Elnöki ügy – avagy HÖK elnökjelöltek vitája

vita2

November 19-én, egy nappal a HÖK választások kezdete előtt rendezték Karunkon az elnökjelöltek vitáját. Habár időben beharangozták az eseményt, és heves viták folytak a Közéleti Körben, sőt még live stream is ment a Facebookon, a vitára végül igencsak alacsony érdeklődés mellett került sor.

A HÖK választásokra általában jellemző, hogy kevesebben indulnak, mint amennyi mandátumot ki kellene osztani. Ez nem csak az évfolyamképviselőkre, de az elnökre is igaz, az Új HÖK Mozgalom megjelenése óta nem igazán volt meghatározó közéleti esemény a választás: a 2016 tavaszán lezajlott elnökjelölti vita óta nem indult soha egynél több jelölt a HÖK elnökségért. Éppen ezért meglepő, de nagyszerű, hogy idén négy jelölti pályázat is sikeresen benyújtásra került.

Szabó Tamás, a jelenlegi elnök ismételten megméretteti magát, valamint az oktatási bizottság tagja, Póti Botond, az egykori mentor, Pap Péter, és a 2017-es évfolyam küldöttgyűlési képviselője, Furkó Dániel is indulnak a választáson. Póti kihívta ellenfeleit egy nyilvános jelölti vitára, amit a másik három jelölt nyomban elfogadott.

Hogyan zajlott a vita?

Mivel a megjelent mintegy hatvan emberhez képest sokkal nagyobb érdeklődésre számítottak a szervezők, az egyik nagy előadót választották helyszínül. Így azonban a félszáznál kicsivel több ember eloszlott a teremben, és az egész egy nagyon rossz egyetemi előadásra emlékeztetett: amikor azok is, akik bent vannak, csak a meleg miatt ültek be.

hallgatóság (X)

hallgatóság (X)

Talán ennek lehetett az eredménye az is, hogy nem heves vitát, hanem nagyon unalmas monologizálásokat volt kénytelen hallgatni a közönség, már aki öt perc után is tudott koncentrálni.

Kommentben meg is kapták a szervezők, hogy legközelebb elég lesz egy szemináriumi terem is…

A megjelent hallgatók többsége már a vita előtt is a „HÖK bróság” része volt, azaz HÖK tagok, mentorok, esetleg az EHÖK tagjai – ez is azt mutatja, hogy nem sikerült megszólítani a célközönséget.

A stream minősége szintén hagyott kívánni valót maga után, de ezért nem lehet a szervezőket hibáztatni: az üres terem visszhangos akusztikája a helyszínen is nehézzé tette a jelöltek megértését.

Nem hangzott el semmilyen meglepő vagy a pályázatokból nem kiolvasható javaslat, ugyanakkor pár demagógiáról kiderült, hogy nemcsak olvasva, de élőben is hülyén hangzik.

Aki nincs benne a HÖK-ben, aszerint könnyen tanulható munkáról van szó, és külsősöket kell bevonni, ráadásul a jelenlegi rendszer nem átlátható és drága, így reformok kellenek, míg Szabó Tamás álláspontja, hogy jó évet tudunk magunk mögött, illetve számtalan részletszabály és kudarcba fulladt próbálkozás van, amiről egy laikus nem tud, a HÖK-özés pedig rengeteg munkával jár.

Felmerült a Jurátus körül kialakult diskurzus kérdése is, melyet a jelöltek nem tudtak új aspektusból megvilágítani, egyikük sem foglalt állást egyértelműen a szerkesztőségi munka honorálása mellett vagy ellen. Érvek vannak mind a HÖK szervezetrendszerében maradás, mind a kiválás, a fizetés vagy a karitatív célú írás mellett, melyet majd a leendő elnök újra napirendre vehet a főszerkesztővel.

Miért fontos, hogy nagyobb érdeklődés legyen a választások iránt?

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hallgatói önkormányzat akkor gyakorolhatja jogait, ha a hallgatók legalább 25%-a részt vett a választásokon. Azaz van egy olyan érvényességi küszöb, amit meg kell ugrani, függetlenül attól, hány jelölt indul például évfolyamképviselőnek.

Mi lesz a választás eredménye?

Ezt egyelőre senki nem tudja, de a Jurátus Instagram felületén közzétett előzetes felmérés alapján toronymagasan vezet a jelenlegi HÖK elnök, Szabó Tamás.

Számtalan oka lehet annak, hogy a nagy többség rá fog szavazni.

Elsősorban ismertebb, mint a másik három jelölt, és szociális természete miatt mindenkivel hamar megtalálja a hangot, ennélfogva népszerű.

Másodsorban természetesen a szakmai tudása is meggyőzőbb, hiszen olyan tapasztalatok és tudás birtokában van, amihez a többi jelölt nem férhet hozzá – mivel nem zöldfülűként kerülne pozícióba, az elnökségét is más szemmel tudná összeállítani.

Összegzésként megállapítható, hogy a kari demokrácia fejlődésének fontos lépése, hogy számszerűen egynél többen indulnak az elnökségért,

a következőkben pedig kívánjuk, hogy ne csak kvantitatív, de kvalitatív növekedése is legyen a pályázatoknak, valamint megjelenjen a diverzitás a programokban, és nők, illetve politológusok is induljanak az elnöki posztért.

képek forrása & teljes galéria az eseményről: ELTE ÁJK HÖK (Szolcsányi Péter)


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Varga Dominika Kincső

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.