A vírus megfékezése – karantén, avagy járványügyi intézkedések

person-holding-covid-sign-3951600

Az új koronavírus (COVID-19) kapcsán a sajtóban egyre gyakrabban megjelenő hír, hogy egész országokat, városokat vagy embereket vesznek karantén alá. Az elmúlt napok történéseit követve számos európai ország különböző területeit zárták le, de lássuk, mit is jelent a karantén, mennyiben és hogyan érinti a hétköznapjainkat.

Mi is az a karantén?

A karantén jogilag nem meghatározott fogalom. Hétköznapi szóhasználatban kétféle intézkedést értünk alatta:

1) egy beteg vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését, vagy

2) egy település, terület vagy épület lezárását, vagyis a lezárt hely elhagyására vagy oda való belépésre vonatkozó tilalom bevezetését.

A magyar jogi szabályozás karanténra vonatkozó rendelkezéseit a járványügyi intézkedések körében találjuk. A karantén elrendeléséről az országos tisztifőorvos dönt, de helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és járási, illetve kerületi hivatalok is hozhatnak.

A járványügyi intézkedések kötelezőek, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, az egyének személyi szabadságának korlátozásával, szélsőséges esetben akár erőszakkal is meg lehet őket valósítani.

Fontos tudni, hogy bár kötelező járványügyi intézkedés foganatosításakor a beteg beleegyezésére nincs szükség, ugyanakkor a tájékoztatáshoz való jog megilleti.

health-workers-wearing-face-mask-3957987

Tekintsük át, hogy a magyar szabályozás szerint milyen intézkedések tartoznak a járványügyi intézkedések körébe:

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása. Jelen esetben ilyen a reptereken történő, mindenki számára kötelező lázmérés, hiszen a vizsgálat célja az, hogy az esetlegesen koronavírussal fertőzött személyt minél előbb elkülönítsék, ezzel csökkentve az esélyt a vírus terjedésére, illetve hogy a megbetegedett szükséges kezelését mihamarabb megkezdjék.

Ha a szűrővizsgálatra kötelezett személy ellenáll, és a vizsgálatnak felszólításra sem tesz eleget – a fenti példánál maradva: a lázmérésnek ellenáll –, a hatóság ezt elrendeli, és határozata azonnal végrehajthatóvá válik tekintet nélkül arra, hogy fellebbezünk-e.

Járványügyi elkülönítés

A fertőzőképesség tartamára a betegséget észlelő orvos a fertőző beteg elkülönítése iránt intézkedik. A fertőző beteg elkülönítése történhet otthonában, tartózkodási helyén vagy kórházban. A koronavírussal igazoltan fertőzött beteg elkülönítése kötelező, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetbe (DPC) kell szállítani, ahol az elkülönítés kijelölt kórtermekben zajlik.

Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat

Azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett, és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, az egészségügyi államigazgatási szerv a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi.

Vagyis aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett, és a betegség lappangási szakaszában lehet, az járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá kerül. A megfigyelés 14 napig tart, mivel a vírus lappangási ideje 2-14 nap közé tehető. Ha a megfigyelés ideje alatt jelentkeznek a tünetek, úgy a személy további vizsgálatára van szükség. A megfigyelés módját és helyét úgy határozzák meg, hogy a fertőzés továbbterjedését megakadályozzák.

A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani.

Járványügyi ellenőrzés

Akkor kerülhet sor járványügyi ellenőrzésre, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor képes megfertőzni másokat. A jelenlegi helyzetben, a koronavírus esetében nem alkalmazzák ezt az intézkedést.

A fent taglalt intézkedések egy-egy személlyel kapcsolatosak, akikről feltételezhető, hogy fertőző betegségben szenvednek. Ezzel szemben vannak olyan járványügyi intézkedések, melyek nem egy-egy emberre, hanem egész embercsoportokra kiterjednek – ezekben az esetben a területi karanténra vonatkozó szabályok alkalmazhatók.

woman-covering-face-with-blue-face-mask-3951853

Járvány esetén korlátozható vagy megtiltható:

a) minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti,

b) az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás,

c) az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése,

d) a fekvőbeteg-gyógyintézet látogatása,

e) az egyes területek elhagyása,

f) egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása,

g) az ivóvíz fogyasztása, illetőleg

h) meghatározott állatok tartása.

Járvány esetén felfüggeszthető az oktatási intézmények működése, bezárhatók a helyi közösségi intézmények, és rendezvények tartása is megtiltható. Elrendelhető a kórházi osztályok működésének korlátozása, sőt bezárása is. Korlátozható vagy meg is tiltható a tömegközlekedés.

A rendezvények megtiltása, a reptér lezárása és az üzletek – kivéve az élelmiszerüzleteket, drogériákat, gyógyszertárakat – három óra utáni nyitva tartásának tilalma (csak hogy néhány példát említsek) mind járványügyi intézkedések, melyek egész Magyarországra érvényesek.

A járványügyi intézkedésekről általánosságban elmondható, hogy korlátozzák a szabadságjogokat és a betegjogokat: például a kötelező kórházi tartózkodással a szabad mozgáshoz való jogunkat korlátozzák, de az önrendelkezési jog is korlátozásra kerül a bizonyos kezelésre, gyógyszerszedésre való kötelezéssel. A tájékoztatáshoz és a kapcsolattartáshoz való jog viszont semmi esetre sem zárható ki teljesen.

Fontos azonban megérteni, hogy a jelenlegi helyzetben bevezetett és esetlegesen bevezetésre kerülő karantén célja a koronavírus megállítása, terjedésének lelassítása, a fertőzött betegek meggyógyítása. A hatóságokkal és embertársainkkal való együttműködés, a meghozott szabályok betartása legyen most mindannyiunk legfontosabb feladata.

Felhasznált irodalom:

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

TASZ koronavírus tájékoztatója


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kiss Dóra

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.