A Polgári Jogi Tanszék legutóbbi TDK ülésén dr. Borbás Beatrix a női egyenjogúságról tartott előadást. Dr. Borbás Beatrix ügyvédi és oktatói tevékenysége mellett a Magyar Ügyvédnők Egyesületének elnökhelyettese is.
Az előadás egy elméleti bevezetővel kezdődött, olyan erőteljes idézetekkel, mint „Gender equality is not a women’s issue. It is a human issue.” (HeForShe), illetve „Equality isn’t just a women’s issue, it’s a human one.” (Carlos Modeas). Mindkét idézet azt a tévhitet kívánja eloszlatni, hogy a női egyenjogúság csak a nők ügye. Modeas szerint furcsa erről férfiként beszélni, de muszáj, hisz a vezető beosztásokat túlnyomó részben férfiak töltik be, így valódi változásokat csak az ő segítségükkel lehet elérni. Továbbá szerinte a feminizmust is sokan rosszul értelmezik, az antifeministák próbálják dogmatikusnak és veszélyesnek beállítani, hogy csökkenjen a mozgalom népszerűsége.
Azonban aki a feminizmusért kiáll, az egyben az egyenlőségért áll ki, ezzel pedig nagyon is lehet azonosulni.
Nem előnyöket kell adni a nőknek, hanem el kell ismerni, hogy ugyanolyan tehetségesek, okosak, rátermettek, alkalmasak stb., mint a férfiak.
Maga a gender mint kutatási téma a 70-es években alakult ki az USA-ban, azóta számos tudományos elméletet alkottak a témában. A filozófiai megközelítés szerint a gender mindazon tulajdonságot, magatartást és szerepet jelenti, amit egy társadalom az egyéntől elvár pusztán a biológiai neme alapján, ugyanakkor ennek nincsen biológiai alapja. Elismeri a férfi és a nő közötti biológiai különbségeket, amelyeket megközelítésében nem is szabad negligálni, de az a célja, hogy a társadalom pusztán ezen eltérések alapján, gyakorlatilag alaptalanul, ne várjon el mást és mást a férfiaktól és a nőktől. Ez átvezet a szociológiába, hisz egy társadalmat nagyon jól jellemeznek az abban élő hagyományok, szokások, illetve az egyes kérdésekről való általános gondolkodás, ami pedig már sztereotípiákat is jelenthet.
A politológia a 90-es években kezdett el kiemelten foglalkozni a témával, ekkor született meg a gender mainstreaming fogalma, ami a döntéshozatal minden szintjébe beépíti a társadalmi nem szempontját, annak érvényesítését és figyelembevételét.
A gendernek nyelvészete is van, melynek középpontjában a humor és a kifejezés áll. A magyar például egy nagyon férfiközpontú nyelv, gondoljunk csak a „férfimunka”, „legény a talpán”, „asszonybeszéd” stb. kifejezésekre. Azonban ez ugyanúgy igaz az angol (be a man) és francia (cherchez la femme) nyelvre is. Kutatások azonban kimutatták, hogy nincs szignifikáns különbség a férfi és a női szintaktikában, kifejezésben, tehát a retorikai képesség, tehetség egyik nemnél sem magasabb. A média világában is megfigyelhető, hogy a műsorokba sokkal kevesebbszer hívnak meg női szakértőket, vagy például a reklámokban, ahol a nő vagy gondoskodó családanyaként, vagy a szexuális vágy tárgyaként kerül bemutatásra. Pozitív fejlemény azonban, hogy egyre többször jelennek meg a nők mint orvosok, de ebben a szakmában továbbra is fellelhető a gondoskodó elem. Az előadás célja többek között az is volt, hogy felnyissa a szemünket az ilyen jelenségekkel kapcsolatban.
Ezután elérkeztünk a jogtudományhoz. Jelenleg a feminista jogelmélet negyedik hullámát éljük. A női választójogot először 1920-ban, az USA-ban vezették be, legkésőbb pedig Liechtensteinben, 1994-ben. Magyarországon az 1949-es Alkotmány biztosította a nők számára a szavazójogot. A jog feladata, hogy lekövesse, ugyanakkor serkentse is a társadalmi változásokat, melynek eleget is tesz, hiszen jogi és elméleti szinten az egyenjogúság biztosított. De miért tér el ennyire az elmélettől a gyakorlat?
