A két héttel ezelőtt megrendezett Educatio Kiállítás miatt úgy gondoltam, hasznos lenne a felvételi előtt álló gimnazistáknak egy „élménybeszámolót” adni, amely rámutat, milyen is az élet – a jelenleg – hibrid tanrendszer szerint működő jogi karon. Az eseményen rengeteg kérdést tehettek fel a diákok, viszont a nagy tömeg és az idő szűke miatt részletekbe – nagy valószínűséggel – nem tudtak bocsátkozni az egyetem képviselői, illetve sokak számára ijesztőnek is hathatott a tumultus. Írásom nem titkoltan egy segítség a felvételizők számára, hogy ne csak arról tudjanak, amit a kiállításon hallhattak (feltéve, hogy mertek kérdezni), hanem arról is, amit egy első félévét abszolváló diák gondol a karról. Hajas Boldizsár írása.
Élen a magyar jogászképzésben. Milyen is az első félév?
Az első félév augusztus végén kezdődik az Orientációs napokkal. Ez három napot ölel fel, aminek az apropója a csoporttagok (az egész évfolyamot nagyjából 20 csoportra osztják, egy csoport megközelítőleg 20 főből áll), illetve az esti kötetlen ismerkedés folyamán az évfolyamtársak megismerése. Minden csoport élén két diákmentor és két oktatómentor áll. Az ő feladatuk a csoport egyben tartása, az első év koordinálása, valamint a segítségnyújtás a kezdetekben (és a vizsgaidőszak alatt is). A félév szerkezetét külön pontokra szedve ismertetem: a hibrid oktatási rendszer; a kötelező tantárgyak listája és az órarend felépítése; a tantárgyak rövid bemutatása; és a vizsgaidőszak szemléltetése. Cikkem természetesen személyes élményeken alapul, így szubjektivitás megjelenhet benne, tehát más hallgató ugyanezt a félévet máshogy is megélhette.
A hibrid oktatási rendszer
A járványhelyzet immáron második éve nehezíti meg minden oktatásban résztvevő ember helyzetét, nincs ez másképp a felsőoktatásban sem. Az ELTE – a cikk írásakor – a honlapján jelentette be, hogy a következő szemeszter első három hete biztosan online kezdődik. Az ott írtak alapján a járványügyi helyzet változása esetén leghamarabb három héttel a félév kezdetétől van lehetőség a tantermen kívüli oktatás – nagy valószínűséggel hibrid rendszerre való – módosítására. A hibrid rendszer, amely azt takarja, hogy 100 fő alatt minden előadást meg lehet tartani. Pontosítva ez azt jelenti, hogy a szemináriumok jelenléti, az előadások pedig online formában érhetők el. A szemináriumok az előadás tárgyához tartozó kreditértékkel rendelkező gyakorlatok, ahol nem szükségszerű az előadások tananyagi követése, tehát nem azt dolgozzák fel az oktatók a diákokkal, ahol az előadás modul éppen tart. A gyakorlat pedig ugyanaz, mint a szeminárium azzal a különbséggel, hogy nincs kreditértéke, így nem egy érdemjegyet lehet rá kapni, hanem „megfelelt”, vagy „nem megfelelt” értékelést. Amennyiben a gyakorlatot vagy a szemináriumot nem sikerül abszolválni, a vizsgára sem lehet jelentkezni. Ezzel szemben, ha a vizsgán bukik meg valaki, abban az esetben csak a gyakorlatot kell újra felvenni, a szemináriumot nem. Természetesen semmi sem tökéletes, így a hibrid rendszer sem. Megnőtt a felelősség a hallgatókon, hogy megnézik-e az előadást vagy sem, viszont pozitívum, hogy az összes előadás megtalálható a Canvas vagy a Moodle felületén, így a félév folyamán akkor lehet megtekinteni őket, amikor csak szeretnénk.
Fokozottan érdemes figyelni arra, hogy az előadások megtekintésével naprakészek legyünk, különben a nagy elmaradás nehezen lesz pótolható.
A kötelező tantárgyak listája
Az első félévben összesen nyolc kötelező tantárgy van: Jogi alaptan, Közgazdaságtan 1. Római jog 1, Alkotmányjog 1, Magyar Alkotmánytörténet, Jogi latin nyelv, Társadalomtudományi alapozó és a Bevezetés a jogiadatbázis kezelésbe. Az első szemeszter alatt ezeket a tárgyakat kell abszolválni, lentebb mindegyikről részletesebben beszámolunk. Az órarendet az első évben nem mi állítjuk össze, hanem a szemináriumokhoz a csoportbeosztás alapján, fix időpontok társulnak, amihez alkalmazkodni kell. Kivétel ez alól a Társadalomtudományi alapozó, amelyet mi dönthetünk el hova szeretnénk felvenni.
