True crime sorozatok és dokumentumfilmek, amiket látnod kell

netflix-4011346_1920

Elhoztuk neked kedvenc bűnügyi sorozatainkat, amiket te is együltő helyedben fogsz végignézni, ha belevágsz. Vigyázat, itt mindenkinek van valami, ami súlyosan veszélyezteti a tanulásra szánt időt!

A Netflix-korszak beköszöntével egy olyan műfaj borult virágba, mely pár éve legfeljebb a kisebb csatornák késő esti műsorsávját birtokolta. A „true crime” sorozatok, vagyis a bűncselekményeket hitelesen bemutató dokumentumfilmek népszerűsége mutatja, hogy nem vagyunk félősek, ha a legvéresebb részleteket is kitárgyaló és az elkövető, sőt gyakran környezete beteg elméjében vájkáló alkotásokról van szó.

Népszerűségük oka az is lehet, hogy intellektuális agytornaként beleéljük magunkat a nyomozó szerepébe, megpróbáljuk kitalálni ki is volt a tettes, ám lehet, hogy csak a borzongás és a sokkfaktor vonzza be az egyszeri sorozatnézőt. Vannak köztük olyanok, melyek a borzongatás mellett mélyebbre nyúló társadalmi kérdéseket is feltesznek.

Ehhez a cikkhez kedvenceink közül válogattunk: van köztük tradicionális, nyomozós true crime, inkább filmes, kreatív, mint dokumentumjellegű illetve tárgyalótermi, a felsorakoztatott bizonyítékokból kiinduló sorozat. Közös bennük, hogy ha egyszer belekezdesz, nehéz lesz abbahagyni.

The Assassination of Gianni Versace

A dokumentumfilm helyett megtörtént eseményeken nyugvó, saját látványvilággal és szereplőkkel funkcionáló sorozat kapott hideget és meleget is a kritikusoktól. Az idővonal sajátos elrendezése miatt nem érdemes közben telefonozni, mivel ripsz-ropsz elveszted a fonalat, de úgy is oda akarsz majd figyelni, mivel a történet megdöbbentően indul, és a csavaros vonalvezetésével rabul is ejt.

Az első részben Giannit meggyilkolják, és innentől kezdve U-alakban halad a történet. Apránként lépegetünk visszafelé a múltban, megismerjük a gyilkos Andrew Cunanan útját az általa elkövetett brutális gyilkosságokon keresztül gyermekkoráig, amikor még ő volt az áldozat. Valósággal fürödhetünk Cunanan személyiségének minden, rettenetesen kóros vonásában (pszichológia iránt érdeklődők, figyelem), figyelhetjük észbontóan tehetséges hazudozását, hatalmas szeretetéhségét és kisebbségi komplexusát.

A sorozat nem csak a gyilkosságot és a gyilkost mutatja be, de kórképet is igyekszik adni a ’90-es években egyre liberalizálódó, de még épp elég bigott amerikai társadalomról. A látványos helyszínekre és díszletekre áhítozóknak is bőven van min legeltetniük a szemüket.

image-2

The Keepers

A The Keepers az egyik talán leghátborzongatóbb, legelborzasztóbb, legelgondolkodtatóbb true crime dokumentumfilm, ami a kezünkbe akadhat. Teljesen „átlagosan”, egy fiatal apáca meggyilkolásával indul, semmi mást nem sejtünk az eset mögött, mint perverzitást és erőszakot. A történet fokozatosan bontakozik ki, és az elején felvázolt gyilkosságról szinte elfeledkezve mutatja be a baltimore-i katolikus közösséget és az érsekség befolyását. Mire észbe kapunk az elképzelhető legkorruptabb történet rajzolódik ki előttünk, mely több évtizeden ível át és számos szálon vezetve járja körbe a történetet. Az egyik az apáca, Catherine Cesnik volt gimnáziumi tanítványait követi, akik ötven év elmúltával sem adták fel, hogy kiderítsék mi is történt kedvenc tanárukkal, míg a másik azoknak a nőknek a történetével foglalkozik, akiket a gyilkossággal egy időben szexuálisan zaklatott annak a gimnáziumnak a papja, ahol Catherine nővér is tanított.

A rendkívül komplex történetben megszólalnak fél évszázadon át hallgató áldozatok és családtagok, volt tanítványok és tanárok, a főügyész és a helyi rendőr. A hétepizódos minisorozatot végigkövetve ránk hárul, hogy eldöntsük, mi is a valódi kérdés: az, hogy ki ölte meg Cathy nővért, vagy hogy lehet-e a világ legbefolyásosabb szervezetének páncélján úgy sebet ütni, hogy kirobbanjon mindaz a bántalmazás, amit csak egyetlen városban, mindössze egy ember követett el többszáz fiatal kárára.

