Most, hogy lassan itt a jelenléti oktatás, fontos szemügyre vennünk az Egyetem „Zölddel” kapcsolatos legújabb törekvéseit.
A nemzetközi jogi tanulmányaink alatt a klímaváltozás kiemelt fontosságát is eszünkbe véshettük, így e cikkben ennek egyetemi megjelenéseit szeretném nagyító alá venni, többek között olyan példákkal alátámasztva, mint a zöld-jellegű fejlesztések.
A nemzetközi környezetvédelmi szabályozás az 1970-80-as évektől épült ki, ekkor születtek meg a környezet állapotának fenntartását célzó első jogi aktusok. Ebben az időszakban a tudomány fejlődése az ember környezettel kapcsolatos felelősségének jobb megértéséhez, a természet helyrehozhatatlan pusztulásának felismerése pedig politikai cselekvéshez vezetett. Nemcsak környezetvédelmi hatóságok jöttek létre, hanem a környezet védelmével kapcsolatos állami programok is. A hágai Nemzetközi Bíróság döntéseiben az 1990-es évektől jelent meg a környezetvédelem.
A nemzetközi bírói fórumok környezeti jogvitáinak száma azóta is csak nő. Olyan ügyek látnak napvilágot mint a folyamatban lévő Silala-folyó ügye Chile és Bolívia között, vagy Costa Rica és Nicaragua vitája a San Juan-folyó mellett épülő út kapcsán 2015-ből.
Ide sorolhatjuk még a sokunk által kedvelt Antarktiszi bálnavadászat esetét is 2014-ből. A perben Japán a tudományos célú bálnavadászat lehetőségeire hivatkozva ipari mennyiségben vadászta és dolgozta fel a bálnákat, miközben kutatást igazából nem végzett. Ausztrália ezért a Nemzetközi Bírósághoz fordult azzal, hogy tudományos kutatás címszó alatt Japán valójában kereskedelmi vadászati tevékenységet engedélyezett. A bíróság végül az engedélyek visszavonására kötelezte Japánt, mert a program tudományos kutatásként nem volt értelmezhető, márcsak a mérvadó tudományos folyóiratokban megjelent tudományos publikációk hiánya miatt sem. Japán később bejelentette, hogy új kutatási célú bálnavadászati programot indít, amivel orvosolni szándékozik az előző programban kifogásoltakat. A víz pedig itt nemcsak ivóvízként jelenik meg, hanem a bálnák élőhelyét is nyújtja egyben.
A bírói fórumokon túl az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a természeti környezet alapvető szükségleteket biztosít, mint például a tiszta levegőt és vizet. A zöld területekhez és vizekhez való hozzáférés közreműködik az emberi egészség és a jólét megteremtésében.
Az éghajlatváltozás is jelentős szerepet tölt be korunkban, mert az emberi tevékenység fokozatosan befolyásolja a Föld éghajlatát azzal, hogy nagy mennyiségű üvegházhatású gázt ad hozzá a légkörben természetesen előforduló gázokhoz. Hozzájárulhatunk a bolygónk mostani és a jövő generációk számára történő megőrzéséhez és védelméhez azáltal, hogy fellépünk az éghajlat és a környezet védelmében, például zöld-programokkal. Az Európai Unió kutatásai szerint a zöld társadalomra való átállás megvalósítható és megfizethető, ugyanis az éghajlatváltozás magasabb költségeket okoz a gazdaság és társadalom tekintetében, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
A globális felmelegedés az éghajlatváltozás egyik aspektusa, amelynek olyan pusztító hatásai lehetnek, mint például az USA elsivatagosodása, vagy Hollandia, New York és London víz alá kerülése. Ennek megelőzése érdekében számos környezetvédelmi megállapodás született, amelyek az antropogén eredetű kibocsátás csökkentését vagy felszámolását szolgálják.
A globális klímakatasztrófa elkerüléséhez az egyéni és közösségi szinten való azonnali cselekvés megvalósulása kell.
