Hogyan írj olyan önéletrajzot, ami a legjobb arcodat mutatja? Miként jelenj meg az állásinterjún, és mi az, amit inkább mellőzz? Szerencsés beszélni az erősségeink mellett a gyengeségeinkről is? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphatott választ az, aki ellátogatott az ELTE ÁJK immár második alkalommal megrendezett Lunch Talk névre keresztelt eseményére.
2020. március 11-én délben volt lehetősége egy kellemes ebéd mellett a sikeres munkahelyi felvételikről beszélgetni a meghívott vendégekkel mindazoknak, akiknek sikerült regisztrálni a méltán nagysikerű eseményre. Dr. Sulyok Katalin adjunktus nyitotta meg az ELTE ÁJK II. Lunch Talk-ját és köszönetet mondott a meghívott előadóknak, amiért eljöttek és nagyvonalúan szponzorálták az ebédet. A Lunch Talk Dr. Horváth István tanszékvezető úr, illetve a Munkajogi Tanszék kezdeményezésére valósult meg.
Elsőként a Select Humánerőforrás Kft. ügyvezetője, Csaposs Noémi adott pár megszívlelendő jó tanácsot a jelenlevő hallgatóságnak. Véleménye szerint az egyik legfontosabb, hogy önmagad legyél az állásinterjún, ne valaki más. Semmi szükség arra, hogy nagyokat mondj, eltúlozd a dolgokat, sőt, ez a legtöbb esetben teljesen átlátszó, vagy legkésőbb a munkavégzés közben úgyis kiderül, hogy mi az igazság. Ezen belül rátért arra is, hogy ha a munkáltató rákérdez arra, hogy milyen gyengeségeid vannak, ilyenkor semmiképp se mondj olyanokat, hogy „túlzottan szeretek dolgozni” vagy „túl precíz vagyok, csak a maximumot tudom nyújtani”, mivel ezek a mondatok inkább visszatetszést keltenek. A munkaadó is tisztában van vele, hogy nincsen tökéletes munkavállaló, ahogyan tökéletes ember sem létezik, így mindannyian rendelkezünk negatív tulajdonságokkal is.
Valamint hangsúlyozta, hogy legyünk hűek magunkhoz az öltözködés területén is, azaz ne öltözzünk túl, de alul se az interjúra, olyan ruhát válasszunk, ami egyszerre elegáns, tehát az alkalomhoz illő, de kényelmesen is érezzük benne magunkat. Ennek alátámasztására elmesélt egy történetet arról, hogy volt egy építésvezető, aki azért nem kapott meg egy munkát, mert túlöltözött az interjún, a munkaadó ugyanis nem tudta elképzelni, hogy egy ilyen elegáns öltönyös ember kimegy egy építkezésre.
Csaposs további praktikus tanácsokkal is ellátta a résztvevőket: először is írd fel egy helyre, hogy hova adtad be a jelentkezésedet – ha több helyre is jelentkeztél –, a meghirdetett pozíciót, és az álláshirdetésben szereplő leírást. Mivel, ha pár hét múlva keresnek meg, valószínűleg már nem fogsz pontosan emlékezni ezekre, és ha addigra leszedik a hirdetést is, már utána se tudsz nézni. Miután felhívtak mindenképp olvass utána még egyszer a munkáltatónak, ismerd meg a vállalkozást, legyenek neked is kérdéseid. Végül, közvetlen az interjú előtt – ahova mindenképp érkezz egy kicsivel hamarabb – nagyjából húsz perccel rendszerezd a gondolataidat, vedd át magadban, hogy a fontosabb kérdésekre milyen válaszokat fogsz adni.
Egy kérdés kapcsán kitért a minket érintő szakmai oldalra is.
Elmondta, ha első- vagy másodéven még nem jogi környezetben dolgozol, az egyáltalán nem jelent problémát, inkább gyűjts minél többféle tapasztalatot, hogy megtudd, te milyen munkát élvezel a legjobban.
