Tényleg csak a bűnözésről szól a tetoválás?

divatos

A kutatásokból kiderül, hogy a tetoválások többsége viselőjének önazonosságát fejezi ki: vannak, akik kitűnni szeretnének, míg mások beilleszkedni. Napjainkban a tetoválás egyre inkább teret hódít magának, és kiemelten népszerűvé vált a 18-34 évesek körében.

A tetoválások motivációs háttere

A tetoválást főként a férfiassággal hozták kapcsolatba: ennek a szokásnak a messzire nyúló történetében korábban a tengerészek, harcosok, rabok, katonák, bűnözők, rabszolgák, majd a XX. századtól kezdve a motorosok, utcai bandák, punkok díszítették bőrüket a különféle motívumokkal, hogy agresszív, erős vagy veszélyes férfiképet hozzanak létre, és erősítsenek meg. Mindezek fényében a tetoválás sokáig a társadalmon kívül élők, a számkivetettek, prostituáltak világához tartozott.

A mai nyugati kultúrában a tetoválás egyre nagyobb népszerűsége mögött különböző történelmi, társadalmi és kulturális motivációk rejtőznek. Silke Wohlrab szerint a test módosításai, mint például a tetoválások, tíz tág motivációs kategóriába sorolhatók:

  1. egyéniség kihangsúlyozása (ahol az egyén irányítja, tudatában van a megjelenésének és identitásának);
  2. szépség, művészet és divat (ahol a tetoválások divatkiegészítőkké vagy műremekekké válnak);
  3. személyes narratíva (ahol a tetoválások a személyesen átélt tapasztalatok mérföldkövei lesznek);
  4. fizikai tűrőképesség (a személyes határok próbálgatása a fájdalmas tetoválási folyamat által);
  5. csoportba lépés és elhivatottság (egy szubkultúrába vagy társadalmi csoportba való tartozás vágya);
  6. ellenállás (dacolás a társadalommal vagy éppen a szülőkkel);
  7. spiritualitás és kulturális tradíció (vonzódás más kultúrákhoz és azoknak az eszméihez);
  8. függőség (a tetoválási folyamat során felszabaduló endorfinok iránti vágy, valamint a ragaszkodás a tetoválások mérföldkő jelentéséhez);
  9. szexuális motiváció (erősíteni a személy szexuális vonzerejét a testmódosítások segítségével);
  10. különösebb ok nélküli kategória (impulzív döntés, vagy drog illetve alkohol általi befolyásoltság)

félelmetes

A motivációk persze gyakran átfedésbe kerülnek egymással a tetovált személy számára – főleg azok esetében, akik halmozzák vagy gyűjtik a tetoválásokat. A témával foglalkozó kutatások – mint a fent említett Wohlrab-féle – azt sugallják, hogy a legjelentősebb és legpopulárisabb okokat a tetoválások mögött napjainkban leginkább a személyiségkonstruálás, a saját test fölötti irányítás visszaszerzésének vágya, a személyes történetek vagy átélt tapasztalatok elmesélése, valamint az ellenállás kategóriákkal írhatjuk le.

Érdekes tény, hogy a kutatásban részt vevők jelentős része (42%-a, első tetoválását készíttetők: 64,3 százaléka, sokadik tetoválást: 35,7 százaléka) a tetoválást megelőző félévben valamilyen tragédiát élt át vagy krízishelyzeten ment keresztül, mint például válás, elbocsátás, szerelmi csalódás, haláleset, egyéb munkahelyi és magánéleti problémák. Jól látható, és talán ugyanígy érzékelhető is, hogy a domináns motiváció ebben az esetben az átélt krízishelyzet utáni egyéniség kihangsúlyozása, megerősítése, az énkép (újbóli) kialakítása.

Atkinson és Carroll felvetik azt a lehetőséget, hogy a tetoválás által okozott változás megkönnyíti bizonyos traumák feldolgozását. A pszichológusok ebből arra következtethetnek, hogy ez a beavatkozás akár megküzdési mechanizmusként is értelmezhető.

A krízist átélt személy számára fontos a kontroll érzésének gyakorlása, melyet olyan területen próbál gyakorolni, amely felett csak neki van uralma, és amelyet nem befolyásolnak a külvilág eseményei – ami ez esetben saját teste.

Az Európai Unió és a tetoválások szabályozása

Egy 2016-os felmérés szerint az európai uniós lakosság 12%-ának már van valamilyen tetoválása. A felmérés adatai ránézésre is túlzóak – Magyarország esetében a visszaküldött kérdőívek alapján ugyanis minden második embernek van tetoválása –, de egyértelműen megállapítható a tetoválások számának növekedése az ezredforduló körül mért 5%-hoz képest.

