Kevés embert ismerek, aki soha ne ivott volna még teát. Ez nem véletlen, hiszen a világ második leggyakrabban fogyasztott itala (csupán a víz előzi meg). Egy hideg őszi estén a teát szürcsölgetve elmerenghetünk azon is – miközben akár ezen cikket olvassuk –, hogy mennyit tudunk a teáról? Minden, amit teaként árulnak az tea? Egyáltalán miként fogyasztják a világ más pontjain?
Tovább
Ki ne találkozott volna azzal az ikonikus mondással, miszerint: „külföldön sincs kolbászból a kerítés”? De mégis milyen életmódbeli, esetleg világnézeti eltérések lehetnek az országok között? Vagy minden csak nézőpont kérdése lenne, ha adottak a képességeink? Jelen interjúban ezekre kívánunk választ adni, elsősorban nem az anyagi aspektusokra fókuszálva.
Tovább
A hazai jogi oktatás hasonló alapokra épül a tőlünk nyugatabbra lévő és minket körülvevő országokéval, de mi a helyzet jóval keletebbre? Hogyan tanítják a jogot az ázsiai egyetemeken, elsősorban Kínában?
Tovább
Sokszor mondjuk, hogy a világ megváltozott, de az elemi összetevői még mindig ugyanazok, mint régen. Az embereket, így a nemzeteket is a birtoklás- és a hatalomvágy hajtja. Miközben a koronavírus és az afgán összeütközések okozta helyzet tematizálja a közbeszédet, addig a háttérben élesítésre kész bombaként tűnik fel Kína és Tajvan viszonya. Na, de ez esetben mit tartogat számunkra a szerencsesüti: háborút vagy békét?
Tovább
Az 1940-es évekbeli Timorban egy képzett tetováló sem volt, mégis minden nőnek a testén volt egy sötét minta. Miért kényszerültek a timori nők átélni a minták okozta fájdalmakat, hogyan menekültek meg a japánoktól és mi segített nekik abban, hogy felépüljenek az átélt borzalmakból? Egy olyan történetről van szó, amelyet csak kevesen ismernek, és annál kevesebben tudják elmesélni.
Tovább
Ahhoz, hogy megérthessük az ázsiai országok globális szintű jelentőségének növekedését, nem elegendő csupán azok gazdasági-politikai hátterét ismernünk, a teljes képhez (vagy legalábbis a megértéshez) szükség van a jogrendszerüket alakító kulturális hagyományok vizsgálatához is. A kelet-ázsiai jogrendszerek között tartjuk számon Kínát, Japánt, Dél- és Észak-Koreát, Tajvant, illetve Mongóliát is, melyek közül elsősorban Kínát kell kiemelni a térségre kiható, magasfokú kulturális és történeti jelentőségére tekintettel. Nem szabad azonban Japán erejét sem alábecsülni ezen szempontokból, ezért a cikksorozat második részeként a szigetország is sorra fog kerülni.
Tovább
A vörös sárkányt valószínűleg sok mindenért lehet kritizálni az alapjogok megsértése tekintetében, ezek közé tartozhat az országban élő kisebbségek ellen való fellépése is, mely a mai cikkünk témája. A tibetiek után a kínai hatalom új ellenséget talált magának az ország határain belül: az ujgurokat.
Tovább