Jurátus: Kérlek, mutassátok be a Bibót röviden!
Lepsényi Gabriella: A Bibó István Szakkollégium az ELTE egyik legrégebbi szakkollégiuma, és fennállásának negyvenéves évfordulóját ünnepli idén. Szakkollégiumunk a szakmaiság, a közösségiség és a társadalmi felelősségvállalás hármas pillérrendszerére épül. Kurzusaink hét műhelyben kerülnek megszervezésre, ezek pedig a következők: a Büntetőjogi, a Civilisztika, a Jogelméleti, a Közjogi Tudományok, a Nemzetközi és Európai Jogi, a Politikatudományi, valamint az Orientációs Műhely.
Az Orientációs Műhely célja, hogy az alsóbb évfolyamon tanuló hallgatókat olyan képességekkel ruházza fel, melyeknek fejlesztésére az egyetemi képzésen nincs, vagy csak igen szűk körben van lehetőség. Így tagjaink elsajátíthatnak különböző soft skilleket, például a retorika vagy a tudományos írás területén. Természetesen bármelyik kurzust fel lehet venni, hiszen a műhelyek közti átjárhatóság biztosított.
Coaching programunk során pedig a már végzett, alumni tagjaink tartanak egy egyéni beszélgetést a felvételt nyert Bibósokkal, akiket érdeklődésük alapján összekötnek egy olyan Bibóssal, aki ezen az adott területen dolgozik, valamint szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ennek a mentor-mentorált kapcsolatnak számtalan kifutási lehetősége van, akár egy hosszú távú, gyümölcsöző együttműködést is eredményezhet – mint amiről az ELTE-ÁJK „Nyerő párosok” c. interjúsorozata is beszámol. A mentoraink iránymutatását és szakmai megalapozottságunkat támasztja alá a standardnak számító számtalan OTDK-sikerünk is. 2022-ben szakkollégistáink 25 dolgozattal és 13 opponenciával képviselték a Bibót a Kari Tudományos Diákköri Konferencián, melynek eredményeképp 19 kutatásunk és 2 legjobb opponensünk vehet részt az országos fordulón.
Vörös Emese Hargita: Mindezek mellett a Bibóban követelmény a szakkollégiumi pályafutás alatt egy tutori dolgozat elkészítése. Ez azért is kifejezetten hasznos, mert TDK-hoz hasonló lehetőséget ad arra, hogy a hallgató elmélyedhessen egy általa választott jogterület rejtelmeiben.
Fontosnak tartom még felhívni a figyelmet a szakkollégium méltán híres önszerveződő és autonóm működésére, melynek szellemi légköre garantálja az interperszonális fejlődést, egy kiemelkedő vitakultúra kialakítását, valamint a világnézeti nyitottságot. Bibósként, ha ránézel a másikra, a legutolsó szempont lesz, hogyan néz ki, amikor beszélgettek. Sokkal fontosabb lesz az, amit mond. Mindez azért hangsúlyos, mert megtanít előítéletek nélkül élni.
Jurátus: Mi emeli ki a Bibót, mint szakkollégiumot egy kifejezetten kompetitív mezőnyből?
L.G.: A bázisdemokratikus önszerveződés! Teljes mértékben mi tudjuk kialakítani a saját kereteinket. Sokszor ez rengeteg munkánkba kerül, de mindig megtérül. A Bibó továbbá számtalanszor védőhálóként jelenik meg mind közösségileg, mind szakmailag. Ha elveszettnek érzem magam, jól tudom, hogy itt mindig fogok találni olyan segítséget és megértést, amivel képes leszek bármilyen nehézséget átvészelni.
V.E.H.: A Bibóban szerintem az a nagyon különleges, hogy nemcsak elolvassuk Bibó István műveit és sokat megtudunk az ő – egyébként kiváló szakmai és emberi – munkásságáról, hanem mi egyúttal egy végtelenül erősen összetartó közeg vagyunk. Hajnalokon át együtt beszélgetünk, közösen tanulunk, a vizsgákon Bibós kitűzővel jelenünk meg, az ötöseinket, sikereinket pedig nem csak magunknak, hanem a szakkollégiumnak is szerezzük.
Továbbá egy ösztöndíj-, vagy munkahelyi jelentkezés során is hatalmas előnynek számíthat, ha a jelentkező Bibós. Számos munkáltató úgy tekint a Bibóra mint egy előzetes szűrésre, amely garantál egy adott szakmai színvonalat. Én magam is tapasztaltam ezt, hiszen amikor egy munkalehetőség során elmondtam, hogy Bibós vagyok, pozitívan játszott közre az állás megszerzésében.
L.G.: Én is azt látom, hogy mindenki a Bibósokat akarja. Rengeteg megkeresést kapunk mind szakmai, mind közösségi téren, éppen ezért gyakran kihívást jelent, hogy ezek közül a számunkra legelőnyösebb lehetőségeket válasszuk ki úgy, hogy közben a tagság energiáit se kössük le teljesen.
Jurátus: Milyen a kollégiumi élet a Ménesi úti épületben?
V.E.H.: A Bibós közösségben az a legjobb, hogy úgy lesznek életre szóló barátaid, hogy észre sem veszed. Ez a közösség azonnal elfogad olyannak, amilyen vagy és be is fogad. Ami mindenképp kiemelendő, hogy bejössz a kollégiumba és azonnal otthon vagy, beszélgetsz a portásokkal, az igazgatósággal, a tagsággal és soha nem érzed magad feszélyezve. Együtt tanulunk, motiváljuk egymást, esténként ott ülünk a Csillagban (a szakkollégium Csillagvizsgálónak nevezett tetőablakos szobája – a szerk.). Ezek az aspektusok elképesztően sokat adnak ahhoz, hogy a szürke egyetemi napokon túllendüljünk.
A közösségünk elmondhatatlanul befogadó, a palettánk pedig igencsak színes, elvégre ha nem lennénk ennyire diverzek, nem tudnánk ennyit adni egymásnak. Nem egy társadalmi osztály, politikai párt, vallás, korszak ideológiája alapján működünk, kizárólag az számít, hogy mi mellett akar a tagság kiállni.
L.G.: Még egy dolgot hozzátennék. Viccesnek hathat, de a konyhai beszélgetések felejthetetlen emlékek számomra. A Pp. vizsgám (polgári perjog – a szerk.) napja előtt az utolsó nagy hajrában egy ötórás nagybeszélgetésen vettem részt, amely egy nagyon szép emlék nekem, egyáltalán nem is foglalkoztatott, hogy másnap mekkora kihívás vár rám.
Jurátus: Milyen a kapcsolatotok a többi szakkollégiummal?
L.G.: A Rajk Szakkollégiummal kifejezetten szoros a kapcsolatunk, hiszen közösen szervezzük a Szabó Kálmán Tehetségprogramot, melynek célja, hogy olyan középiskolás diákokat segítsünk hozzá az ELTE – ÁJK-n való továbbtanuláshoz, akik anyagi okokból elesnének ettől a lehetőségtől, ezáltal javítva a társadalmi mobilitást.
Más szakkollégiumokkal is jó viszonyt ápolunk, az idén megszervezésre kerülő NYATA (Nyári Szakkollégiumi Találkozó) – a szerk.) társszervezői vagyunk a Széchényi István Szakkollégiummal. Ez egy igen hosszú múltra visszatekintő tábor, ahol a Kárpát-medence szakkollégistái nappal workshopokon, illetve panelbeszélgetéseken vesznek részt, este pedig együtt szórakoznak.
V.E.H.: A Bibó alapvetően nyit más szakkollégiumok felé, sőt kifejezetten intenzív az együttműködés; gyakran szervezünk velük közös programokat és ők is invitálnak minket konferenciákra, szakmai, karitatív eseményekre vagy épp beülős alkalmakra.
Jurátus: Ki az ideális jelentkező?
L.G.: Nekem az az első gondolatom, hogy egy jelentkező ne azért akarjon Bibós lenni, mert ez jól mutat az önéletrajzában. Azt gondolom, hogyha valaki kizárólag materiális hasznot szeretne a szakkollégiumi létből, akkor a Bibó nem lesz számára jó választás. Az a legfontosabb, hogy szerves része akarjon lenni a Bibós mentalitásnak, a légkörnek és a céljainknak. Mindemellett lényeges az is, hogy a jelentkező rendelkezzen nyitottsággal egy jó beszélgetésre vagy egy vitára. A szakmai megítélés az oktatók által, a közösségi megítélés pedig a tagság által történik.
V.E.H.: Szerintem a „jó” Bibós úgy tesz és annyit, amennyit megfelelőnek ítél. Aki közénk bekerül, nincs egy kényszerérzete, hogy meg kell nekünk felelnie. A felvételin is fontos, hogy ne érezzük azt, hogy úgy viszonyul a társaihoz vagy épp hozzánk, mintha egy munkahelyen lenne, elvégre ez nem egy munkahely. Az a legfontosabb, hogy a felvételiző magát adja és úgy viselkedjen, ahogy ő jól érzi magát. Természetesen nincs egy papírlap, amit pipálgatunk.
A felvételiről további információkat a Facebook eseményünknél, Instagramon vagy a honlapunkon találhattok!
Továbbá ajánljuk figyelmetekbe Esetmegoldó Versenyünket, melynek jelentkezési határideje március 17., éjfél!
Köszönjük szépen az interjút!
