Más becsületéért meghalni – Vérontás képzelt sérelmekért

grayscale-photography-of-woman-inside-jail-2307045

Évente több tízezer embert gyilkol meg a családja olyasmiért, ami a közösség szerint helytelen viselkedés, ám ennek a homályos gyanúja is elég ahhoz, hogy a személyes szabadság elérését megkísérlő individuum halállal lakoljon. A becsületgyilkosságok kórképe.

Az ilyen gyilkosságok eredete feltehetően a nomád, pásztorkodó társadalmakhoz vezethető vissza, melyek esetében nem beszélhetünk kiépült igazságszolgáltatási rendszerről, ezért a közösség és a család házon belül oldotta meg a feszültséget okozó kérdéseket. Ez a szemlélet csatornázódik át és jelenik meg a mai napig olyan társadalmakban, ahol az ország politikai és szociális helyzetéből kifolyólag a jog uralma hézagosan valósul meg.

Az évszázadok során iszlamizálódott, nomád kultúrák mellett máshol is fellelhető hasonló mozzanat: a római jogban a pater familiasnak jogában állt hajadon, de szexuálisan aktív lányát, valamint házasságtörő feleségét megölni. Hasonlóak voltak a korai európai zsidó kultúrában egészen a középkorig előforduló kövezések, melyek nemcsak a házasságtörő feleséget, hanem partnerét is sújtották.

Az agressziót sok minden kiválthatja. Lehet akár egy rosszul megválasztott öltözék, a családnak nem tetsző karrier, házassági ajánlat visszautasítása, válás, elszenvedett nemi erőszak, tiltott férfi partner választása vagy homoszexualitás.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy férfiak általában ez utóbbi okból válnak áldozattá, illetve ha a megbélyegzett nő „tettestársaként” kézre kerítik őket. A felsorolásból kitűnik, hogy az esetek mindegyike egy kérdés körül forog: irányítani egy, a családban alárendelt helyzetben levő nő szexualitását. Vajon miért van ez az érintett kultúrákban annyira központi helyen?

Véres logika

Mint annyi mindennek, ennek is a hatalom áll a középpontjában. Ősi társadalmakban nem volt elképzelhető, hogy egy nő maga irányítsa a termékenységét, hiszen ahogy legélesebben a spártai társadalomban is megfigyelhető volt, a nőnek kulcsfontosságú szerepe van a férfitársadalom sikerében. Az utánpótlás világra hozása pedig ezen elgondolás szerint muszáj, hogy annak az elképzelései szerint haladjon, akinek a hatalmát az utódok és az emberek biztosítják.

Aki nem irányítja a nők életét, az nem kontrollálja a termékenységüket, és így hatalmát is elveszíti. Ez a logikusan alátámasztott stratégia azonban már sokkal véresebb képet fest, ha kétezer évvel később a modern társadalmakba öngyilkosságnak álcázott, családilag jóváhagyott gyilkosságként csatornázódik be.

crime-64067_1280

Teljen el többszáz év, a becsületgyilkosságok előfordulása nem sokat változott, különösen azért, mert ahol ezek az esetek előfordulnak, a bíróságok hajlamosak kevésbé komolyan venni őket tradicionális jellegükre tekintettel.

Valóban, a jelenség annyira mélyen gyökerezik sok kultúrában, hogy a BBC ötszáz fiatal, Nagy-Britanniában letelepedett ázsiait vallásra való tekintet nélkül megkérdező felmérése szerint tíz százalék megmagyarázhatónak tartja a becsületgyilkosságokat. Jordániában, a fővárosban megkérdezett fiatalok harmada mondta a kérdésben vázolt szituációkra, hogy a gyilkossággal az adott esetben egyetértenek.

Az Amnesty International egy, a témában készült jelentése így szól:

„A nők tulajdonként – férfi rokonok tulajdonaként – való kezelése hozzájárul a nők elleni erőszak ezen formájához. Tulajdonjog forog kockán olyan konfliktusok kezelése során, amikor a nő erénye is a kérdés része. A becsület bűncselekményekben a női áldozatot tekintik bűnösnek és a férfit, aki őt „birtokolja”, áldozatnak, aki becsületveszteséget szenvedett el. Következésképpen ő a megkárosított személy, akivel a közösség szimpatizál.”

Tanúskodó számok

A számok (bár csak nehézkesen hozzáférhetőek a szegényes dokumentáció miatt, és mivel a családok legtöbbször öngyilkosságként vagy balesetként jelentik az eseteket) magukért beszélnek.

Az ENSZ statisztikái szerint évente ötezer nő halálát tartja ebben az esetkörben számon, ám az érintett érdekvédelmi szervezetek szerint ez a szám húszezerre rúg. Persze csak akkor, ha a követhető és halállal végződő eseteket tekintjük, ám számos olyan helyzet is van, mely nem az áldozat életének kioltásával ér véget, hanem veréssel, csonkítással vagy az utóbbi időben több figyelmet kapó savas támadással. 2010-ben az Egyesült Királyságban a rendőrség közel háromezer ilyen esetet regisztrált.