The Devil Next Door

Ez a tárgyalóteremben játszódó dokumentumfilm talán azért különösen érdekfeszítő, mert az utolsó pillanatig öt percenként fogjuk váltogatni, hogy mit is gondolunk. A clevelandi ukrán bevándorló, John Demjanjuk harminc év zavartalan autóipari munka után egy reggel abban a szorító helyzetben találja magát, hogy háborús bűnökkel gyanúsítják és le is tartóztatják. Hamarosan Izraelben tárgyalják az ügyet, ahol az évekig tartó tárgyalássorozat során azoknak a szemébe kell néznie, akik azt állítják Demnjanjuk igazából a treblinkai koncentrációs tábor Rettegett Ivánja, aki szemük láttára gyilkolta meg és kínozta élvezettel a rabokat.

A fő kérdés természetesen, hogy a mindenki által ismert és kedvelt clevelandi John Demjanjuk azonos-e a treblinkai rémmel? Ha ugyanaz a személy, akkor miért vannak szembetűnő különbségek a bűnös őr igazolványa és Demnjanjuk adatai között? Ha nem ugyanaz a két személy, akkor miért van Demjanjuknak náci igazolványa, és miért nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy mit is csinált a háború alatt?

Mindenképp ajánlott annak, aki elbizonytalanító és szívszaggató történeten edzené ítélőképességét, és nem fél mindent megkérdőjelezni.

kaboompics_Woman with legs on the coffee table, wearing converse sneakers and working on her laptop

Conversations with a Killer: Ted Bundy Tapes

A Ted Bundy történetével foglalkozó filmek és dokumentumfilmek az utóbbi időben uralták a true crime műfajt, érthető módon. Ezek közül is különleges darab a Conversations with a Killer című alkotás, mivel ezeken a felvételeken a ’80-as években már siralomházban várakozó Bundy maga meséli el, mi is történt, anélkül, hogy bármit is beismerne egészen a kivégzése előtti utolsó pillanatig, (akkor sem megbánásból, hanem abban a reményben, hogy a meglepő fordulattal elodázhatja halálát).

Bundy a ’70-es évek első fele során saját bevallása szerint harminc nőt gyilkolt meg, a valós szám azonban ennél feltehetően sokkal magasabb. A beszélgetések (jobban mondva monológ során) megmutatkozik mindaz, ami Bundyt vonzóvá tette áldozatai számára, ám a felszínen lehengerlő modor és vonzó külső valójában üres nárcizmust takar. Ha eddig true crime repertoárunkból Bundy története kimaradt, érdemes belenézni, ám azzal a fenntartással, hogy a gyilkos személyiségét övező érdeklődés súlyosan eltereli a figyelmet áldozatairól és tényleges szenvedésükről, megadva azt az egy dolgot, amit Bundy mindig is akart: figyelmet.

Amanda Knox története

Korábban már egy teljes cikkben írtunk az Olaszországból indult esetről, mely során az egyetemista Amandát és olasz barátját vádolták meg a lány lakótársának brutális meggyilkolásával. Az álomszerű olasz csereprogram hamar rémálommá válik, amikor Amandát hatalmas médiacirkusztól övezve le is tartóztatják és első fokon el is ítélik.

A film hatására olyan nyugtalanító kérdéseken gondolkozhatunk, hogy lehet-e valakit az otthonától távol több évtizedes börtönbüntetésre ítélni anélkül, hogy megbízható bizonyíték lenne ellene? Megtörténhet-e, hogy rosszkor vagyunk rossz helyen, és egy civilizált országban egy megkérdőjelezhető szakmai múltú ügyész hibás eljárás során szex-őrült boszorkánynak kiált ki minket, és társadalmi nyomásra el is ítélnek? Ha egy fiút és egy lányt gyanúsítanak egy bűncselekménnyel, miért a lány magánélete válik hirtelen az eljárás szerves részévé? Ha téged is foglalkoztatnak ezek a kérdések, olvasd el korábbi cikkünket és nézz bele a dokumentumfilmbe!

A lista közel sem teljes, hiszen a népszerű műfaj szinte naponta ontja magából az újabb és újabb darabokat, hiszen most éli fénykorát. Akár ezen a listán, akár online böngészve mindenki talál kedvére valót.

Még több filmet néznél? Olvasd el korábbi jogi vonakozású filmekről szóló ajánlónkat itt és itt!


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kőszegi Anna

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.