Az nem fátum, hogy most már mindenképpen klasszikus értelemben vett jogi munkát kell végezned. Valamint szerinte az sem feltétlen a legjobb, ha egy nevesebb, nagy ügyvédi irodában dolgozol az egyetemi éveid alatt, mivel egy kisebb irodában feltehetően több dolgot tanulhatsz meg, éppen azért, mert nincsen annyira szétbontva a folyamat, mindenbe beleláthatsz, részt vehetsz, ezáltal több tudást sajátíthatsz el.
Ezt a buzdítást követte Petz András, az Anglofon Studio igazgatója, aki a nyelvtudás alapvető voltáról ejtett pár szót. Kiemelte, hogy elengedhetetlen a magas szintű nyelvismeret, a szaknyelvi tudás, amin belül az angol alapnak tekinthető, de emellett a német vagy a francia nyelv megfelelő ismerete is szükségszerű. Az ügyvédi irodákban jellemzően második helyen a német nyelv dominál a külföldi partnerek miatt, a nemzetközi jog nyelve pedig a francia.
Petz tovább oldotta a légkört, és egy interaktív feladatba vezetett be minket. Körbeadott mindenkinek egy-egy tesztet. A lapon levő szövegekben nyelvtani, stílusbeli és szóhasználati hibák voltak, melyeket közösen kerestünk ki. A feladat tanulsága, hogy egy jól megírt angol nyelvű motivációs levél kulcsfontosságú a jelentkezésnél.
Ezek után szó esett még a jogi diploma sokféle felhasználásáról is. Voltaképpen rengetegen más irányba mozdulnak el, és nem maradnak meg a klasszikus értelemben vett jogászi hivatásoknál. Biztatásként elmondta, hogy egy nagyon jó diplománk lesz ilyen szempontból, hiszen a munkaadók a jogászi végzettséggel rendelkezőkről – éppen a képzés sajátossága miatt – gyakran feltételezik a kiváló íráskészséget, a differenciált és strukturált gondolkodásmódot, valamint a szélesebb látókörűséget.
A nagyjából egyórás eseményen végig volt lehetőség kérdéseket is feltenni, hiszen ez a Lunch Talk valódi célja, hogy oldott formában, egy finom ebéd mellett a résztvevők kötetlenül elbeszélgethessenek szakmai kérdésekről.
Így többek között felmerült az a sokunkban ott kavargó kérdés is, hogy a munkáltatói oldalon valójában számít-e, és mennyire, hogy ki melyik egyetemen szerezte a diplomáját? Konkrétabban, a tapasztalat szerint élveznek-e előnyt azok, akik az ELTE-n végeztek?
Petz András tapasztalatai szerint a munkáltatók nagyra becsülik az ELTE-s diplomát, igazi értéke van a munkaerőpiacon. Csaposs Noémi szerint egy diploma még önmagában nem elegendő. A kérdést inkább egy másik megvilágításba helyezte: „Annál sokkal több kell, a megfelelő képesítés valójában csak a küszöb, hogy egyáltalán szóba álljanak veled, legyen esélyed pályázni az adott pozícióra. Rendkívül fontos, hogy addigra már rendelkezz szakmai tapasztalattal, az egyetem mellett elengedhetetlen, hogy fejleszd magadat és megfelelő gyakorlatot szerezz. Ehhez pedig az a legjobb, ha minél több helyen kipróbálod magad ez idő alatt. Egy CV, amiben csak az elvégzett iskola szerepel nagyon karcsú, muszáj, hogy legyen szakmai tapasztalatod is, mire elvégzed az egyetemet.”
Végezetül Csaposs Noémi foglalta össze a tanulságot, aki az ideális munkavállaló négy legfontosabb tulajdonságát a felkészültségben, az informáltságban, a nyitottságban és nem utolsó sorban az elkötelezettségben jelölte meg.
Reméljük, hamarosan találkozhatunk a következő Lunch Talk eseményen az Egyetem téren!
A képeket Papp Bence / Post Horizon készítette.
