság elnöke (2004 óta). A testület feladata dönteni a Szent Korona és a koronázási jelvények hiteles másolatának készítéséről és tudományos vizsgálatok engedélyezéséről.
A cikk a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény alapján íródott.
