Egy gimnáziumi osztálytársam a tavaszi szünet előtti utolsó napra tett töri témazáró dolgozat idejének kihirdetésekor csak annyit mondott, hogy ha nagypéntek, akkor nagydoga. Nos, egészen úgy tűnik, ilyet többé nem mondhatunk, ugyanis a Kormány kezdeményezésére 2017-től a nagypéntek a húsvéti ünnepkör első munkaszüneti napjává lép elő, így négy napos egybefüggő munkaszünetnek örülhetünk.
Minket, hallgatókat még valójában nem érint a változás, hiszen a tavaszi szünet jellemzően szerdától szerdáig tart, ezért a nagypéntek így is szabad volt számunkra, azonban pár éven belül mindnyájan kilépünk a nagybetűs életbe, és akkor a munkaszüneti napok nagyobb jelentőséggel fognak bírni számunkra is. Azért, mert jogot hallgatunk, és mert amúgy is jó tudni, álljon hát itt néhány hasznos és fontos információ, ami a munka világában még jól jöhet, akármilyen pályára is lépjünk a későbbiekben.
Mi is a munkaszüneti nap egyáltalán?
A munkaszüneti nap a munkajogban a törvényileg biztosított pihenőidő egyik nem klasszikusnak nevezhető fajtája, mivel tartalmát tekintve munkanapnak számít, amelyen azonban nem kell munkát végezni. Ebből kifolyólag nem pihenőnap, törvény külön rendelkezik róla.
Melyek a munkaszüneti a napok hazánkban?
Az eddigi évi tíz munkaszüneti nap a múlt heti döntés értelmében tizenegyre duzzadt.
Fontos kiemelni, hogy ez a teljes magyar munkavilágra igaz, azonban a közszférában ennél akár több munkaszüneti nap is előfordulhat, például a köztisztviselők napja miatt. Lényeges elem, hogy ezek a napok a magyar nemzet kiemelkedő fontosságú eseményei emlékére vagy a keresztény kultúrkörhöz tartozó vallási ünnepek tiszteletére, valamint nemzetközi hagyomány alapján alakultak ki. Nem kell dolgozni így január elsején újév alkalmával, március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére, nagypénteken és húsvéthétfőn a húsvét ünnepekor, május elsején, a munka ünnepén, pünkösdhétfőn a Szentlélek kiáradásának tiszteletére, augusztus 20-án, Szent István király koronázása és az államalapítás ünnepén, október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, november elsején, a mindenszentek ünnepén, valamint december 25-én és 26-án, karácsonykor.
Bizonyos munkakörökben, bizonyos munkáltatóknál ezeken a napokon sincs munkavégzés alóli „felmentés”.
Jellemzően ilyen a külföldi vállalatoknál, külföldre végzett munka, az idényjellegű munka, mint például az aratás, vagy a rendeltetésük folytán ilyen napokon is működő munkáltatóknál történő munkavégzés, illetve a megszakítás nélküli tevékenység keretében folytatott munkavégzés. Rendkívüli munkaidő is elrendelhető, ha baleset, elemi csapás vagy egyéb súlyos körülmény indokolja.
