ON Internews- Interjú a Joghallgatók Önképző Szervezetének elnökével, Bánházi Enikővel

A következőkben a JÖSz idei új elnökének, Bánházi Enikőnek válaszait olvashatják, akivel a kollégiumi életről, szakmai lehetőségekről az ő saját élményeiről és még sok más izgalmas témáról beszélgettem a szervezettel kapcsolatban. 

Jurátus: Szerinted mi az, amivel te több lettél, mióta a szervezet részévé váltál? 

Bánházi Enikő: Úgy érzem, hogy nagyon-nagyon sok minden van, amit elmondhatnék, mégis nehéz szavakba önteni. Számomra rengeteget adott az, hogy egy ilyen támogató közösségnek a része lehetek, mindig van kihez fordulnom és tudok segítséget kérni, ami megkönnyebbülést ad a mindennapi egyetemi életem során. Emellett a mély érdeklődés a jogász szakma iránt is folyamatosan fenntart egy izgalmas diskurzust, hiszen látom a többiek lelkesedését. Ez nagyon motiváló és nagyon hálás vagyok érte, hiszen ez ad nekem lendületet. Tehát a tagságot, mint motivációs erőt emelném ki – általuk több akarok lenni, például amikor azt látom, mennyi mindent elértek, mivel foglalkoznak és hogyan teszik mindazt. Én azt mondanám, hogy ez elengedhetetlen egy olyan szakmában, mint amilyen a miénk.

J.: Az új elnöki pozíciódról szeretnélek kérdezni. Milyen érzéssel tölt el téged ennek betöltése? 

B.E.: Egyelőre még ott van bennem az érzés, amit leginkább úgy tudnék megfogalmazni, hogy az újdonság varázsa, de egyébként abszolút felelősségérzetet érzek magamban ezzel kapcsolatban. Természetesen korábban is láttam, hogy mi egy elnök feladata, ez ismert volt előttem a jelentkezésemet megelőzően is, viszont amióta én töltöm be ezt a tisztséget, azóta tudatosult bennem igazán, hogy mekkora a felelősségem és ez mennyi munkával, áldozattal jár. Ettől eltekintve engem feltölt ez az új szerep és öröm számomra, hogy azzal a szervezettel foglalkozhatok és segíthetek az előre lépésében, amelyet annyire szeretek, továbbá a barátaimnak és a szakkollégista társaimnak gyakorlatilag a szakmai fejlődését is közvetetten segítem, mivel nekem kell garantálnom, hogy minden olajozottan működjön a szervezeten belül. Ebből a szempontból egyelőre még megmászandó hegyként tekintek rá, de ez egy olyan kihívás, amit nagyon szívesen fogadok és izgalommal tölt el az, hogy a következő egy évben én töltöm be ezt a pozíciót. 

J.: Ami a tagfelvételt illeti, milyen kritériumoknak fontos megfelelni és milyen fordulókra lehet számítani? 

B.E.: A felvételi folyamat első lépése, hogy be kell küldeni egy önéletrajzot és egy motivációs levelet, majd ezután mehet a felvételiző az írásbeli fordulóra, ahol többnyire általános műveltségi kérdésekre kell válaszolni, de szakmai kérdések is előfordulhatnak felsőbb évesek hallgatóknál, akiknek már voltak jogi tárgyai. Ezek esszé jellegű kérdések, amelyek természetesen minden félévben változnak. Majd, hogyha sikerült megugrani ezt az akadályt és jól szerepelt a jelentkező, akkor tovább mehet a szóbeli fordulóra, ahol a felvételi bizottság előtt kell megjelenni. Itt válogatott kérdéseket kap a felvételiző, melyet a bizottság tagjai tesznek fel (itt szintén előfordulhatnak szakmai kérdések). A szóbeli forduló után következik a felvételi tábor, ahol már azt is figyeljük, hogy a jelentkező miként integrálódik, hogyan tud csapatban dolgozni. Azt, hogy ezen belül milyen kritériumoknak kell megfelelni nehéz körül határolni, nyilván fontos számunkra, hogy nyitott személyek kerüljenek közénk, akik tényleg tudnak és akarnak is ebben a közegben működni, valamint szakmailag is kiemelkedőek vagy mutatnak olyan potenciált, hogy azok lesznek.

J.: A JÖSz 3 alappillére mit takar, ki tudnád fejteni bővebben ezeket a kulcsszavakat? 

B.E.: A JÖSz 3 pillére alapvetően azt az útvonalat jelöli ki, amelynek mentén halad az egész szervezet, és azokat az értékeket képviseli, amelyeket próbálunk egyensúlyba hozni egymással. Mivel ez alapvetően egy jogász szakmai kollégium ezért nyilvánvalóan a jogtudomány az, ami az elsődleges. Ide értendőek a kötelező kurzusaink és mindenféle önképzések, amelyeket a tagok szoktak elsősorban a tagság számára kisebb beszélgetések, viták vagy előadások formájában szervezni. Emellett van művelődési és szeretetszolgálati pillér. A művelődésbe beletartozik mindenféle kulturális önfejlesztés és csapatépítő programok., Tekintettel arra, hogy egy hallgatói szervezet vagyunk, nagyon fontos az, hogy a szakmaiság mellett a csapatépítésre is figyelmet fordítsunk, mert úgy gondolom, hogy az életnek ez is egy nagyon fontos szegmense. A szervezet 3. pillére a szeretetszolgálat, amely mindenféle karitatív tevékenységeket takar, ilyen szokott lenni az adománygyűjtés, sor szokott kerülni véradásra is, de egyébként mindig az aktuális alelnöktől függ, hogy milyen szeretetszolgálati tevékenységeket szervez.