Magyar Alkotmánytörténet
A tantárgy célja a hallgatók tudásának mélyítése a magyar jogtörténetben, annak kialakulásában, fejlődésében, kezdve a népvándorlás korától egészen napjainkig. Kötelező szeminárium csatlakozik hozzá, amelyet a legkönnyebben úgy lehet elképzelni, – ami igaz az egész tárgyra – mint egy középiskolai történelemórát azzal a kivétellel, hogy a tananyag nagysága miatt nagyban épít az előzetes történelem tudásra. A szeminárium teljesítése nagyban függ különböző az oktatói elvárásoktól, viszont általában bizonyos számú Moodle teszt kitöltésével elérhető maximum pontszám meghatározott hányadát kell elérni. Ezek a tesztek az én oktatómnál online voltak, kilenc kérdésre nyolc percnyi idő állt rendelkezésre és a kérdések között csak előre lehetett haladni. A vizsga – online és élőben is – szóbeli. Felépítése igen egyszerű: a hallgató húz egy tételt (amennyiben élőben zajlik a vizsga), ami után a felkészülési idő alatt van lehetősége a tétel kidolgozására. Az online vizsga annyiban különbözik, hogy a tételhúzás helyett az oktatónak mondunk egy számot, ami az ő listájában egy bizonyos tétel (természetesen a kiadott tétellista számait felcseréli). Ezenkívül nehezítés, hogy online nincs lehetőség felkészülésre a felelet előtt, viszont az oktatóknak ezt méltányosan kell kezelniük, tehát a feleletben észlelhető inkoherenciát nem pontozhatják olyan szigorúan, mint élőben. A MÁJT (a tárgy rövidítése) vizsga minden esetben a szemináriumvezetővel zajlik. A tárgyból egyetlen tankönyv van (2021-ben jelent meg), amely 520 oldalas, ezért érdemes a lehetséges vizsgaalkalom előtt legalább egy hónappal elkezdeni annak olvasását.
Jogi alaptan
A jogi alaptan hivatott a jogi történet alapszintű megismerését bemutatni, nincs belőle szeminárium, csak előadás, amellyel érdemes nem lemaradni és elkerülni, hogy a vizsga előtti héten kelljen mind a 12 hétnyi előadást bepótolnunk. A vizsga könnyen abszolválható, hiszen open book, vagyis a vizsga alatt minden jegyzetünket használhatjuk, viszont fontos arra figyelni, hogy ne vegyük félvállról, mivel a használható jegyzet (készítésének) alapja az előadások meghallgatása.
Közgazdaságtan 1
KGT-ből már van kötelező szeminárium, amit nagyban befolyásol, hogy az ember kihez került. A tárgytól nem kell megijedni, matematika nem igazán jelenik meg a félév alatt, csupán hasznos, ha az ember könnyen be tudja fogadni a reál témaköröket. A szeminárium teljesítése a szemináriumvezetőkön múlik, az előadásmodul (vagyis a vizsga) abszolválása az idei félévben egy Moodle teszt volt, mely a kötelező irodalom elolvasása, és a mintatesztek kitöltése után nem okozhatott senkinek sem nehézséget.
Római jog 1
A tantárgy, amitől mindenki (is) a legjobban fél. Igen, a római jog egy tanulós tárgy, amibe rengeteg időt és nem kevesebb energiát kell befektetni. A szeminárium teljesítésének feltételei itt is az oktatókon múlnak. Vannak olyan oktatók, akik a félév során minden héten íratnak ZH-t – vagyis zárthelyi dolgozatot –, de van olyan is, aki csupán egyetlen egyet a vizsgaidőszak végén. Én nagy szerencsémre minden héten írtam egy a fent már említett zárthelyi dolgozatot (röpdolgozatot), így rendesen felkészültem a vizsgára. A vizsga igazi nehézségét az idő beosztása okozza. Fontos leszögezni, hogy aki a szorgalmi időszakban – azaz a vizsgaidőszakot megelőző 3-4 hónapban – nem tanul, annak igen nehéz lesz sikeresen teljesítenie a tárgyat, mivel a tananyag nagyjából 340 tankönyvi oldalból áll.
Bevezetés a jogi adatbázisok kezelésébe
Ez a tárgy csupán szemináriummal rendelkezik, a teljesítése még a szorgalmi időszak alatt történik meg. A modul lényege a jogtár alkalmazása, illetve az alapvető jogi definíciók (pl.: hatályosság, érvényesség) megismerése, megtanulása. Abszolválása igen egyszerű, egy, a szemináriumon gyakorolt feladatokból álló feladatlapot kell teljesíteni.
