A gyermekeknek szükségük van szeretetteljes szülői kapcsolatra, törődésre, odafigyelésre. A gyermekek érdeke mint leginkább védendő érték jelenik meg a társadalomban, és mint oly sok tudomány, a jog is védelmezi. Éppen ezért van jelentősége a szülői felügyeleti jognak, melyért a bíróságokon oly sok vita folyik, melyet sokan maguknak szeretnének, így biztosítva helyüket gyermekük életében.
Mi is az a szülői felügyeleti jog?
Nagykorúságáig minden gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Szülő az, aki az anyai vagy apai státuszt betölti. A gyermek anyja az, aki megszülte a gyermeket, apja az, akit valamely apasági vélelem alapján annak tekintenek.
A Ptk. szerint apai jogállást a következők keletkeztetnek:
– házassági kötelék,
– élettársak esetén reprodukciós eljárás,
– apai elismerőnyilatkozat,
– bírósági határozat,
– örökbefogadás.
Más személy szülői státuszba nem kerülhet, tehát az új partnerkapcsolattal nem válik szülővé a párkapcsolat új tagja. Az anya és az apa teljesen egyenlő felek, nem számít, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő szülőkről beszélünk. Jelentősége annak van, hogy a szülők együtt vagy külön élnek. Az együttélő szülők helyzete világosabb. A magyar Ptk. lehetőséget biztosít, sőt előtérbe helyezi különélő szülők esetén a közös szülői felügyeleti jogot.
A szülői felügyeleti jog jogokat és kötelezettségeket is magába foglal. Tartalmának jogi elemei a gyermek gondozása-nevelése, tartózkodási helyének kijelölése, törvényes képviselete, vagyonának kezelése, a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás. A szülőknek mindenekelőtt a gyermek testi, lelki, szellemi, vagyoni fejlődését kell szem előtt tartaniuk, a gyermek érdeke a szülőkét megelőzi.
A szülői felügyelet kérdésében a Ptk. a szülők megállapodását helyezi előtérbe. Ez a megállapodás lehet peren kívüli megoldás, illetve perbeli egyezség. Peren kívül állapodhatnak meg a különélő szülők. Amennyiben nem közös a szülői felügyeleti jog, úgy az egyik szülő teljeskörűen gyakorolja azt, a másik szülő pedig a lényeges kérdésekben való együttdöntés jogát gyakorolhatja. Vitás kérdések eldöntésében a szülőknek a gyámhatósághoz kell fordulniuk.
Szülői felügyelet rendezése nem együttélő szülők esetén
A Ptk. nem zárja ki az úgynevezett váltott gondoskodás lehetőségét, amikor a gyermek felváltva tartózkodik azonos napot, hetet az egyik, illetve a másik szülőnél. Nyilván ez csak úgy lehetséges, ha előre meghatározzák ennek a módját, rendszert állítanak fel.
Lehetséges továbbá olyan megállapodás, melyben a szülők a szülői felügyelettel járó jogokat és kötelezettségeket megosztják, vagy csupán egyikük fogja azok egészét gyakorolni. Közös szülői felügyelet hiányában nagy jelentősége van a kapcsolattartásnak. A kapcsolattartás alapvető formája a személyes és közvetlen találkozás, ám a technika fejlődésével más kapcsolattartásra is mód adódik – ilyen az elektronikus levelezés, a Skype és a telefonálás.
Kapcsolattartás esetén a gyermek és a különélő szülő érintkezését szabályozza a bíróság, ennek formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás. A folyamatos a gyermekkel való rendszeres kapcsolatot jelenti, amely (ha a gyermek tanköteles) az oktatási időszakhoz igazodik.
Az utóbbi években mind a gyámhatósági gyakorlatban, mind a szülők megegyezésében gyakorivá vált a hétköznapi találkozás, ez pedig erőteljesen segítheti a különélő szülővel való érdemi kapcsolat fenntartását.
Az időszakos kapcsolattartás a folyamatos kapcsolattartás mellett él. Ide tartoznak a többnapos ünnepek és a tanítási szünetek, mikor a gyermek a különélő szülővel huzamosabb időt tölthet. Az időszakos kapcsolattartás keretei között a különélő szülő a gyermeket akár külföldre is viheti, ez persze a nyaralást, rokonlátogatást jelenti, semmiképpen sem a kiköltözést.
