Dohnányi Ernő: C-dúr rapszódia

A Bartók Világversenyt az utóbbi időszakban (a Covid-19 idejét leszámítva) minden évben megrendezték. Minden évben mások állnak a „rajthoz”, tehát egyik évben hegedűverseny, másik évben zeneszerzők versenye, 2019-ben pedig zongoraverseny volt – ekkor készült ez a felvétel is. Varga Gergő Zoltán írása és zongorajátéka.

Dohnányi Ernő neve méltatlanul keveset forog a köztudatban, főleg ha a kortársaival, Bartókkal és Kodállyal vetjük össze, pedig nem volt kisebb géniusz ő sem – bár az avantgárd és egyéb új zenei/művészeti irányzatok betörésével ő is megkapta többektől a vádat (Rahmanyinovval együtt, egyébként): a zenéje idejétmúlt. Ilyenkor mindig azt kérdezem, hogy „de hát, ha egyszerűen szép?!” Persze, mitől lesz szép valami? Mi a szépség? Ha valamit kellemes hallgatni, vagy nézni, az már szép? És akkor mi a giccs? Na, vissza a tárgyhoz.

Igazi álláshalmozó volt. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag a magyar zenei életnek nem volt olyan történése, amelyhez Dohnányi, legalább közvetett módon ne kapcsolódott volna, amikor ő igazgatta – egyszerre – a Budapesti Filharmóniai Társaságot, a Magyar Rádió Zenei Osztályát és a Zeneakadémiát. Mellette pedig komponált és koncertezett, tehát csinálta mindazt, amivel egy „normális és átlagos” zeneszerző a mindennapjait alapvetően teljesen ki tudta tölteni.

Maga a rapszódia műfaja pedig az egyik személyes kedvencem. Nincsenek stílusbeli, szerkesztésbeli, motivikus, vagy bármilyen korlátok – úgy folyhat, ömölhet a zene az ember nyakába, ahogy a zeneszerző érzelmei a maguk szeszélyességében és változékonyságukban, megfogalmazhatatlan követhetetlenségükben kiíródik a lelkükből. Kicsit olyan rapszódiát játszani, mintha egy másik ember (a klasszikus zenét tekintve pedig általában egy rég halott ember) lelkének hullámvasútjára csatlakoznál rá, direkt adásban, hogy megtapasztald, milyen is volt ő valójában, hogy látta, érezte világot. Őszintébb és hasonlíthatatlanul mélyebb megismerése ez a másik embernek, mint amit egy hosszú beszélgetésben, egy jó könyvben, vagy a legkirályabb moziélményben meg tud bárki tapasztalni.

 


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Vendégíró

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.