Elérkezett véglegesen a streaming szolgáltatók kora?

boritokep

A XX. század audiovizuális eszközei, mint a mozi vagy a TV, ahogy korábban a CD, rádió használata, egyre nagyobb mértékben szorulnak ki mindennapjainkból, és helyükre a különféle online, streaming felületek kerülnek. Ez egyfelől a nézők igényét is tükrözi, másrészt az ipar is elmozdul a virtuális filmértékesítés irányába. Kérdés, hogy tovább és véglegesen digitalizálódik-e a filmipar, és hogy mit szeretnének ezzel kapcsolatban a filmek világának fogyasztói? Vissza fognak-e térni az ősi tradícióikhoz, a mozivászon elé és mindez csak egy időleges próbálkozás?

A filmművészet XX. századi térhódítása a mozikban, majd később a videotékákban, televíziókban teljesedett ki. Az új évezred felhasználói azonban egyre jobban lecserélik ezeket az internetes letöltésekre és a 2010-es évek óta a streaming szolgáltatásokra. A fizikai hordozók és közvetítők helyett ma már inkább a digitális platformon keresnek maguknak szórakozási lehetőséget a kikapcsolni vágyók, legyen szó akár zene-, akár filmfogyasztásról. Főleg a fiatalok és középkorúak csoportjában beszélhetünk erről a paradigmaváltásról.

Miért hasznosabb, kényelmesebb vagy praktikusabb az otthoni mozi a klasszikus filmszínházzal szemben? A nagyérdeműnek elsősorban azért, mert otthon maradhat és a megszokott környezet komfortjában kapcsolódhat ki, a bekészített nassolással.. Másrészt az évadokon át történő történetépítés, a sorozatok korát is éljük, amikor egyre több igényes és előre felépített széria készül, amik moziban nem nézhetők meg. A harmadik érv lehet, hogy olcsóbb, hiszen hogyha a streaming szolgáltatókat nézzük, ők egy csomagot kínálnak némi havi díj ellenében, cserében tömérdek online tartalommal, amiből kényünk-kedvünk szerint csemegézhetünk.

A legnagyobb ezek közt a Netflix és az HBO GO. Továbbá ilyen a Disney+, az Apple TV+ vagy a kevésbé ismertek közül például az Amazon Prime Video vagy az HBO Max. Felmérések szerint a magyar népesség egy ötöde rendelkezik valamelyik előfizetéssel. Ezekkel párhuzamban kijelenthető, hogy a televízió az a felület, ami a legkevésbé használt mód manapság filmek fogyasztására, többek között a feleslegesen sok reklám és a nem személyre szabható kínálat miatt.

1

A filmipar az online adat és információfolyam korában egyre jobban a fentebb felsorolt streaming szolgáltatókkal értékesíti a termékeit. Itt arra kell gondolni, hogy a kizárólagos forgalmazási jog a streaming szolgáltatót illeti meg és nem egy-egy kisebb, nagyobb filmstúdiót. Ennek számtalan előnye és hátránya is lehet.  Egyrészt a független film eltűnhet vagy legalábbis nagyban alább hagyhat, hiszen a finanszírozás ezekkel a szolgáltatókkal nagy előnyhöz juttatja azokat a rendezőket, akik ezt választják. Pozitívum azonban mindenképp, hogy a globális szinten jelenlevő szolgáltatók kínálatában feltűnnek a világ minden tájáról alkotások, így színesebbá válik a fogyasztó színskálája, amiből szemezgetve művelődhet, szórakozhat.

Ebbe a vérkeringésbe nemcsak az új filmes arcok kerültek be. A sokat megélt, már több mint 50 éve alkotó Martin Scorsese legújabb filmje is a Netflix neve alatt készült. Lehet említeni az egyes Hollywoodi klikkeket támogató Oscar-díjakat minden évben kiosztó, meglehetősen konzervatív Amerikai Filmakadémiát, akik a díjazásban még háttérbe próbálják szorítani ezeket a műveket, de azért akarva-akaratlanul a filmipar legtöbbet érő szobrocskáját több ilyesfajta mű is megkapta már. (Idén a Jojo Nyuszi, a Házassági történet, tavaly pedig a Roma.)

2

Az egyre növekvő online adatmegosztás és a klasszikus mozi használtságának és közkedveltségének arányaiban lehet kérdés, de abban az egyben, hogy ez a két felület megfér-e egymás mellett, nem. Jól szemlélteti ezt az a statisztika, hogy az előfizetők háromnegyedének nem változott a moziba járási, illetve filmnézési szokása a streaming szolgáltatók megjelenése óta.

Moziba a magyar lakosság negyven százaléka jár el havonta legalább egyszer, ami arányában még mindig több, mint az előfizetők aránya.

Én is osztom azt az álláspontot, amit Christopher Nolan brit, Oscar-díjas rendező gondol erről a kérdéskörről: „A jövő filmjei is bevonzzák majd a nézőket a moziba”. Mivel ez a kulturális hagyomány bír a közösség erejével, amit nem lehet sehogy pótolni. A művészet és a kultúra is mind személyes, mind közösségi szinten is nagy vélemény- és személyiségformáló erő, azonban ez a hatás és attitűd a filmművészettel kapcsolatban, legfőképp a filmszínházban, a moziban található meg.

A mozi és a streaming-világ, ha gazdaságilag egymás ellen is harcolnak, a célja mindkettőnek azonos. Támogatni a filmművészetet és eljuttatni a legkülönbözőbb filmek mondanivalóját az azt befogadni kívánó közönségéhez.

Források: 1, 2, 3, 4


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



            

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Bódy Kolos Bálint

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.