Ma már megszokott, hogy az élet fontos eseményeit – és a kevésbé jelentőseket is – kamerával rögzítjük. Az emberek élete az első pillanattól kezdve dokumentálva van. Azonban ez a kiváltságos és kényelmes helyzet csak az utóbbi pár évtized terméke, ezért kincs, ha jelentős történelmi szereplőkről készült felvételekre bukkanunk a régmúltból.
Kossuth Lajos hangja 1890-ből
Az 1848-1849-es szabadságharc kiemelkedő alakja a világosi fegyverletétel előtt, 1848 augusztusában hagyta el az országot, onnantól emigrációban élt. Megfordult a mai Bulgáriában, Angliában, az Egyesült Államokban, s végül Torinóban telepedett le, de soha nem szűnt meg szenvedélyes hazaszeretete.
Levelezéseinek, látogatóinak köszönhetően mindig tisztában volt a magyarországi eseményekkel, hírekkel és utópisztikus terveket szövögetett (pl. Dunai Konföderáció). Élénken bírálta a kiegyezést és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét.
Nem csoda, hogy az 1890. október 6-i aradi megemlékezésre politikai okokból nem mehetett el, hívei, Felner Károly és Barna Tivadar azonban felkeresték az ünnepség előtti hónapban egy fonográffal és ajándékként egy kevés hazai földdel. Ekkor merült fel, hogy a kiváló szónok beszédét meg kéne örökíteni az utókornak.
Kossuth 1890. januárjában a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvény 31. szakasza alapján elvesztette magyar állampolgárságát, és az emiatt érzett keserűség szeptemberi szavaiból is kihallatszik. A felvételt a megemlékezésen nyilvánvaló okokból nem játszották le.
A beszéd eredetileg hat-hét percig tartott, ami három fonográfhengert töltött be, amelyekből az egyik elveszett, a másik eltörött, a harmadik repedten került harminc évvel később a Magyar Nemzeti Múzeumba. A felvételből másfél percet az 1960-as években Sztanó Pál és Újházy László hangmérnök restaurációja mentett meg, majd 1974-ben játszották le először a nagyközönségnek a Magyar Rádióban.
Kossuth hangja
Film az utolsó magyar király koronázásáról
A mindössze két évig uralkodó IV. Károly Habsburg király megkoronázására 1916. december 30-án került sor a Mátyás-templomban. A trónörökös és felesége december 27-én érkezett a láthatóan borongós Budapestre, hogy elpróbálják a ceremóniát, és személyesen felügyeljék az előkészületeket.
Bár a koronázásra induló menetet és magát az eseményt végigkövették kamerával, a film eredeti negatívja nem maradt fenn, a pozitív kópiák pedig hiányosak. 2005-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársai a fennmaradt töredékekből állítottak össze egy 34 perces tudósítást, amely hűen követi a szertartás eseményeit.
A világon egyedülálló felvétel a Nyugati Pályaudvarnál történő kocsiba szállással kezdődik, ahonnan a királyi pár a Várba érkezik. Pillantást vethetünk a ködös Lánchídra, a budai várra és a Parlamentre, megfigyelhetjük a XX. század eleji, vastag prémbe öltözött, bámészkodó forgatagot. A felvételen feltűnik a bolgár I. Ferdinánd cár is, aki a ceremóniára érkezett. Az operatőrt rendkívül érdekelhették a kocsiba szállások, mert hosszan időz rajtuk a kamera, míg végül fókuszba kerül a koronázásra stílusosan nyolclovas hintóval, utolsóként érkező királyi pár.
IV. Károly a Szentháromság-szobornál tette le a királyi esküt, mellette helyet foglalt Tisza István miniszterelnök is. Az eskütételt követően a már akkor is divatos kötelező fényképezkedés közepette feltűnik a magyar történelem újabb meghatározó alakja, Horthy Miklós, rangjához illő tengerészöltözetben.
Végül a lovasmenet elindul a Királydombhoz, ahol az újdonsült király megejtette a „napvágást”, vagyis a négy égtáj felé sújtott Szent István kardjával. A felvétel páratlan jelentőségű, felbecsülhetetlen értéket képvisel a magyar emberek számára, a történelemimádóknak pedig remek lehetőséget kínál a korabeli közlekedési eszközök, divat, műemlékek megfigyelésére.
A felvétel itt megtekinthető
Ady Endre 100 évvel ezelőtti temetése
2019. január 27-én emlékezett meg az ország a kiváló magyar költő, Ady Endre halálának száz éves fordulójáról. A jeles nap alkalmából a Magyar Nemzeti Filmarchívum sosem látott videót tett közzé a költő temetéséről. A gyászszertartásra 1919. január 29-én került sor, az arról készült kameranegatívok nemrég kerültek elő, meglepően jó minőségben. Az azonosítatlan kópia az archívum átrendezésekor került elő, amelyen a magyar történelem kiemelkedő alkotói, mint Krúdy Gyula és Kertész Mihály Oscar-díjas filmrendező is láthatóak.
Ady holttestét a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, onnan indult a gyászmenet Ady végső nyugvóhelyére, ahova több ezres tömeg kísérte. Utolsó útjára vele tartott Berinkey Dénes miniszterelnök és az akkori kormány jó néhány tagja is, továbbá művészkollégái – Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár – szónokoltak búcsúztatásán. Bár a huszadik század egyik legjelentősebb költőjét versei halhatatlanná tették, Ady ma a Kerepesi temetőben nyugszik.
A szertartás
