Biztos jó páran eltöprengtünk már azon, hogy a környező országokban milyen lehet a jogászképzés, egyszerűbb lenne-e máshol tanulni. A cikk segítségével kicsit nyugatabbra tekinthetünk, és bepillantást nyerhetünk az osztrák rendszer működésébe.
Az osztrák jogász kultúra a Bécsi Egyetemmel kezdődött, amely egyike a legrégebbi egyetemeknek és jelenleg is a legnagyobb német nyelvű képzést indító intézmények között tartják számon. Az egyetemet IV. Rudolf alapította 1365-ben, ekkor a jogi tárgyak oktatását kizárólag a „Iura Canonica et civilia” jelentette. Több, mint egy évszázaddal később, 1494-ben kezdték meg a római jog oktatását a kánonjog mellett. A jogi kar teljes átszervezését Mária Terézia rendelte el. Az osztrák büntető- és polgári jog kodifikációjának befejezésével az oktatás is könnyebbé vált, a törvénykönyvek segítették a tantárgyak körének bővítését. A jogi képzés alapjait 1978-ban átszervezték, diplomaképzésre és doktori képzésre osztották. Az előbbi a szakmai részt képviseli, különösen a „klasszikus” jogi szakmák esetében, míg a doktori program inkább kutatásokat igénylő, tudományos irányultságú. Napjainkban öt osztrák városban tanulható a szak: Bécsben, Grazban, Innsbruckban, Linzben és Salzburgban. A többi városhoz hasonlóan, a fővárosban is csak egyetlen egyetemen van mód jogot tanulni, így nincs versengés, viszont a lehetőségek is korlátozottabbak.
Felvételi
A felvételi eljárás teljesen eltér a magyar rendszertől. Első lépésként B2 szintű német nyelvtudás szükséges a felvételi vizsgához, viszont a szakra való jelentkezéshez a C1-es szint a feltétel. Osztrák és német állampolgárok (illetve Ausztriában vagy Németországban szerzett érettségi bizonyítvány) esetében ez persze egyszerű, de az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból és Svájcból jelentkező diákoknak is elegendő az érettségi bizonyítvány mellett a nyelvtudást igazolni. A német nyelvű felvételi teszt két órát vesz igénybe, költsége pedig 50 euró. A teszt után ezerhétszáz szerencsés felvételiző kezdheti meg tanulmányait.
Országon belüli egyetemről való átjelentkezésnél a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy az elhagyni kívánt egyetemen hatvan kreditet teljesítettek, ezáltal automatikusan mentesülnek a felvételi eljárás alól. Ezen kívül az Erasmus, Joint Study és CEEPUS-program résztvevői sem kötelesek teljesíteni a felvételi tesztet.
Képzés
Az alap jogászképzés a Diplomstudium, a végzettség szintje pedig magister fokozat. Időtartama négy év, ezalatt kétszáznegyven kreditet kell teljesíteni. A képzés három részből áll. Az első félév egy bevezető rész, amelyet a STEOP-vizsga zár. Ez segít felmérni, hogy a hallgató megfelel-e az elvárásoknak. A sikeres teljesítés után lehet felvenni a további vizsgákat és kurzusokat. A vizsga háromszor ismételhető, ha negyedik alkalommal sem sikerül, a hallgató nem folytathatja tanulmányait, és a felvételi eljárásban is leghamarabb három félév elteltével vehet részt újra.
A második rész egy „igazságügyi szakasz”, amikor a jogász növendékek büntetőjogot, polgári jogot, büntető eljárásjogot, polgári eljárásjogot, vállalati jogot és munkajogot tanulnak. Az utolsó a „politikatudományi szakasz”, amikor pedig az alkotmányjogot, a nemzetközi jogot, az adójogot és gazdasági ismereteket sajátítják el. A diploma megszerzésének két feltétele minden vizsga teljesítése és egy diplomamunka elkészítése, a hallgatóknak nem kell államvizsgát vagy záróvizsgát tenniük.
Ezután végezhetőek Bachelor (LL.B.) és Masterstudium (LL.M.) képzések, melyek választéka egyetemenként eltér. A Doktoratsstudium egy hároméves képzés, viszont ez nem feltétel a klasszikus jogi szakmák gyakorlásához, csak a tudományos munkákhoz szükséges. A négyéves Diplomstudium elég ahhoz, hogy valaki például ügyvédként kezdhessen karriert.
Talán a legnagyobb előnye az osztrák képzésnek a vizsgarendszer. Szeptemberben és februárban tanítási szünet van, így a december az egyetlen hónap, amikor nem lehet vizsgázni.
Ezenkívül a hallgatók maguknak oszthatják be, hogy mikor és miből szeretnének vizsgázni, amikor éppen úgy érzik, hogy kellően felkészültek rá. Az előadásokat nem kötelező látogatni, így ez sem veszi el az időt a készülésből. Minden tárgyból közzéteszik a honlapon, hogy az adott időpontban melyik tanár lesz a vizsgáztató, így ez is segíti a készülést és a jelentkezést.
Költségek
A képzések díja egységesen 363,36 euró szemeszterenként, viszont ezt csak azoknak kell fizetniük, akik a képzési időt és a plusz két toleranciaszemesztert túllépik. Ez ugyanúgy érvényes minden Európai Unión és Európai Gazdasági Térségen belüli és svájci állampolgárra, az ezen kívül eső országokból érkezőknek 726,72 euró a tandíj. Az ÖH-Beitrag befizetése viszont mindenki számára kötelező, ami csupán 20,70 euró. Ezt az összeget baleset- és felelősségbiztosításra, szövetségi és egyetemi képviseletek támogatására használják.
Mindent összevetve a képzés egyszerűbbnek tűnik, hiszen sokkal kötetlenebb. A vizsgákat el lehet osztani év közben, de az órákon való részvétel fakultatív jellege is sok esetben kedvező.
Az osztrák hallgatók véleménye viszont az, hogy a rendszer sajátosságai nagyon magányossá tehetik az egyetemi éveket.
Mindenki a saját tempójában halad, sokan szinte csak vizsgázni járnak be, így nem alakul ki személyes kapcsolat a hallgatók között. Szintén hátrány a szabadságban, hogy a legtöbben nem tudják megfelelően beosztani az idejüket. Készülhetnek hónapokat egy vizsgára, így általában ezt meg is teszik. A szigorú beosztás hiányában jellemzően hat év lesz a négyéves képzési időből. Természetesen könnyűnek nem mondható egyetlen jogászképzés sem, viszont kevésbé stresszesek a napjaik, legfőképp, ha vizsgaidőszakról van szó. Amikor pedig megkérdeztem egy osztrák hallgatót, hogy Magyarországon is szívesen tanulna-e jogot, a válasz egy határozott „nem” volt.
