A környezetért, tudatosan!

D7708CC1-ED5C-468A-B079-F73770B32151

Az újságok címlapjairól, reklámokból, tudományos szövegekből, különböző tanulmányokból olvashatunk a környezetszennyezés káros hatásairól. Azonban a rendelkezésünkre álló információk ellenére is sokakban mély döbbenetet kelthet, hogy a környezetszennyezésnek napjainkban több áldozata van, mint a háborúknak, a természeti katasztrófáknak vagy az éhínségnek.

Mára már a legtöbb ember számára egyértelművé vált, hogy a környezetszennyezés egy létező és igen komoly probléma. Több fajtája is megkülönböztethető: mindegyik másképpen gyakorol hatást a földünkre és ezáltal az életünkre is. 2015-ben a halálesetek közül minden kilencedik valamilyen mérgezéstől kialakult betegség miatt következett be. A legtöbb esetért a légszennyezés, majd a szennyezett víz tehető felelőssé; utóbbi gyomor- és bélbetegségeket okoz, kórokozókat terjeszt. Az elhalálozások jelentős része a szegényebb és elmaradottabb vidékekre koncentrálódik, ahol nincs erőforrás az egészségesebb környezet megteremtésére, és az iparosodás következtében rengeteg káros anyag kerül a levegőbe.

Indiában, Kínában vagy Pakisztánban a környezetszennyezés okozza a halálesetek egynegyedét.

A levegőszennyezést generáló tényezők sokrétűek, túlnyomórészt emberi eredetűek, azonban természetes okai is lehetnek. Fő kiváltó okozatként említhető az elégetett fosszilis tüzelőanyag, ami alatt a bányászott szént, ként, kőolajat vagy földgázt kell érteni. Ezeket sok esetben elektromos áram termelése során, a közlekedésben, iparban, vagy éppen a szegényebb háztartásokban fűtésre is előszeretettel használják.

Magyarország is érintett a szénégetésben, ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Sajó-völgy az egyik legszennyezettebb térség az országban, ahol a szálló por és apró szemcsék koncentrációja lényegesen meghaladja az 2008/50/EK irányelvbe foglalt uniós határértéket. A kiemelkedő eredmények pedig a közeli szénbányának és az ebből fakadó olcsó fűtési lehetőségnek köszönhetőek.

D7708CC1-ED5C-468A-B079-F73770B32151

Ezen felül azonban a légszennyezésre nagy hatást gyakorol a hulladékkezelés, az ipari folyamatok és az oldószerhasználat. A természetes emissziós források, mint például a vulkánkitörés, a szél által szétfújt por is jelentős tényezőnek minősülnek, és lényegesen rontanak a levegő minőségén, ami ezek következtében légzőszervi megbetegedéseket, asztmát és korai elhalálozást okoz,valamint az éghajlatváltozást is jelentős mértékben befolyásolja.

A víz minőségi romlását, és végső esetben szennyezetté válását az emberek idézik elő, és hatására a víz emberi fogyasztásra és a benne zajló életfolyamatok biztosítására alkalmatlanná válik. A vízszennyezés legnagyobb részét az ipari szennyvizek okozzák, mint például a hűtővizek, vegyipari szennyvizek, kisebb százalékban pedig a kommunális, illetve mezőgazdasági hulladék járul hozzá a rossz minőségéhez.

A szennyvíz sok szerves anyagot és mikroszennyezőt (pl. nehézfém, bárium, arzén) tartalmaz, melyek bomlásuk során oxigént vonnak el a víztől, a mikroszennyezők pedig toxikus hatásuk miatt mérgezéseket okoznak. A másik nagy probléma – főleg az óceánok körében – az őrületes szemétmennyiség, ami a vizekbe kerül. Egyes becslések szerint 2050-re több szemét lesz az óceánokban, mint hal. Szinte hetente találnak a partok mentén tengeri élőlényeket, amiknek a halálát a vízben található szemét okozta, ami nem meglepő, ha abból indulunk ki, hogy a Csendes-óceán déli részén egy, az európai kontinens felét kitevő szemétsziget úszik.

8DEB5824-D01F-40C0-9FDD-A9D30399A0F9

Végezetül következzen néhány ötlet, amivel mi is könnyedén hozzá tudunk járulni az egészséges környezet kialakításához és a szennyezés csökkentéséhez!

Elsőként mindenképpen a szelektív hulladékgyűjtést kell megemlíteni. Ma már számos helyen lehetőségünk nyílik a kommunális és a szelektív hulladék elkülönítésére, és ezt érdemes is kihasználni. Azonban nem mindegy, hogy mi kerül a színes kukákba.

A papírhulladék esetén fontos, hogy szennyezett, koszos papírt, mint például koszos zsebkendőt vagy zsíros pizzás dobozt ne dobjunk a tárolókba, viszont mehet bele nyugodtan kiöblített italos vagy tejes doboz, újság, könyv és kisebb kartondoboz.

A műanyag gyűjtése esetén is arra kell figyelni, hogy minden kiöblített, tiszta állapotban kerüljön a hulladéktárolóba.

Jelentős és egyben egyszerű változtatás lehet az is, ha az egyszer használatos műanyagot tartósabbra cseréljük. Bevásárlás esetén vigyünk magunkkal vászontáskát, vagy bármilyen olyan tárolóeszközt, amiben el tudjuk hozni a megvásárolt árukat anélkül, hogy még egy műanyag zacskót vásárolnánk magunknak. A zöldség és gyümölcs is sok esetben külön műanyag szatyrokba kerül, mivel így egyszerűbb lemérni, és nem is gurul szanaszét, azonban már erre is rengeteg alternatíva van.

Az eBayről vagy AliExpresszről is könnyen beszerezhető, de házilag is egyszerűen elkészíthető, sokszor felhasználható zacskók, amik kisebb méretűek és átlátszóak, remek választásnak bizonyulnak. A szívószál is nélkülözhető, vagy lecserélhető fém társára, ami hosszabb életű és sokkal környezettudatosabb megoldás, hosszútávon pedig még spórol is vele az ember. Igyekezzünk csomagolásmentes termékeket vásárolni, és csökkenteni az általunk használt szemétmennyiséget, mert minden apró változtatás sokat jelent!

Ha a nagy vállalatok és a kormányzatok politikáját nem is változtathatjuk meg, az emberek egyenként is rengeteget tehetnek annak érdekében, hogy élhetőbb környezetben, még sok évtizeden keresztül élvezhessük a friss levegő és tiszta víz nyújtotta örömöket.

Források: X X X X


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szakmáry Zsófia

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.