A Jogász Állásbörze alkalmával lehetőségünk nyílt megismerkedni jó pár neves és nemzetközi szinten is elismert ügyvédi irodával. Azonban vajon megértettük-e a csábító ajándéktollak és -bögrék között, miről is szól egy nemzetközi ügyvédi iroda, milyen szervezeti felépítést követ, mik az elvárások, és természetesen, ami minden joghallgatót érdekel, de illetlenség lett volna ezen kérdéssel nyitni, mégis milyen anyagi juttatások várhatók (számszerűsítve). A válaszok irodánként eltérnek, de bízom benne, hogy egy átfogó kép megrajzolására elégséges lesz ez az írás.
A nemzetközi jog létezése a mai napig vitatott téma. Számos jogfilozófus véleménye szerint e jogág tekintetében a jog kardinális jellemzői nem jutnak érvényre. Más nézetek szerint, ha létezik is valami, az nem tekinthető jognak, csupán valamiféle nemzetközi etikának. Ez a vita napjainkban is létezik a jogfilozófusok és a nemzetközi jogászok között.
Ennek kapcsán megfogalmazódhat bennünk a gondolat, vajon milyen jogot alkalmaznak egy nemzetközi ügyvédi irodában. Konkretizálva a kérdést: szükségünk lesz EUGJ tudásunkra, avagy sem.
Ezekkel a gondolatokkal kerestem meg a Magyarországon jelenlévő nyolc globális ügyvédi iroda egyikének, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Sutherlandnek egy ügyvédjét és egy ügyvédjelöltjét. Az iroda 2004 júniusában csatlakozott az Eversheds Internationalhez, amely már az egyesülés előtt is a világ egyik legnagyobb nemzetközi ügyvédiiroda-hálózata volt, 2017 februárjától pedig közvetlenül is jelen van a világ egyik legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban – idén fejeződött be globális társulásuk az amerikai Sutherland Asbill & Brennan ügyvédi irodával.
Egy ügyvédi iroda nem attól válik nemzetközivé, hogy nemzetközi joggal foglalkozik, legalábbis nem az egyetemen megtanult keretek között – a nemzetközi jelleget az adja, hogy olyan nemzetközileg ismert, több országban jelenlévő irodahálózat tagja, amelynek ügyfélköre határokon átnyúlik. Az Eversheds Sutherland a világ huszonkilenc országában, összesen hatvanegy irodával van jelen a piacon.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy olyan cégeknek és multinacionális vállalatoknak nyújt jogi szolgáltatásokat, amelyeknek az anyacége adott esetében egy másik külföldi cég, ügyvezetője/döntéshozója külföldi állampolgár, így a jogi tanácsadás jellemzően valamilyen idegen nyelven zajlik. Az esetek többségében a szerződések megfogalmazása is két nyelven történik, magyarul, illetve egy idegen nyelven. Általában ezen anyacégek több leányvállalatát érintő ügyekről van szó, melyek komoly kooperációt kívánnak meg a jogászok részéről is.
A nemzetközi ügyvédi irodák elsősorban ezeknek a globális vállalatoknak a kiszolgálására specializálódnak, így a gazdasági jog különféle szegmenseire szakosodnak, mint például a társasági jog, a bankjog, a versenyjog, a munkajog, az energiajog, a közbeszerzés stb.
Az Eversheds Sutherland főként kereskedelmi joggal, cégjoggal, vállalatfelvásárlással, munkajoggal, versenyjoggal, ingatlanjoggal és vitarendezéssel foglalkozik.
Ezek mellett természetesen előfordulhat az is, hogy magánszemélyek vagy kisebb magyar cégek fordulnak nemzetközi irodákhoz valamilyen bonyolultabb vagy határon átnyúló üggyel kapcsolatban.
A nemzetközi ügyvédi irodákban a pozíciók és az ezekhez kapcsolódó feladatkörök egzaktan meg vannak határozva. Így vannak trainee lawyerek, junior, middle és senior associateek (ügyvédjelöltek, már ügyvéd, de még kezdő jogászok, gyakorló ügyvédek), valamint junior és senior partnerek. A senior partnerek általában az ügyvédi iroda tulajdonosai. Az elnevezés irodánként változhat, ugyanis a képzési rendszer országonként eltér.
Ügyvédjelöltként az elsőszámú feladat az ügyvédek munkájának segítése. Ennek keretében lehetőségük nyílik számos ügyet a kezdetektől végigkísérni, iratokat szerkeszteni, bírósági tárgyalásokra járni.
Az anyagi juttatások tekintetében sajnos nem kaptam pontos választ, annyit azonban sikerült megtudnom, hogy a bérezés a magyar piac és a nemzetközi trendek igényeihez igazodik, az erős középmezőnyben elhelyezkedve.
A megkérdezettek szerint egy nemzetközi irodáról álmodozó joghallgatónak két fő csapásirány mentén kell elindulnia álláskereséskor: rendelkezzen a kiszemelt iroda tevékenységének megfelelő szakmai érdeklődési körrel, illetve legalább egy idegen nyelven beszéljen felsőfokon, tárgyalóképes szinten.
Az Eversheds Sutherland idei Jogász Állásbörzén kitöltött kérdőívei alapján láthatjuk, hogy a jövő jogászai ennél tágabb kontextusban monitorozzák az irodákat. Az első öt domináns faktor: várható fizetés öt év múlva, előmeneteli lehetőségek, a jogterület, amellyel a jelölt foglalkozhat az adott irodában, a jogterületek, amelyekkel maga az iroda foglalkozik, illetve hogy számít-e az iroda a volt jelöltre a szakvizsga letétele után.
Az írásban közreműködők: dr. Sándor Péter (partner) és dr. Elmer-Szabó Nóra (ügyvédjelölt)