Ha felügyelt a kapcsolattartás, akkor a különélő személy csak harmadik személy jelenlétében találkozhat gyermekével, és általában szakember segíti a kapcsolat kiépítését.
Számít a gyermek véleménye?
A gyermek meghallgatásának kötelezettsége nemcsak a bíróságot és a hatóságokat terheli, hanem a szülőket is. Alapvető elv a gyermek véleményének meghallgatása: amennyiben a gyermek ítélőképes, közvetlenül vagy szakértő útján, de meg kell hallgatni.
A 14. életévét betöltött gyermekkel kapcsolatos döntés csak az ő egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a gyermek kijelentései, melyek szerint például „apával szeretnék maradni, mert akkor xboxozhatok” vagy „anyával lenne a jobb, mert minden reggel kakaós csigát ehetnék”, nem minősülnek olyan véleménynek, melyre a bíróság alapoz.
Tényleg mindig csak az anya javára dönt a bíróság?
Gyakran hallani, hogy „a bíróság úgyis mindig az anyának ítéli a gyermeket”. Ez a kijelentés teljeséggel alaptalan. A bíróság a gyermek érdekeit helyezi előtérbe, felel azért, hogy a gyermek érdekei a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek, ne csak szülei eszköze legyen az egymás elleni háborúban.
Ahhoz, hogy a gyermek érdekének elsődlegessége kiteljesedhessen, meg kell vizsgálni minden körülményt, ami a gyermek életét érinti. Alapvető jelentősége van a szülők személyiségjegyeinek, karakterüknek, tulajdonságaiknak, gyermeknevelésre való alkalmasságuknak, és ami talán a legfontosabb, a gyermekhez való kötődésüknek.
A gyermekhez való ragaszkodás, az érzelmi kapcsolat megléte nagyon fontos és külön vizsgálandó, hiszen egy szeretetkapcsolat adhatja meg azt a lelki, érzelmi szükségletet, ami a későbbi boldogulás alapja lehet, személyiségfejlődésének pedig alappillére. A gyakorlatban sajnos sokszor látni, hogy az egyik fél kizárólagos szülői felügyeletet szeretne gyermeke felett, vagy legalábbis közöset, úgy, hogy nincs meg az a kötődés, amire a gyermeknek szüksége van.
Az ilyen esetekben különösen hasznos a szakértő véleménye, mely a bíróság számára mérlegelési alapot adhat. Figyelembe kell venni a gyermek lakhatásának biztosítását, fejlődésének megfelelő iskolázás lehetőségét, illetve az anyagi helyzet alakulását is. Fontos továbbá a gyermek életében a stabilitás: az állandó környezetváltozás, költözés, gyors ütemben váltakozó párkapcsolatok személyiségfejlődésére károsan hatnak. Önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe a bíróság ítéletében.
Elrettentő példaként szeretnék felhozni egy külföldi ügyet, melyben az édesapa olyannyira szerette volna bizonyítani az édesanya alkalmatlanságát a szülői felügyeleti jog gyakorlására, hogy felbérelt egy harmadik személyt, hogy a gyermek arcát savval károsítsa meg, mikor a gyermek mellett éppen nincs ott édesanyja. Úgy gondolom, bár ez egy igazán extrém eset, be kell látni, hogy a bíróságokon gyakori jelenség, hogy megpróbálják a másik felet – akár az anyát, akár az apát – alkalmatlannak nyilváníttatni, sokszor saját sérelmeiket helyezve előtérbe, nem pedig a gyermek érdekeit.
Tipikusan a szülő alkalmatlanságát bizonyítja, ha a szülők egyike jogellenesen, fenyegetéssel tartja magánál gyermeket, vagy ha folyamatosan új pereket indít a nála történő elhelyezés iránt. A bíróság tehát döntését a gyermek érdekeit előtérbe helyezve hozza meg.
Összességében a szülői felügyeleti jog rendkívül sok mindent ölel fel, az itt bemutatott szabályozások is csak kis részét teszik ki az egésznek. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a gyermekek érdekei a legfontosabbak, és ahhoz, hogy kifejlett, egészséges személyiségekké váljanak, megfelelő szülői háttérre van szükségük, ezért is fontos, hogy szülőként melyik fél mit és mennyit tesz bele a kapcsolatba.
