Ki is volt az a Báró Eötvös Loránd?

mfgi.hu_

Jogot és bölcsészettudományt is hallgatott és végzett, valamint világhírű fizikus lett. Mindig fontos volt neki a tudományos kutatás mellett a magyar tudományos közélet, annak öregbítése és egyfajta szellemi vezetése. A Nobel-díjon kívül minden releváns elismerést megkapott a fizikában végzett tevékenységéért, mégis nem csupán ezen a szakterületen vált ismertté, és lett példa az utókor számára.

Egyetemünk régmúltra visszanyúló történelme során több név alatt is működött. Először Nagyszombati Jezsuita Egyetemnek, majd a budai működés során Királyi Magyar Tudományegyetemnek hívták. A későbbiekben Pesti Királyi Tudományegyetem, Budapesti Tudományegyetem, majd a Trianon utáni korszakban Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem név alatt is futott. Az intézmény 1950-től kezdve viseli a sokszínű tudós nevét, aki ennek falai közt indult el a tudományos pályafutásan.

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston 1848. július 27-én született Budán. Igényes neveltetésben volt része, hiszen arisztokrata családi környezet vette körül: apja Eötvös József író, anyja Rosty Ágnes ispáni-nemesi leszármazott hölgy volt. Tanítói között voltak a természettudományok akkori neves művelői közül többen is, akiknek hatására erősebben kezdett el érdeklődni ezen irányba, mint a család által előirányzott jogi tanulmányok iránt.

els2

Szorgalmas fiatal lévén elvégezte a Pesti Királyi Tudományegyetemen a jogot, majd apja támogatásával Königsbergben és Heidelbergben a kor legnagyobb tudású tanárai fejlesztették nemcsak elméleti ismereteit, de kutatói vénáját is. Ebben az időszakban bölcsészettudományi doktorátust is szerzett. Ez a kutatói megközelítés a tudományok felé és a sokoldalú tudás predesztinálta őt arra, hogyha hazatér, fontos karaktere legyen a hazai szellemi közösségnek.

Ennek megfelelően 1871-ben már a Pesten működő egyetem magántanára lett, majd a kísérleti fizika tanszék vezetője és a Fizikai Intézet alapítója. Azonban a hazai fizikai tudományos életen kívüli szcéna is felfigyelt rá, így a Magyar Tudományos Akadémia tagja, későbbiekben pedig elnöke lett. Ez utóbbi tisztséget 1889 és 1905 között látta el, viszont nem ez volt az egyetlen titulusa a közélet területén.

1894-ben apja nyomdokain járva vallási- és közoktatásügyi miniszter lett a századvégi Wekerle-kormányban. Ez idő tájt a népiskolák rendszerének bővítését indítványozta, valamint megalapította a Báró Eötvös József Collegiumot a párizsi École normale supérieure mintájára, ahol a tehetséges, de nehéz hátterű fiatalokat segítették. Ezen iskola padjai közül került ki például a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató Kodály Zoltán is.

Eötvös kutatásait élete során végig párhuzamosan végezte a közéleti tevékenységeivel, megszállottja volt a fizikában végzett felfedezéseknek. Legfőbb találmánya a gravitációs mező vízszintes irányú változásait érzékelő horizontális variométer, másnéven az Eötvös-, vagy torziós-inga. Jelölték fizikai Nobel-díjra, nemzetközileg is respektált tudósembernek nevezhetjük. Születésének centenáriumára a Londonban található Science Museum kiállítást szervezett „Hungary’s greatest man of science” címmel. De egyetemünk mellett van róla elnevezve ásvány „lorándit” néven, valamint a Hold sötét oldalán található nyolc „magyar kráterből” is az egyik az ő nevére hallgat.

eotvos_500

A kutatásai jelentőségét legjobban talán a gyakorlati hasznuk mutatja meg. Ő volt az, aki felismerte a nehézségi gyorsulás és a talaj alatti kőzetsűrűség közti összefüggést, amivel megkönnyítette rengeteg kőolajat, földgázt vagy bármilyen más energiahordozót, ásványkincset rejtő földterület feltárását szerte a világon. Sőt mi több, még Einstein relativitáselméletének létjogosultságát is az ő sikeres göttingeni ekvivalenciaelmélet-kísérlete alapozta meg. (Ez az elv a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenértékűségét taglalja.)

Nagy hobbiját a hegymászásban találta meg, sok hegycsúcs megmászása és túra leküzdése miatt kora egyik kiváló mászójának és természetjárójának is tartották. Ennek a sportnak a társadalmi népszerűsítésében is aktív volt, komoly szerepet vállalt a hazai túrázás kultúrájának elterjedésében. Magánéleti drámája miatt azonban visszahúzódó és szerény embernek ismerték. Felesége és egyik gyermeke korai halála okán is a tudomány elkötelezett híve maradt, abban lelt vigaszra élete végéig, 1919. április 8-i haláláig.

ELTE-logo-300x300

Példaképe Széchényi István volt, akihez hasonlóan ugyancsak azt az elvet vallotta, hogy a magyar közélet és tudomány fellendítése csakis akkor lehet valós, ha a kiválasztás a tehetség és szorgalom alapján dől el minden területen. Az élete során tanúsított kreativitásnak, széles látőkörűségnek az igénye, a szerénység és kitartás mindenki értékrendjében etalon lehet.

Források: GEO- 2019. áprilisi száma, 1

Képforrások: 1, 2, 3, 4,


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Bódy Kolos Bálint

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.