Tehát dióhéjban a 3 pillér célja, hogy ennek a szakkollégiumnak a tagjai ne csak a szakmai fejlődésben legyenek úttörők, hanem fejlődjenek, mint ember, értékes tagjai legyenek a társadalomnak. 

J.: Ami a szakmaiságot illeti, mit kínál a szervezet a tagjainak? 

B.E.: Itt az első dolog, amit megemlítenék azok a kötelező kurzusaink, minden félévben változik a kínálat, de alapvetően 4 tagozatra osztható, és a 4 tagozaton belül vannak megszervezve a kurzusok.

Ezek a tagozatok a civilisztika, közjog, büntetőjog és a nemzetközi jog.  Ezek leginkább arra vannak kiélezve, hogy az egyetemi képzésen túl mutassanak vagy alternatív jogi területet, vagy olyan érdekes témát, amire esetleg az egyetem keretei között nem adódik lehetőség.

Ezáltal a hallgató mélyebben beleáshatja magát a témába, ami adott esetben kimarad az egyetemi képzésből. Ezek gyakran neves ügyvédi irodákkal való együttműködések, melynek során a tagok szoktak találni maguknak olyan kérdéskört, ami az érdeklődési körüknek megfelelő. A kötelező kurzusokon túl, ahogy említettem a pilléreknél, vannak önképzéseink. Itt is az a cél, hogy a tagoknak legyen lehetősége mélyebben beleásni magukat olyan témákba, ami őket érdekli és azt meg tudják osztani másokkal. Egyrészt rengeteg ilyen előadásunk van, tehát ez nagyon aktívan működik a szervezetben, másrészt mindig nagyon jó előadásokat sikerül megszervezni. Szerintem nagyon különleges, hogy a szervezet tagjai találhatják ki és szervezhetik meg maguknak ezeket az előadásokat. A szakmaisághoz sorolnám azt is, hogy rendkívül nagy networking lehetőséget ad minden szakkollégiumban való részvétel és ez alól nem kivétel JÖSz sem, mert rengetegen a társaságon belül azáltal kaptak gyakornoki munkát és egyéb hasonló lehetőségeket, hogy ügyvédi irodákkal együttműködésben áll a szervezet, tehát ilyen szempontból is előrejutási lehetőséget nyújt a JÖSz.

J.: Mi a legszebb emléked, ami a JÖSzhöz köt?

B.E.: Nagyon nehéz feladat ezt egy emlékre redukálni. Ha muszáj lenne, akkor azt mondanám, hogy a beavató, mert annyira különleges élmény az, hogy én is ott voltam az újonnan felvettek oldalán, de most, pár félévvel a hátam mögött ott vagyok, hogy én a üdvözlöm az újonnan felvetteket. Nagyon jó érzés látni, hogy bővül a tagság, van érdeklődés, hogy szakmailag is és emberileg is nagyon értékes új arcokat tudok megismerni. Emellett szórakoztatóak is ezek az események, az újak beavatása egy nagyon sajátos élmény és minden alkalommal kicsit más, mert mások a felvételiztetők és a felvételizők.

J.: Tudnál mesélni kicsit a kollégiumi életről?

B.E.: Én személy szerint a kollégiumi életről nem tudok sokat mesélni, mert nem lakom bent. Azt viszont el tudom mondani, hogy mindenkitől azt hallom, nagyon támogató és összetartó a közösség. Bármikor számíthatnak egymásra, ha segítség kell a tanulásban vagy egy jó tipp a vizsgákhoz, illetve vannak külön kolis közösségi programok is. Sokaktól azt hallom, hogy érdemes legalább valamennyit bent lakni. Másrészt pedig, akik ott vannak azok imádják hiszen egy nagyon összetartó közösséget kovácsol a környezet meg persze természetesen nem hátrány az sem, hogy rendkívül közel van az ELTE-hez és a Pázmányhoz is a kollégiumi épületünk.

J.: Ha egy gólyát kellene meggyőznöd, hogy miért pont a JÖSz-t válassza és ne más szervezetet, szakkollégiumot, milyen érveket sorakoztatnál fel? 

B.E.: Szerintem ez az esetek döntő többségében inkább megérzés alapon működik, mint ész érvekkel, legalábbis én azért választottam JÖSz-t mert mindamellett, amit tudtam, hogy nyújtani tud, ez állt a legközelebb hozzám és itt éreztem a társasággal is magamat a legfelszabadultabban. Ellenben, hogyha a tényleges észérveket akarjuk felsorolni, számomra az mindenképpen komoly indok volt, hogy a szervezet közös a Pázmánnyal, ami a networking szempontjából hatalmas lehetőség. Arról nem is beszélve, hogy kimozdítja az embert a megszokott komfortzónájából az, hogy nem csak a saját egyetemének falain belül, hanem egy másik egyetemen tanuló hallgatókkal is kapcsolatot teremt. Én személy szerint úgy érzem, hogy sok jogászt képeznek ebben az országban és ezért érdemes szerintem az egyetem falain kívül is ismerkedni más jogászokkal már csak azért is, mert érdekes tudni, hogy ők, hogy és mit tanulnak. Emellett számomra nagyon imponáló volt az önképzési lehetőség, amelynek a működése egyedülálló. Továbbá szintén pozitívum, hogy a szervezet autonóm.  Ezáltal nagy a felelősségünk is, ami lehet, hogy valakinek negatív szempont inkább, de szerintem abszolút pozitívum, ha az ember már az egyetem évei alatt is olyan vezetői tapasztalatokra és olyan szervezői tapasztalatokra tehet szert, amelyekre egyszerűen máshol nem lenne lehetőség.

Köszönjük szépen az interjút Bánházi Enikőnek! 

A képek a JÖSz szerzői jogi védelme alatt állnak.

 
 

JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

 
 
 
                  

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Sümegi Renáta

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.