Ezt a szükségességet felismerve indult el a „Zöld Egyetem” program, amelynek keretében a felesleges műanyaghasználat visszaszorítása érdekében az egyetem különböző pontjain ivókutak kerültek kihelyezésre. Ezek az automaták megtisztítják a vezetékes ivóvizet az esetleges nehézfém, illetve más szennyező anyagoktól, így ásványvíz minőségű vizet szolgáltatnak. Az automaták hideg- és melegvizes üzeműek. Hidegvizes üzemben hűtőhideg (10-12 Celsius fokos), míg meleg vizes rendszerben 92 Celsius fokos – azaz filteres teák elkészítésére alkalmas – vizet biztosítanak.
Ezzel jelentősen csökkenthető a műanyag ásványvizes palackok használata, illetve a kávé- és teapoharak használata is visszaszorítható, ha valaki rendelkezik teafilterrel (92 fokos víz egyes áruházakban kapható kávéfilterekkel hosszúkávé készítését is lehetővé teszi). Az ivókutakkal így könnyedén feltölthetők a kulacsok, gyorsabban, mintha elsétálnánk egy élelmiszerboltba ásványvizet vásárolni. Sőt, a meleg víz funkciójának köszönhetően akár tea, instant kávé is készíthető.
A tárgyi hatály mellett érdemes tisztázni a területi hatályát is e programnak. Az automatáknak az A épület (V. kerület Egyetem tér 1-3.) ad helyt, azon belül, ha éppen az alagsorban járunk, akkor a büfével szemben, a férfi WC mellett találkozhatunk eggyel. Ha a földszinten az aulából nyíló baloldali folyosón, a dékáni iroda közelében járunk, vagy elhaladunk a félemeleten a Római Jogi Tanszék mellett, akkor is találhatunk egyet.
Az első emeleten levőkhöz legközelebbi automatát keressük azt a hátsó lépcsőházon keresztül tehetjük meg. Ott kell jobbra fordulni, mert a folyosó végén a mosdó mellett helyeztek el egyet.
Amennyiben a második emeletre felérve szomjaznánk meg, akkor a hátsó lépcsőházon kell szintén felmenni, és jobbra fordulni, a folyosó végén, mint az előző emeleten ugyanúgy van egy darab belőle. Ha pedig a Grosschmid Auditóriumba tartva üresedett volna meg a kulacsunk, akkor a harmadik emeleten a főlépcsőn kell felmenni, és jobbra fordulni, a IX. tanterem bejáratával szemben találunk ivókutakat.
Az ELTE egyébként az említett ivókutas akción kívül aktívan részt vesz az UNI-ECO nemzetközi projektben is, amelynek célja, hogy beépítse a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot a modern egyetemi létbe, fenntarthatóvá tegye a campusokat.
Az egyetemi közösség is hozzájárul a „zöldítéshez”, hiszen az ELTE Egyetemisták a Környezettudatos Szemléletért (ELTE EKSZ) önkéntesei közreműködnek az egyetemi szelektív hulladékgyűjtésben, illetve a campusok zöld felületeinek a biodiverzitás megőrzését szem előtt tartó gondozásában.
Ha már zöld, akkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Greenology Zöldinnováció Fenntarthatósági Tudásközpont pályázatot hirdet a graduális és posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók számára is. A benyújtható javaslat, projektterv olyan zöld építésgazdasági termék, alapanyag, technológia, eljárás vagy módszer kidolgozása, amely hozzájárul a környezeti ártalmak mérsékléséhez.
Az általuk kiadott – bárki számára elérhető – zöldinnovációs kisokos pedig ABC-sorrendben tartalmazza a Tudásközpont tevékenységéhez közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó jogi, közgazdasági, építészeti és természettudományi fogalmakat. Az ő leírásuk alapján a passzívház például egy épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével.
A teleologikus értelmezés szerint tegyünk tehát együtt a környezetünkért, használjunk kevesebb műanyagot, s óvjuk Földünket!
Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László: Nemzetközi jog, 2018.
