Az Európai Unió 2016-os felmérése alapján csak az unió területén 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik, amelynek 8,5%-át a háztartások adják. Csak egy magyar háztartásban átlagosan évente 381 kilogramm szemetet termelnek. Ezek a számok már előre mutatják cikkem témáját, melyben egy olyan forradalmi módszert szándékozom bemutatni, amellyel nemcsak csökkenthetjük ezeket a számokat, de környezetünket és életmódunkat is javíthatjuk.
A no–waste életmód története
„Mi vagyunk az a generáció, amelynek meg kell mentenie az emberiséget. Lehet, hogy kényelmetlen a szerep, de ez a helyzet. Nekünk legalább még van esélyünk megmenteni a bolygót. A jövő generációinak már lehet, hogy nem lesz esélyük.” – Alice Bell gondolata, ami az utóbbi időben (főleg a globális felmelegedéssel kapcsolatban) újra és újra szembejön velünk. Az idézetben rejlő igazságot nem is tagadhatjuk., A tudósok előrejelzései szerint abban az esetben, ha a mi generációnk nem kezd drasztikus intézkedésekbe, pár évtized elteltével már semmilyen változtatással nem lesz esély a Föld élhetőségének fenntartására. De mégis mik azok a módszerek, amelyek magukkal hozhatják az igazi változást?
A környezettudatosságot az ember régóta szívügyének tekinti, de legfőképpen a világháborúk pusztításai és a tudomány fejlődése mutatott rá a világ számára, hogy mennyire fontos az általunk megtermelt felesleg megfelelő kezelése. A magyar kormány a környezeti értékek megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben határozta meg az állampolgárok és az intézmények számára azokat az elveket, amelyeket mindenkinek követnie kell, és amiknek be nem tartása jogi következményeket von maga után. Kinyilvánítja azt, hogy a környezet tisztelete állami védelemben részesül, mert az egy olyan érték, ami mulandó, ezért minden állampolgár köteles a legjobb tudása szerint megóvni. Ennek szellemében, vajon nyújthatja-e a megoldást a töméntelen hulladékra a no-waste életmód?
A no-waste életmód, vagy ismertebb nevén a zero-waste mozgalom az emberek új törekvése a bolygó, a környezet és az emberiség megmentése érdekében. Az életmód lényege, hogy egyáltalán nem termelünk és nem használunk egyszer felhasználható termékeket. Akár nevezhetjük egy harmadik hulladékkezelési formának is, ami hosszútávú megoldást nyújthat. Első generációs rendszernek nevezzük azt, amikor a felesleget kidobjuk, vagyis szemetet hozunk létre, ami számunkra egy azonnali megoldást kínált az évek során.
A szemét azonban nem tűnt el, csak felhalmozódott, ezért jelent meg a második forma, az újrahasznosítás, amikor a kidobott szemetet újra feldolgozzák és használhatóvá teszik. Mivel ez sem hozta el a várt hatást, megjelent a harmadik generációs megoldás: a nulla hulladék elve.
A zero waste, vagyis a nulla hulladék fogalmát a Zero Waste International Alliance (ZWIA, Zero Waste Nemzetközi Szövetség) határozta meg, mely szerint egy olyan gazdaságosságra és hatékonyságra törekedő mozgalmat értünk alatta, ami az emberek alapvető szokásait gyökeresen változtatná meg úgy, hogy minden terméket, amit használunk, visszaforgassunk az életünkbe. Az utóbbi évek drasztikus számait tekintve egyre többen ,,állnak át” erre az életmódra, és építik át mindennapjaikat ennek megfelelően. Cikkem folytatásában 4+1 tippet fogok bemutatni, amelyek segítségével mi is elindulhatunk ennek a mozgalomnak az útján, és tehetünk a környezet védelméért.
1. Hasznosítsd újra, amit csak lehet
Talán nevezhetném ezt a fő alapelvnek is, hiszen részben a no-waste alapját adja a következő gondolatmenet. Ahogy fentebb kifejtettem, a fogalom egyik fő gondolata, hogy ne termeljünk olyan felesleget, ami nem használható újra. Azonban szinte teljes bizonyossággal kijelenthetjük: a mai világban ez lehetetlen. Ezen okból, ha kénytelenek is vagyunk valami hulladékot venni vagy létrehozni, annak a minél előbbi újrahasznosítására törekedjünk. Például, ha bevásárlás során üveget vagy műanyag tárolódobozt veszünk, akkor azt ne hajítsuk rögtön a szemétbe, használjuk fel továbbra is – tárolásra tökéletesen alkalmas, és költségbarát megoldás is.
