Jogot és bölcsészettudományt is hallgatott és végzett, valamint világhírű fizikus lett. Mindig fontos volt neki a tudományos kutatás mellett a magyar tudományos közélet, annak öregbítése és egyfajta szellemi vezetése. A Nobel-díjon kívül minden releváns elismerést megkapott a fizikában végzett tevékenységéért, mégis nem csupán ezen a szakterületen vált ismertté, és lett példa az utókor számára.
Becslések szerint napjainkban Magyarországon négy és félmillió díszmadár, kétmillió-háromszázezer macska, kétmillió kutya, négyszázezer kisemlős, nyolcvanötezer díszhal, valamint hatvanezer egyéb hobbiállat él. Ám közel sem biztos, hogy mindegyiket megfelelő körülmények között tartják. Cikkünkben ezért a lakásban tartott háziállatokra vonatkozó szabályokat járjuk körül.
Nagy port kavart Orbán Viktornak az év első Kormányinfóján elhangzott véleménye a gyöngyöspatai roma tanulóknak megítélt kártérítésről. Az eset óta számos írás és nyilatkozat látott napvilágot a témában, melyekben egymásnak feszült a két oldal álláspontja. Mit tekint a magyar szabályozás jogellenes elkülönítésnek vagy éppen közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, és miért jár ezekért kártérítés? Hogyan bírálhatja a végrehajtó hatalom a független igazságszolgáltatás döntéseit?
Legnagyobb sikerét az Ambrózy báró esetei című detektívregényével érte el, de sokak számára a Gergő-sorozattal vált ismertté, amelyet gyerekeknek írt. Mit tudunk magáról az íróról, és miért örvend töretlen népszerűségnek ez a sorozat? Ha nem egy szokványos, magyar kortárs könyvet keresel, jó helyen jársz.
Jogászkodás egy cég alkalmazásában – röviden így lehetne összefoglalni a jogtanácsos tevékenységét. Cikkünkből kiderül, hogy a valóságban sokkal izgalmasabb és tartalmasabb ez a szakma.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Jog szakiránya ismét felvételt hirdet, melyre március 8-ig várják a jelentkezéseket. Ennek okán fogadjátok az alábbi interjút Kálmán Kingával, az Alkotmányjogi Tanszék demonstrátorával, aki röviden bemutatja, hogy miért is érdemes jelentkezni az MCC-be!
Vajon milyen lenne, ha Nagy Imre és Kádár János újra találkoznának? Sok kérdést és problémát vet fel az ötlet, hiszen a XX. századi magyar történelem két meghatározó, az emberekben mély nyomot hagyó alakjáról van szó. Erre a fiktív találkozóra került sor az egyetemen egy színházi előadás keretében.
Aki a Karunkra jár, kétségen kívül nyitott a társadalmi kérdéskörökre és a jogászi hivatásra, és emellett biztosan van véleménye is ezekről. Ha egy pillanatra is megfordult a fejedben, hogy jelentkezz Karunk független médiumához, kérlek, gondolkozz el rajta még legalább egy pillanatig, és olvasd el az alábbi pár bekezdést!
