Miről szól az Isztambuli Egyezmény? Arról, hogy egy minden eddiginél átfogóbb keretbe helyezze a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását. Az esetleges jövőbeli ratifikálással létrejövő rendszerről annyit lehet tudni, hogy milyen keretek között, kinek és hogyan kellene létrehoznia.
Egy gimnáziumi osztálytársam a tavaszi szünet előtti utolsó napra tett töri témazáró dolgozat idejének kihirdetésekor csak annyit mondott, hogy ha nagypéntek, akkor nagydoga. Nos, egészen úgy tűnik, ilyet többé nem mondhatunk, ugyanis a Kormány kezdeményezésére 2017-től a nagypéntek a húsvéti ünnepkör első munkaszüneti napjává lép elő, így négy napos egybefüggő munkaszünetnek örülhetünk. Tovább
Első hallásra a cím alapján valami nagyon durva középkori kínzás jut az eszébe az embernek, vagy egy nagyon felvilágosulatlan módszer valamely betegség kezelésére. Azonban a kényszergyógykezelés intézménye a mai napig létező és szükséges büntetőjogi fogalom.
Iain Lindsay, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete látogatást tett az ÁJK-n, hogy a Brexittel kapcsolatos összefüggéseket megvilágítsa. A JÖSz által szervezett előadáson mindenkinek lehetősége nyílt a kérdezésre. A hallgatók éltek a lehetőséggel, és egyaránt feltettek személyes, politikai jellegű és már-már provokatívnak mondható kérdéseket is.
Amióta léteznek sportversenyek, azóta doppingolnak is – állítják sokan. Akár így van, akár nem, a doppingügyek az utóbbi időben nagy nyilvánosságot kapnak, és úgy tűnik, hogy ez a tendencia csak nő.
Régi kórházak, elavult eszközök, csökkenő költségvetés, egyenlőtlenségek, hálapénz, külföldre vándorló orvosok – nagyjából ezeket olvashatjuk évek óta a magyar egészségügyről a sajtóban. A fokozódó romlás önmagában is szomorú képet fest, de a következményei még elkeserítőbbek lehetnek. Az egyik ilyen szembetűnő és többnyire sajtóvisszhangot kiváltó következmény az elszaporodott orvosi műhibák jelensége. Az ennek kapcsán megindítható orvosi műhibaperekről Dr. Petrássy Miklós orvos-ügyvéddel beszélgettem.
Senki, ismétlem, senki, aki diplomás szeretne lenni, nem úszhatja meg, hogy életében legalább egyszer tollat és papírt (szövegszerkesztőt és billentyűzetet) ragadjon. A mi esetünkben ez nem korlátozódik egy alkalomra, hiszen nemcsak záródolgozatot, hanem évfolyamdolgozatokat és megannyi, megszámlálhatatlan beadandót kell megírnunk joghallgatóként egyetemi pályafutásunk alatt.
A címben máris van egy kis csúsztatás, ugyanis Oxfordban nem LL.M.-nek hanem MJur-nak (Magister Juris) nevezik a jogi mesterképzést. A lényegen ez persze nem sokat változtat, az alábbi cikkből sok hasznos információ derül ki a legnívósabb angol egyetemek jogi képzéseiről.