A becsületgyilkosságok nyolcvanegy százalékában a család az elkövető, és legtöbbször meg is kínozzák az áldozatot.

Ha idősebb személy sérelmére követik el a bűncselekményt, általában a férj a tettes, akivel csaknem mindig a család is teljes egyetértésben van. Gyakori jellemző még a fiatalok felhasználása is az elkövetésre, akik ezáltal a bíróságon enyhébb elbírálásban részesülnek.

background-1759447_1280

Ennek a menete sok esetben egy fiatal, befolyásolható fiú megbízása a családban azzal, hogy kövesse és kísérje figyelemmel nőrokonát, ellenőrizve, hogy az elkövet-e valamit, amivel a család hírnevében és becsületében kárt okozna. Ha a fiú nemet mondana a gyilkosság elkövetésére, a saját bőrén tapasztalja meg, hogy jár az, aki a családi kötelezettségeit nem teljesíti.

Kórkép

Egy pár évvel ezelőtti pakisztáni eset érzékletes kórképet rajzol a helyzetről a fent vázoltak tükrében. A történtek a nemzetközi médiában is jelentős port kavartak, mivel az áldozat az ország első online híressége volt. A fiatal influencer, művésznevén Qandeel Baloch, a nyugati szem számára teljesen ártalmatlan tartalmakat töltött fel kép és videó formájában.

Humora és stílusa révén magával ragadta a közönséget, és hamarosan a mainstream médiának is állandó részeselett különböző tévészereplések által. Ahogy népszerűsége nőtt, befolyását egyre többször arra használta, hogy a pakisztáni nők helyzetéről beszéljen, tette ezt például a halála előtt egy héttel kiadott utolsó, nagysikerű videoklipjében is.

violent-2985520_1280

Megölését bátyja vállalta magára, ám a tárgyalás során a bíróság mint vádlottat hallgatta meg azt az egyházi tisztségviselőt is, aki korábban egy, a médiában nagy port kavaró eset során azért találkozott Qandeellel, hogy a vallásról beszélgessenek.

A muftit a találkozó után számos egyházi bizottságból felfüggesztették, feltehetően, mivel kettesben találkozott Qandeellel egy hotelben, aki addigra (lévén ez halála előtt pár héttel történt) már régen ellentmondásos hírnévre tett szert, többek között azért is, mert videóiban táncolt, énekelt, vagy egy férfiak számára fenntartott medencében, hosszúujjú fürdőruhában fürdött.

A férfit több más szereplővel együtt felmentették annak ellenére, hogy amikor Qandeel halála először kitudódott, így nyilatkozott: „A jövőben, mielőtt megalázod az egyházat, emlékezz ennek a nőnek a sorsára.”

Qandeel bátyját huszonöt év börtönbüntetésre ítélték – tettét beismerte, és a vizsgálat során az egyik nyomozónak ezt mondta: „Nagyon megnehezítette az életünket, nem volt más választásom.” Egyik nyilatkozatában a családi becsületet is kifejezetten megemlítette, de ezt később kényszerítésre hivatkozva visszavonta.

Bár a szülők mint az áldozat szülei kifejezték megbocsátásukat az eljárás során elkövetőként szereplő fiuk felé, ezzel a korábbi szokások ellenére sem tudták a börtönbüntetéstől megmenteni, mivel az eljárásban nem ők, hanem az állam szerepelt mint panaszos fél.

Bár ennek az ügynek nem teljes eltussolás lett a vége, mint az évente több mint ezer hasonló pakisztáni és világszerte több tízezer halálesetnek, a történtekben közrejátszók közül a legbefolyásosabbak mégis szabadon sétálhattak el, virágokkal felhintett úton.

A méltóságában megsértett egyházi tisztségviselő vajon felbujtotta-e az áldozat testvérét? Hozzájárult-e a gyilkossághoz, aki az elkövetőnek ezt mondta: „A húgod alsóneműben táncol és énekel, te pedig luxus életet élsz a pénzből, amit ezzel keres, nincs becsületed.”?

Milyen szerepet játszik egy nagy számban helyeslő társadalom és milyet az elkövető abban, ami lecsupaszítva nem más, mint vérontás?

Sok érintett országban hoztak az elmúlt években a becsületgyilkosságokra vonatkozóan szigorúbb törvényeket, ám a folyamat lassú, főleg mivel tudjuk, hogy a társadalomban és az egyénekben mélyen gyökerező mentalitást sokkal nehezebb megváltoztatni, mint a vonatkozó rendelkezéseket.

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kőszegi Anna

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.