Interjú Fazekas Barnával, az Oppenheim M&A ügyletekre szakosodott jogászával

Fazekas Barna 2010-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, és ügyvédjelöltként  a Baker & McKenzie-nél kapott munkát, ahol elsősorban szellemi alkotások jogával, kereskedelmi joggal és gyógyszerjoggal foglalkozott, 2011 óta pedig az Oppenheim nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa. A jogi munka világában szerzett személyes tapasztalatairól beszélgettünk.

Fazekas Barna egy Rotterdamban töltött Erasmus-félév után már 2008 nyarán elkezdett gyakornokoskodni Baker & McKenzie verseny- és kereskedelmi jogi csoportjában, ahol egészen tanulmányai befejezéséig részmunkaidőben dolgozott. Egyetemi évei alatt tagja volt a Bibó István Szakkollégiumnak, a diploma megszerzése után  mentorként segítette a kollégium munkáját és a gyakornoki helyet teljes munkaidőre cserélve az ügyvédi irodában maradt, míg át nem igazolt az Oppenheimhez. A váltást több indok motiválta: egyrészről elkezdett érdeklődni a nagyobb tranzakciók iránt, és az Oppenheimnél éppen erre a területre kerestek alkalmazottakat, másrészről többet akart német nyelven dolgozni, amire  itt több lehetősége adódott, harmadrészt pedig az iroda legendásan jó munkahelyi légköre volt vonzó számára.

  1. Az M&A-t, vagyis az összeolvadások és felvásárlások világát sokan különösen izgalmas jogterületnek tekintik. Te mikor kezdtél el érdeklődni az M&A iránt?

Nagyobb szabású tranzakciókkal először a Baker & McKenzie-nél találkoztam. Ezekben az ügyekben az a csoport, amelynek a tagja voltam, legfeljebb támogató szerepet töltött be. Szakmai inputot adtunk szellemi tulajdonjogi, gyógyszerjogi kérdésekben, ha erre szükség volt, de az ügylet felépítésében, tárgyalásában, a vonatkozó dokumentáció előkészítésében már nem vehettem részt, amit akkor nagyon sajnáltam. Mivel akkoriban éltük a gazdasági világválság talán legnehezebb időszakát, viszonylag kevés lehetőség volt egy jó irodában ezen a területen elhelyezkedni, de szerencsém volt, az Oppenheimnél éppen erre kerestek embert.

  1. Hogyan képzeljük el egy átlagos munkanapodat?

Az ügyvédi munka elég sokrétű és meglehetősen hektikus. A munkanapomban annyi az állandó elem, hogy reggel kilenc  óra körül elkezdődik, és aznap este valamikor véget ér. Azt, ami közben történik, az ügyfeleink igénye határozza meg. Nagy vonalakban a következő három területre tudnám osztani a feladataimat: 1) előre betervezett vagy ad hoc tanácsadás az ügyfelek részére mindenféle tranzakciós, társasági jogi vagy általában polgári jogi ügyben, ami történhet telefonon, e-mailen vagy személyes egyeztetésen keresztül, 2) az ügyfél érdekeinek képviselete különféle tárgyalásokon, úgymint szerződések tárgyalásán, társasági szervek ülésén vagy a bíróság előtt, és 3) az előző kettő eredménye alapján tranzakciókhoz, vagy jogvitákhoz kapcsolódó különböző jogi dokumentumok elkészítése. Az előző háromból egyértelműen a harmadik feladatcsoport igényli a legtöbb időt és monotónia tűrést. Az első két feladatcsoport sokkal izgalmasabb, de több koncentrációt igényel, és így fárasztóbb is. Számomra egy jó munkanapon e három feladattípus egyenletesen oszlik el: külső-belső tárgyalások és a dokumentáció készítése egyenlő arányban részei a napnak.

  1. Mennyire igényel kreativitást és mennyire monotónia tűrést a munkátok?

Mindkettőre nagy szükség van. Az idő előrehaladtával egyre többször kerül tárgyalási szituációba az ember. Ilyenkor előtérbe kerül a kreativitás, a spontán problémamegoldás képessége, és egyre inkább fontossá válnak az interperszonális képességek is.

Kezdetben sokkal nagyobb szerepe van a jogi, szakmai ismeretek elsajátításának, elmélyítésének, bizonyos gyakorlati megoldások betanulásának.

Ehhez nagyon sok gyakorlás szükséges, ami egy ügyvédi irodában elsősorban a vonatkozó jogi dokumentumok elkészítésével és fordításával sajátítható el. Ez próbára tudja tenni az ember monoton munka tűrését. A jó munkahelyek éppen ezért a kezdetektől fogva megpróbálják vegyíteni a kreatív és valamivel egyhangúbb feladatokat.

  1. Mit tanácsolnál azoknak, akik ezen a pályán terveznek elhelyezkedni a későbbiekben?

Tanulják szorgalmasan a polgári jogot nemcsak tanórai keretek között, hanem azon túl is (járjanak TDK-ra, szakkollégiumba, végezzenek gyakorlatot ügyvédi irodákban stb.), próbáljanak meg alapszintű gazdasági, számviteli ismereteket is szerezni, tanuljanak nyelveket (egy-két idegen nyelv alapos ismerete elegendő), és külföldi tanulmányokkal, gyakorlattal tágítsák a látókörüket.

  1. Melyek a legfontosabb készségek, a jogi tudástól eltérő ismeretek, amik az ilyen típusú munkához szükségesek?

Itt elsőként egyértelműen a nyelvtudást említeném. A gazdasági jog egy erősen nemzetközi világ, egy-két idegen nyelv ismerete elengedhetetlen. Nem sok nyelvet kell kis mértékben ismerni, hanem angolul nagyon, és ezenfelül esetleg még németül vagy franciául kell jól beszélni.

A nyelvtudást úgy kell elképzelni, hogy azt a szakmai terméket, amelyet magyarul előállítunk, ugyanazon a szinten meg kell tudni teremteni a másik nyelven is.

Másodsorban előnyt jelentenek a gazdasági, számviteli, pénzügyi ismeretek. Aki teheti, próbáljon ilyenekre is szert tenni.

  1. Mennyire gyakoriak ma Magyarországon a vállalatfelvásárlások?

A gazdasági válság alatt megéltünk egy visszaesést, de az elmúlt két-három évben újra szépen megszaporodtak az ügyletek. A kicsi és közepes ügyletek nagyon gyakoriak, egy Oppenheim méretű irodánál egyszerre sok ilyen ügy van folyamatban, mindazonáltal nagy tranzakcióból is jut néhány minden évre.

  1. Előfordulnak országhatárokon átívelő ügyletek, ahol külföldi irodákkal is együtt kell működni? 

Igen, sőt  meglehetősen gyakoriak. Nagyon sok vállalat működik nemzetközi vállalatcsoport részeként. Előfordul, hogy nemcsak a magyar vállalat felvásárlása az ügylet tárgya, hanem a magyar leányvállalatot közvetetten a külföldi anyavállalaton keresztül vásárolják fel. Ilyenkor az ügylet intenzív nemzetközi együttműködést igényel. Sok ilyen eseten dolgozunk  közösen a Freshfields Bruckhaus Deringer nemzetközi ügyvédi irodával.  Ezen kívül erőteljes nemzetközi együttműködés szükséges például egy az Európai Unió vonatkozó irányelve szerint végbemenő határon átnyúló egyesüléshez is.

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Fodor Dániel Roland

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.