Egyre több a tetoválás, de a tetoválóanyagok összetételéről és azok pontos élettani hatásairól még keveset tudunk.

Ez azért lenne fontos, mert tetoválás során az emberi bőr pigmentáltságát változtatják meg a bőrrétegekbe vitt színezőanyagok segítségével.

szabályozás

2018-ban számos cikk jelent meg arról, hogy az Európai Unió beleszól a tetoválásokba, szabályozza őket. Ezesetben az Unió nem a személyes motivációt, a minta kiválasztását szabályozná, hanem azt, hogy milyen anyag kerül a bőr alá. Ennek oka, hogy

a piacon fellelhető festékek esetében megtörténhet, hogy egy tetoválószalonban használt – egyébként nagyon ragyogó és hosszan tartó színt adó – festék a szervezetbe kerülve gyulladást, allergiás reakciót, rosszabb esetben akár genetikai mutációt, reprodukciót károsító hatást vagy rákot okoz.

Az esetleges szabályozás indokoltsága tehát abban áll, hogy próbálják az ember egészségét megőrizni, a káros anyagokat kiszűrni, hiszen úgy tűnik, egyre több és több embert érint a tetoválás.

Külvilág és a tetoválások kapcsolata

Úgy vélem, nincsen egységes álláspont, egyesek elfogadják, míg mások elítélik a tetovált embereket. A munkahelyeken különösen erős lehet ez a kontraszt. A munkáltató bár nem mondhatja azt, hogy azért nem alkalmaz valakit, mert tetoválása van, hiszen ezzel diszkriminálná, de utasíthatja a munkavállalót, hogy tetoválását takarja el, tehát tegye láthatatlanná. Számos olyan esetről hallottam, mikor valakinek napszaktól és évszaktól függetlenül hosszúujjú ingben kellett lennie, mert csak így tudta eltakarni tetoválását. Nyilván vannak olyan munkák, melyeknél a tetoválás sokkal inkább elfogadott.

A társadalom jelentős része még mindig negatív sztereotípiákat kapcsol a tetoválásokhoz, általában deviáns viselkedést, bűnözői életformát, a börtönök világát, az alkohol és a drogfogyasztást, ez ugyanakkor talán a közösségi média terjedésének köszönhetően változó tendenciát mutat.

Eltérés figyelhető meg a generációk közötti felfogásban is: míg az idősebb X generáció tagjainak nagyobb valószínűséggel inkább ellenszenves, úgy az Y generáció számára már nem annyira idegen és zord a testdíszek világa.

Fontos azonban látni, hogy a tetováltak jelentős százaléka különösebb ok nélkül varrat magára mintát. Magyarázható ez azzal is, hogy borzasztóan erős a konformizmus az emberek között – amire az Instagram, Facebook, Twitter stb. abszolút ráerősít –, vagyis „ha neki van tetoválása, nekem is lesz”. Ezzel párhuzamosan a globalizálódó világban jelentősebb hangsúlyt kap a külső, a test esztétikusabbá, különlegesebbé tétele másokétól.

barátságos

A tetoválásokról a XXI. században még elmondható, hogy gyakran negatív benyomást tesznek a külvilágra, az emberek tudatában ugyanis továbbra is ott élnek a sztereotípiák, melyek szerint viselőjük megbízhatatlan, deviáns, esetleg agresszív, mi több, egyenesen feltételezik, hogy bűnöző.

A testmódosítás megnehezítheti a munkában való elhelyezkedést, és az önkép konstruálása közben meg kell küzdeni a külvilággal: nagyon kevesen vannak ugyanis, akik hirtelen – egyik pillanatról a másikra – képesek az emberek esetleges rosszalló tekintetét maguk mögött hagyni. Nehezíti a helyzetet, hogy sokan nem önkifejezésre használják a tetoválást, hanem divatból. Elképzelhető ugyanakkor, hogy 30-40 év múlva már mindenki az önkifejezés egy módját fogja látni a tetoválásokban, és senki nem fog megbotránkozni, senkiben nem kelt majd rossz érzést.

Források: 1, 2

Wohlrab, S., Stahl, J., Kappeler, P.M. (2007). Modifying the body: Motivations for getting tattooed and pierced. Body Image, 4: 87-95.

Gorzás Zsófia Mária: A tetoválás, mint a női önkifejezés testet öltött gyakorlata


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kiss Dóra

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.