Alkotmányjog 1
A jogi adatbázis kezelést kivéve ez az egyetlen olyan tantárgy, ahol már hatályos joggal foglalkozik egy első féléves hallgató. Az AJ1-hez nem szeminárium, hanem gyakorlatot rendeltek, amely teljesítésének kritériumai ez esetben is a vezetőktől függ. Általában egy csoportos, illetve egy egyéni jogeset megoldása mellett, elemzőkérdésekből álló ZH és a házi feladatok elkészítésével szerezhető pontokkal lehet teljesíteni. A vizsga “C” típusú, tehát két zárthelyi dolgozatból áll (mindkettőnek két része van, egy teszt és egy elemzőkérdésekből álló feladatsor), amiket a szorgalmi időszak alatt két külön időpontban egyszerre ír az egész évfolyam. Fontos, hogy ez a két ZH egy vizsgaalkalomnak számít, tehát a nem teljesítés következménye, hogy a vizsgaidőszakban már csak kettő vizsgaalkalom áll a hallgatók rendelkezésére. Felépítése a következő: Az évfolyamot két csoportra osztják, általában „8 órás” és „10 órás” csoportokra. Ezek jelentik, hogy hány órakor válik elérhetővé a closed book vizsgarész. Itt 20 kérdésre 25 perc a rendelkezésre álló idő, csak előre lehet haladni. Ami az igazi nehézséget okozza, hogy a több helyes megoldással rendelkező feladatoknál egy hiba után már csak fél pont kapható az adott feladatra, két hibánál pedig nulla. A második rész az első alkalomnál négy, a második alkalomnál pedig öt elemzőkérdésből áll (open book) az összes AJ vizsga online vizsga. Az első vizsgarész (általában november első hete) a tananyag első feléből épül fel, a második (vizsgaidőszak előtt nagyjából kettő héttel) pedig a két alkalom között vett anyagból. Amennyiben valakinek javítóvizsgát kell tennie, az összanyagból szükséges felkészülnie. A vizsga teljesítéséhez fontos, hogy a JAD tantárgyon megismert jogtárt könnyedén és gyorsan tudjuk használni, illetve, hogy a két könyvet is jól ismerjük.
Jogi latin nyelv
A jogi latin nyelv 12 hét alatt több nyelvtani szabály, illetve latin szavak elsajátítását jelenti. Előadás nélküli szeminárium, vagyis nincs vizsga belőle, hanem több dolgozat megírása után kapott jegyek átlagát nézik – általában – a szemináriumvezetők. Abszolválása nem kiemelten nehéz, bevezető tárgy. Aki szeretné, második félévben ismét felveheti a latin nyelvet, mint “idegen nyelvi kurzus”.
Társadalomtudományi alapozó
Az ELTE nagy hangsúlyt fektet a társadalomtudományi tárgyakra, már az első félévben választanunk kell egyet. Bár a kurzusok témája széles skálán mozog, a számonkérés, illetve az órai kötelező feladatok megegyeznek: évközben olvasónaplókat kell írni, melyeknek a kötelező olvasmányok szolgálnak alapul. félév végén pedig egy többoldalas beadandó munka (általában tanulmány, önálló feldolgozás) leadását várják az oktatók.
A vizsgaidőszak
A leendő hallgatók többségét az érdekli a legjobban, milyen is egy vizsgaidőszak a jogi karon. A válasz igen összetett.
Amennyiben a diák szorgalmasan tanult a szorgalmi időszakban, nagyobb eséllyel fog hamarabb végezni, mint az, aki kevesebb energiát fektetett a tanulásba.
Az én esetem igen álomvilágba illő, hiszen 8 nap leforgása alatt végeztem mind a 4 megmaradt vizsgámmal. Maga az időszak (idén) december 13-tól január utolsó hetéig tartott (az utolsó hét az utóvizsga hét, ekkor már nem lehet tenni első vizsgát, csupán javító vizsgát). Egy tárgyból összesen három alkalommal lehet vizsgázni, ebből kell gazdálkodnunk. A vizsgafelvétel versenyjelentkezéssel történik a Neptun felületén, tehát, aki gyors és befér az adott időpontra, az az adott napon fog vizsgázni. A vizsgát bármikor le lehet adni, kivéve az alkalmat megelőző 24 órában.
Végezetül pár sort ejtenék a közösségről is. Az első félévem alatt rengeteg hozzám hasonló, nagyszerű embert sikerült megismernem, melyet a Hallgatói Önkormányzat a bulik, összeülések szervezésével erősít és segíti a további kapcsolatok létrejöttét. Minden őszi félév elején megrendezésre kerül az Összjogász, ahol a budapesti jogi karok hallgatói egy közös, fergeteges bulival nyitják meg a szemesztert. Mindemellett évközben a csoporttagok és a mentorok is szerveznek különféle összejöveteleket.
Remélem rövid írásom segítségül szolgál a mostani felvételizőknek a végső döntés meghozatalában. Az érettségire való felkészüléshez sok erőt és kitartást kívánok!
A cikk szerzője: Hajas Boldizsár