Az ENSZ és az EU nagy szerepet vállal abban, hogy előremozdítsa az egyenjogúság megvalósulását. A jelenlegi rohamos jogalkotás is ennek köszönhető.
Magyarország jogalkotásilag kiemelkedőnek mondható, gondoljunk csak az 1777-es Ratio Educationisra vagy a XIX. század végén keletkezett szabályozásra, amely bevezette a lányok kötelező elemi iskolai oktatását. Mindezek ellenére hogyan valósulhat meg hátrányos megkülönböztetés?
Néhány fogalom tisztázása után lehet látni, hogyan is valósul meg a diszkrimináció a gyakorlatban. Státuszinkonzisztencia: a nők képzettségi rátája általában magasabb, mint a férfiaké, ugyanakkor nem jutnak be a vezető pozíciókba. Ennek számos mikroökonómiai hatása van, például hogy nem térül meg az oktatásba fektetett pénz.
Horizontális és vertikális szegregáció érzékelhető:
- üvegplafon: a nők a helyettes pozícióig eljutnak, de az elnöki pozícióig nem
- üvegfal: egyes szakmákon belül is polarizálódnak a női-férfi dominanciák (nézzük csak meg, hány női sztárügyvéd van, és ezzel szemben mennyi alacsonyabb, államigazgatási pozíciót töltenek be nők)
- üveglift: hiába alacsonyabb a férfi képzettsége vagy rátermettsége, hiába magasabb a nők aránya az adott medencében, akkor is a férfi jut vezető pozícióba
Az előző jelenségeket természetesen statisztikák is igazolják. Itt nincs lehetőség az összes statisztika bemutatására, de példaként, illetve a folyamatok megfigyelésére lehetőséget ad az alábbi ábra:
Kattints a teljes méretért!
Magyarországon a nők aránya a Parlamentben 10,1%. Ennek köszönhető, hogy a világranglistán az egyik legrosszabb helyen szerepel az országunk a statisztikákban.
A pay gap témakörében is érdekes statisztikákat lehet találni. Ez az a jelenség, amikor ugyanazért a munkáért, ugyanabban a beosztásban egy férfi több pénzt kap, mint női kollégája.
Magyarországon a PhD-t szerzettek 37%-a nő, ami nem is olyan rossz arány, azonban az egyetemi tanároknak már csak 13,7%-a nő. Az MTA-n az akadémikusok 4,4%-a nő.
További érdekes statisztikai adat, amit a McKinsey mutatott ki, hogy ha egy tízfős igazgatóságból legalább három tag nő, átlagosan 10%-kal emelkedik a profit.
Női jogászok számára érdekes tapasztalati tény lehet, hogy a hátrányos megkülönböztetés bármely szakma bármely szintjén elérhet minket. Azonban ez a családalapítással mélyül el, emiatt is hangsúlyozzák többen: „your biggest career decision is who you marry”, hiszen nagyon sok a férj hozzáállásán, segítségén is múlik. Ezalatt értendő, hogy a nők karrierje olyan, mint egy nagy U, a szülés után újra kell kezdeni az egészet. A valódi egyenlőség csak akkor valósulhat meg, ha ebben a nőket pozitívan diszkriminálják, hiszen az egyenlőkkel egyenlően, a különbözőkkel különbözően kell bánni.
Dr. Borbás Beatrix tanulmánya a témában itt elérhető.
Cikkünk a Polgári Jogi TDK egyik ülésén tartott előadás nyomán készült beszámoló, amely az ott elhangzottakat foglalja össze. A megjelent cikk nyomán kialakult olvasói vita kapcsán ezért hangsúlyozni kívánjuk, hogy az elkészült anyag nem minősül önálló szellemi munkánknak, az előadót illeti minden jog és felelősség az előadás tartalmával kapcsolatban.
Képek forrása:
