Tudományos diákkör az online térben

Az összes foglalkozás közül a TDK-n való részvétel követel valódi és fokozott érdeklődést, aktivitást a hallgatók részéről. Hogyan működhet ez az online felületen? Megteremthető-e egyáltalán a hagyományos TDK-hangulat? Cikkünkben részletezzük!

Nem meglepő módon hibrid oktatás keretében indult egyetemünkön is az idei őszi félév, legalábbis a kötelező előadások és szemináriumok vonatkozásában. Hogyan kivitelezhetők azonban a fakultatív, önkéntes részvétel alapján működő órák? Cikkünkben most bemutatjuk, hogyan zajlik egy online TDK, majd összegezzük az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat.

A tudományos diákkörök, mivel kívül esnek a kötelező tanegységek keretein, fokozottabb aktivitást igényelnek a hallgatók részéről, figyelembe véve, hogy az ilyen előadásokon csakis a téma iránt valóban érdeklődők vesznek részt. Lehet szó polgári jogi, alkotmányjogi, büntetőjogi, kriminológiai témáról, lényeges, hogy a hallgatóság érdeklődést és ösztönző figyelmet mutasson az előadó irányába, aki önkéntesen, lelkesen vállalja az oktatást. Az előadó többnyire nem használ kivetített diasorokat, inkább dialógust próbál folytatni és figyelemmel kíséri hallgatósága reakcióit.

Ebből a szempontból bizonyult nehezebben kivitelezhetőnek a Teams felületén zajló TDK-n megteremteni a hagyományos légkört. Az előadó a számítógép előtt – adott esetben nappalijából – szól az érdeklődőkhöz. Létszámkerettől függően a résztvevők is bekapcsolják kamerájukat és mikrofonjukat, azonban közbeszólhat a technika: recsegő háttérzajok, akadozó kép, majd maradnak az előadó számára az arckép nélküli monogramok.

Amennyiben kérdésfeltevésre vár, legtöbbször hallgatásba burkolóznak a hallgatók, vagy épp az ellenkezője: többen egyszerre kezdenek beszélni. Megjelennek azok az elemek, melyek valószínűleg sokunk számára jelentkeznek a kötelező tanórákon való online részvétel során is: hiányzó metakommunikációs gesztusok, megkésett visszacsatolás és megerősítés, kellemetlenségérzet.

Nagyrészt az előadó személyén múlik, hogyan oldja a virtuálisan is érezhető feszültséget – avagy hogyan próbálja mindezek ellenére aktiválni a hallgatóságot részvételre, véleménykifejtésre, kérdezésre. Személyes tapasztalatunk alapja a Kriminológiai Tanszék által szervezett kétalkalmas előadássorozat volt, amely a hazai szervezett bűnözés strukturális átalakulását dolgozta fel. A vendégelőadó kreatív, aktivitásra ösztönző személyiségének és kommunikációs stílusának köszönhetően rendkívül sok kérdést kapott. Az előadások zárásaként tájékoztatta a hallgatókat a témához kapcsolódó ajánlott olvasmányokról is, melyeket a második hétre már néhányan el is kezdtek olvasni.

A kisebb technikai problémákat professzionálisan, öniróniával és oldottan kezelte, ezért kellemes élményben lehetett részünk. Az előadássorozat második alkalmán többen vettek részt, mint az elsőn, mely egyértelműen azt jelzi, hogy az online térben is megragadható és fenntartható a hallgatóság érdeklődése.

Bevezetésként vendégelőadónk – aki védőügyvédként dolgozik – röviden bemutatkozott, beszélt munkásságáról, tevékenységéről. Az előadásmódja az elejétől fogva figyelemfelkeltő volt, és mindenekelőtt hiteles, hiszen a hazai szervezett bűnözés témakörében saját tapasztalatokkal rendelkezik, melyeket ügyvédi praxisa folyamán szerzett. A hallgatóság döbbenten fogadta kijelentését, miszerint hazánk vonatkozásában nem létezik magyarországi eredetű bűnszervezet. Minden Magyarországon egykor működött és ma működő bűnbanda alapítói ugyanis a szomszédos országok állampolgárai közül kerültek ki.

Mivel a résztvevők többsége másodéves joghallgatókból állt, akik szinte csak belekezdtek a kriminológiai tanulmányokba, tökéletes nyitásnak bizonyult az előadó részéről, hogy egy olyan információt szolgáltatott számunkra, ami nem köztudott. Ráadásul egy kevés tananyag is ismertetésre került: megtanította a hallgatóságnak, hogy a bűnszervezetek milyen kritériumok szerint tipizálhatók.

Összegezve a tapasztalatokat, a hangulathoz és az előadás élvezhetőségéhez nagyban hozzájárul az előadó problémamegoldó képessége, a résztvevők érdeklődése és aktivitásra való hajlama. Az online TDK-n felmerülő problémák nem különböznek merőben a kötelező, online formában megtartott szemináriumokon tapasztaltaktól.

Amennyiben a következő félévekben is online felületeken leszünk kénytelenek tanulni, mindenképpen ajánljuk az online tudományos diákkörökön való részvételt! Tapasztalataink szerint szinte helyettesíthető a személyes jelenlét alapján működő TDK élménye.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése Szerző weboldala

Czenner Gabriella

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.