A hazai jogi oktatás hasonló alapokra épül a tőlünk nyugatabbra lévő és minket körülvevő országokéval, de mi a helyzet jóval keletebbre? Hogyan tanítják a jogot az ázsiai egyetemeken, elsősorban Kínában?
Ahhoz, hogy a jelenlegi ázsiai jogi oktatást jobban megértsük, érdemes röviden áttekinteni a ma ismert kínai jogrendszer létrejöttét.
A klasszikus kínai jog alapját a konfucianizmus adja. A kínaiak a konfuciuszi tanokat jogként használva, lényegében az emberek morális és etikai értékrendjének kialakításával akartak társadalmi kohéziót létrehozni. Mindenki tudta a helyét a ranglétrán, valamint cselekvési lehetőségeit és magatartásbeli kötelezettségeit is. Ez a társadalmi erkölcsre való hagyatkozás azt eredményezte, hogy sokáig nem voltak írásba foglalt törvények, helyette társadalmi viszonyok alapján hozták a döntéseket.
A jogi ügyekkel nem jogászok foglalkoztak, hanem olyan laikusok, akik a filozófiában és az irodalomban szereztek komoly jártasságot.
Ebbe az íratlan jogi rendszerbe ékelődött be a legizmus. A legizmus egy objektívebb megvilágítást hozott a jogalkotásba, illetve a jogalkalmazásba a kodifikáció és a büntetések bevezetése által, amellyel kezdetét vette a tételes jogrendszer kialakulása Kínában. A klasszikus kínai jog tehát a konfucianizmus és a legizmus ötvözéséből bontakozott ki.
Évszázadok teltek el, melyek alatt Kína távol tudta magát tartani a nyugati befolyástól, de a jogi modernizációval szembeni elutasító magatartása a XIX. század második felére már tarthatatlanná vált. Ekkor alapították a nagy jogi iskolákat (többek között 1906-ban a Jingshi Egyetemet, amely az első jogi kar volt joghallgatók számára), melyekben nyugati nyelveket, tudományokat és jogi ismereteket oktattak. A Mao által kialakított szocialista politikai és gazdasági rendszer azonban megakasztotta a modernizáció folyamatát, de halálát követően újra közeledés figyelhető meg a kínai és a nyugati jogrendszerek között. Emellett fontos kiemelni, hogy Kína főleg Németországtól kölcsönözte jogi kultúráját.
Akik ennél részletesebb információkat szeretnének megtudni a kelet-ázsiai jogi kultúrák alapjairól, annak ajánljuk a Kelet-ázsiai jogi kultúrák alapjai I. rész című cikkünket.
Felvételi
Kínában a jogászi pályára jelentkezőktől nem kívánják meg olyan speciális teszt kitöltését, mint például az amerikai LSAT (Law School Admission Test), egy vizsga viszont kötelező egyetemi tanulmányok megkezdése előtt, a gaokao (magyarul: felsőoktatási vizsga).
A vizsga hasonló a magyar érettségihez, némi különbséggel a számonkérés módjában. A kötelező vizsga részei között szerepel a matematika, a mandarin (kínai nyelv) és egy, a hat szabadon választható nyelvből. A diákok dönthetnek arról, hogy tudományos vagy humán irányultságú vizsgát szeretnének-e tenni. A jogi pályához természetesen utóbbi szükséges, mely esetében olyan tárgyakból felelhetnek a tanulók, mint politika, történelem és földrajz.
A megmérettetésre a diákok éveken keresztül készülnek. A vizsgával járó stressz magas, hiszen a teszt eredménye határozza meg, hogy mely egyetemekre nyernek felvételt, és milyen tantárgyakat tanulhatnak. Megírására évente csak egyszer van lehetőség. A magyar érettségihez képest a gaokao kilenc-tíz óra hosszú, és jellemzően két-három napon belül bonyolítják le az adott provinciától függően, továbbá csak írásbeli résszel rendelkezik.
A diákok, ha jól teljesítenek, akár Kínán kívüli egyetemekre is felvételt nyerhetnek. Egyre több külföldi iskola fogadja el ugyanis a teszt eredményét, ezzel is mutatva, hogy a vizsga megfelel más országok elvárásainak.
Az elfogadók száma évről évre nő, jelenleg olyan egyetemekkel a listán, mint Angliában a cambridge-i vagy Kanadában a torontói egyetem.
A cikkhez történő kutatásom során harminchárom jogi egyetemet találtam Kínában, ami az ország méretéhez képest kevésnek tűnhet, de ha a kínai jogi oktatás fiatalságát nézzük, elképzelhető, hogy nem büszkélkedhetnek ennél több egyetemmel.
Képzés
Ahogy az a jogtörténeti áttekintésből is kiderült, Kína – a kultúrától eltekintve – a jogrendszere alapvető vonásait európai, a jogi képzést azonban amerikai mintából vette át. Természetesen az egyetemeken fontosnak tartják a kínaitól különböző jogi szemléletek bevitelét az oktatásba.
A nagyobb kínai egyetemeken állandó jelleggel oktatnak külföldi professzorok, a bejutás fontos részét képezi ezért az angol nyelvtudás. Annak ellenére, hogy a ma ismert kínai jogrendszer alapvető elemeit a németből emelték át, elsősorban a nyugati jogi oktatás struktúráját, számonkérési formáit követik az egyetemeken, és sok esetben az angolszász precedensrendszerből is vesznek át példákat. Ennek megfelelően itt is fontosnak tartják a diákok és a tanár közötti interakciót (szókratikus módszer) a tanórák során. Úgy vélik továbbá, hogy a cél nem feltétlenül a jogszabályi szövegek elsajátítása, hanem a logikus gondolkodás és az analógia révén azok megfelelő alkalmazása.
A Bachelor of Law (LLB) négyéves programjának első két évében olyan kötelező tárgyakat tanulnak jogterületekre csoportosítva, mint a jog alapjai, közjog és kötelmi jog, történelmet viszont csak áttekintő jelleggel.
A második két év választható tárgyakból áll, rugalmasságot és lehetőségek széles skáláját biztosítva a hallgatóknak, akik annak alapján választhatnak a tantárgyak közül, hogy milyen jogterüretre akarják képezni magukat a továbbiakban.
Természetesen itthon is van lehetőség egy kvázi szakosodási irány (modul) kiválasztására, de a kínai jogi oktatás szabadabb kezet ad a diákoknak a tanterv összeállításában: saját maguk dönthetik el, hogy mely tantárgyakra van szükségük, és melyekre nincs.
Magyarországon a jogászképzés osztatlan, míg Kínában a Master of Law (LLM) megszerzéséhez még további két évet kell elvégezni.
Mennyibe kerül mindez?
Alapképzés esetén évi 2.000 és 6.000 dollár között mozog a tarifa, de természetesen a népszerűbb, vagy magasabb rangú egyetemek ennek a többszörösét is követelhetik. A mesterképzésre jelentkezőktől viszont ennek a háromszorosát is elkérhetik szintén egyetemtől függően.
Végszó
Összességében elmondható, hogy a kínai jogi oktatás fiatalsága ellenére gyorsan fel tudott zárkózni a nyugati országok színvonalához. Ez javarészt az „if it ain’t broke, don’t fix it” szellemiséggel átvett amerikai jogi oktatásnak köszönhető.
