Ha valaha is lelkiismeret-furdalásod volt, mert hiányzásod alkalmával barátod aláírása segített ki, vagy amikor magolás helyett filmet néztél inkább, nemsokára rádöbbensz, milyen kis jelentőségűek is voltak ezek. Az alábbi rövid történetek tanulsággal szolgálnak mindazok számára, akik megőrizni kívánják lelküket a hét valódi szörnyűségtől az ELTE jogi karán.
A hallgatóbarátságtalanság bűne
Dániel számára szóba se jöhetett a Közigazgatási jog I. című tankönyv elolvasása, így nem meglepő, hogy felkészületlenül érte a vizsgaidőszak. Egyszer, amikor a tanszéknél járt, szembetalálkozott évfolyamtársával, Zsuzsával, aki büszkén mesélte, hogy harmadmagával remek kivonatot készített a tankönyvből. Dániel hiába kérlelte társát, Zsuzsáék korábban megállapodtak, hogy erőfeszítésük jutalmán rajtuk kívül más nem osztozhat. Dániel kénytelen volt tehát tovább keresgélni ilyen-olyan jegyzeteket.
A Zsuzsa által tanúsított magatartás az első és legsúlyosabb bűn, amit hallgató elkövethet.
Az inkorrekt értékelés bűne
Bizony, nem könnyű a római jog vizsga, de elmondtató, hogy jó eséllyel néz elé, aki szorgalmas év közben, főleg akkor, ha az illető a vetélkedőre is bejutott! Emesét a kollokviumon ennek ellenére olyan kudarc érte, hogy még társai is meglepődtek az elégtelen osztályzaton, amit kapott. Felháborodása érthető volt, de ő még ennél is tovább ment. Aznap éjjel gyalázó értékelés és minimális pontszám jelent meg vizsgáztatójának neve alatt a markmyprofessor.hu honlapon.
A valóban igazságtalan buktatás ellenére Emese bosszúja olyan szánalmas volt, hogy kiérdemelte a második helyet a hét hallgatói bűn között.
A túljelentkezés bűne
Aki kételkedik a Neptun hibáiban, talán nem is használta igazán. A tárgyak felvétele látszólag szerencsejáték – tudjuk azonban, hogy üzleteléssel dől el végül sorsuk. A legkevésbé sem fair módon eljáró Mihály – miután rájött, hogy két szabadon választható tantárggyal adós – biztosra akart menni: mohón gyűjteni kezdett mindenféle kurzust, amit csak tudott. A peches hallgatók, akiket megelőzött a rangsorban, tudták, hogy Mihályt nem a tudásvágy, hanem önző érdekei vezérlik.
Fakultatív kurzusokra mértéktelenül regisztrálni (előre tudván, hogy versenyjelentkezés alatt meg kell szabadulni tőlük) kimeríti a harmadik bűnt a hét hallgatói bűn közül.
A minimális erőfeszítés hiányának bűne
Egy keddi reggelen Péter szokás szerint még egyszer átfutotta a feladott törvényi szakaszokat, hiába nem segíthetett már rajta. Elhatározta, hogy ezúttal nem ír egyes dolgozatot. Úton az Egyetem felé a törvény teljes szövegét letöltötte telefonjára, hogy megmeneküljön sorsától. Csoporttársai, akik napokat töltöttek az anyag tanulmányozásával (és legalább igényes puskák készítésével), balgának és sportszerűtlennek tartották a könnyű utat választó Pétert.
Egy tantárgy ilyen nagymértékű elhanyagolása magától értetődően része a hét hallgatói bűnt felsoroló listának.
A derelictio bűne
János végre maga mögött hagyta az első évet. Idén megfogadta, hogy megvásárol minden irodalmat, ami csak kell, ám szomorúan vette tudomásul, hogy a Közigazgatási jog I. tankönyv nem olcsó. Ekkor rápillantott császárbíbor színű könyvére és komisz ötlete támadt. Egy valamit magára adó hallgató sosem adná el a valószínűleg legjobban megszerkesztett kézikönyvét, az első trófeáját, de János, akit csak a pénz érdekelt, mégis meghirdette azt Facebookon, megkerülve a tankönyvbörzét, egyúttal a jótékonykodást, ami már önmagában is érdemtelen sors a jog anatómiájának, nem is beszélve arról, hogy milyen következménnyel járhat gyanútlan elsőévesek körében egy hatálytalan római jogi tankönyv…
E kétséget kizáróan ikonikus mű eladását egyértelműen a hét hallgatói bűn egyikének tartjuk.
A rosszhiszemű vizsgázás bűne
Történt egyszer, hogy egy csapat diák várakozott polgári perjog alapvizsgára, amikor megérkezett Viktória fáradt szemekkel, csapzott hajjal és a vesztesek nyugalmával. A többiek megsajnálták, és előre engedték Viktóriát, aki azt állította, nem tudja a tételeket, így hamar túl akar lenni a dolgon. Amikor megnyílt az ajtó, be is ment elsőnek. Azonban valami nem stimmelt. Nemhogy nem adta vissza tételét, hanem tökéletes vázlatot készített és kedélyes párbeszédet folytatott az oktatóval. A jelenlevők elfojthatatlan utálattal néztek a jelessel távozó Viktória után.
Azt állítani, hogy nem tudunk semmit és csak egyest akarunk kapni, majd aztán jelest kapni polgári perjog vizsgán a hatodik a hét hallgatói bűn között.
A sznobizmus bűne
Ferenc az ELTE ÁJK büszke hallgatója. Hamar HÖK-ös lett, öltönyben jár, számos versenyen indul, és hetente beharangoz minden TDK eseményt. Ám a siker és népszerűség előhozta belőle a kevélységet is. Nem győzi hangsúlyozni, hogy ő az elitek elitje, és minden alkalommal megragadja a lehetőséget, hogy lekicsinylően nyilatkozzon más egyetemek joghallgatóiról.
Mivel Ferencet elvakítja saját ragyogása, nem is sejti, hogy az ő sznobizmusa zárja a listát, melyet az ÁJK-s hallgatók bűnei alkotnak.