2. Készítsd saját magad!
Sokszor vásárolunk olyan dolgokat, amelyek néhány alkalmi használat után a szemétbe kerülnek, mert igazából nincs is rá szükségünk – ezt elkerülhetjük, ha mi magunk készítjük el a dolgok alternatíváit. Azon felül, hogy nem termelünk felesleges hulladékot, még családi időtöltésnek is tökéletes, hiszen a DIY-t (do-it-yourself, vagyis csináld magad) a gyerekek élvezik a legjobban.
Csak hogy egy példát mutassak: dekorációkat (akár a húsvétire, akár a karácsonyira gondolunk) alkothatunk növényekből, a háztartásunkban is fellelhető tárgyakból – a dolgok szépségét nem a kinézetük, hanem az eszmei értékük adja.
3. Komposztálj!
Az általunk termelt szemét jelentős százalékát az élelmiszerek teszik ki, ezzel pedig nemcsak szükségtelenül növeljük az ökológiai lábnyomunkat, hanem elpazaroljuk a mások számára akár elérhetetlen értéket is: az ételt. Márpedig teljesen biztos, hogy minden háztartás termel biohulladékot, ezért ha ezt teljesen kiküszöbölni nem is tudjuk, igyekezzünk kihasználni a lehetőségeinket, és kezdjünk komposztálásba. Ez egyrészt nem igényel sok helyet, és mindenki számára megvalósítható, másrészt nem kerül semmiféle plusz költségbe, így anyagilag se járunk vele rosszul. A folyamat során a szerves anyagok lebomlásának eredményeként szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik, ami tápanyagban gazdag mivolta miatt kiváló minőségű termőtalajt szolgáltat a növényeknek, vagy akár lecsapolva öntözővízként is tökéletesen funkcionál. A lényeg mindenképpen az, hogy a no-waste-re törekedve figyeljünk arra, hogy minden, ami hulladékká válhat, visszaforduljon az életünkbe, és hasznát vehessük újra meg újra.
4. Vásárolj tudatosan!
Talán nem meglepő, ha azt mondom, vásárlásaink során szerezzük be a szemetünk legnagyobb részét. Azon felül, hogy a legtöbb ember minden vásárlásnál új bevásárlószatyrot vesz, az árukat többségében műanyag csomagolásban árulják az üzletek.
Erre nyújtanak megoldást az országszerte egyre több helyen elérthető csomagolásmentes üzletek, amelyeknek lényege, hogy a termékeket az általunk vitt dobozba, üvegbe stb. tudjuk beletenni, vagyis ezáltal nem halmozunk fel felesleges hulladékot. Ez szintén nem kerül pluszba, hiszen tárolók vásárlása helyett biztos, hogy mindenkinél található otthon egy-két felhasználatlan befőttes üveg vagy jégkrémes doboz, ami tökéletesen alkalmas az élelmiszerek raktározására. Magyarországon ezen elv alapján működő üzlet többek között a Tebe, a Ligeti boltok, a Ne pazarolj! vagy a Pancs boltok – és sorolhatnám tovább, mert bár számuk még közel sincs egy nagy élelmiszerlánc kereskedéseihez képest, a kezdeményezésben egyre többen találják meg önmagukat, és csatlakoznak ehhez az említésre méltó üzleti modellhez.
+1 Legyél elhatározott!
Utolsó gondolatként pedig magának a hulladékmentességnek az alapját szeretném megerősíteni: légy elkötelezett ez iránt az életstílus iránt!
A no-waste egy életmód, ami folyamatos odafigyelést és kitartást igényel, változtatásokat olyan cselekvésekben, amik az életünk részét képezik, amióta csak létezünk. Az idő előrehaladtával a kemény munka mindig meghozza gyümölcsét, de ehhez a legfőbb hajtóerő saját magunk vagyunk. Így az Európai Hulladékcsökkentési hét keretében kívánom, hogy legyetek tekintettel környezetetekre, és gondolkodjatok el a kérdésen: Mit tehetnék, hogy a jövőben egy jobb bolygón élhessek?
