Minden szakmának megvannak azok a közhelyei, amiket ha meghallanak a képviselői, legszívesebben visszaadnák diplomájukat és másik karrierút után néznének. Amennyiben a célod az, hogy kikergess egy joghallgatót, illetve egy jogászt a világból, íme néhány jolly joker mondat, ami segíthet.
- „Ha a róma megvan, akkor innentől már könnyű lesz, igaz?”
Igen-igen, tudom, a római jog dönti el, hogy jogász leszel-e, a polgári perjog pedig azt, hogy mikor. Negyedévesként nagyon örülnék, ha ezek a közhelyek igaznak bizonyulnának, de a valóság az, hogy sok olyan tantárgy van még a jogász tanterv kimeríthetetlen kincsesbányájában, ami akadályt gördíthet a gyanútlan joghallgató elé. Egy-egy polgárijog-zh után hajlamosak vagyunk visszasírni a római jog fennkölt latin reguláit, amik még mindig alacsonyabb stressz-szintet eredményeznek, mint egy-egy kibogozhatatlan társasági jogi szabály.
- „De akkor te ilyen ügyvédbojtár leszel, nem?”
Ezt a mondatot előszeretettel dobja be a családi eseményeken az a rokon, akinek a jogászok világáról és úgy általában a jogi szakzsargonról igencsak halvány fogalmai vannak. Ilyenkor kedvesen és türelmesen elmagyarázzuk neki, hogy az ügyvédbojtár kifejezés már csak a köznyelvben él velünk, ez igazából az ügyvédjelöltet jelenti. Új dimenziókat nyit meg előttük az a tény is, hogy nemcsak ügyvéd válhat a jogászokból, hanem klasszikus és alternatív jogászi pályák tucatjai tárulhatnak fel a jogi diplomával rendelkezők előtt, amint kilépnek az egyetem kapuin.
- „Bocsi, csak egy egyszerű jogi kérdésem lenne…”
Nincs ahhoz fogható érzés, mint amikor a magyar alkotmánytörténet és a latinórád között odajön hozzád egy volt gimnáziumi osztálytársad, és megkérdezi tőled, hogy hogyan mondhatja fel a határozott idejű munkaszerződését. Hirtelen nem tudod, hogy a locatio conductio-hoz nyúljál segítségért, vagy egyszerűen csak megmondd neki, hogy elsőévesként még nem vagy képes bonyolult munkajogi kérdések megválaszolására. Arról nem is szólva, hogy egy valódi jogi tanácsadást ki kéne számláznod, hiszen egy gázszerelő sem szereli meg ingyen a bojlered. Persze valószínűleg annak senki sem örülne, ha egy átlagos ügyvédi óradíjhoz viszonyított csinos kis csekket kapna bátortalan motyogásod után.
- „Hogy vagy képes egy bűnös embert védeni?”
Számos jogásznak nem sok dolga lesz pályafutása során a büntetőjoggal, ugyanúgy, ahogy egy ortopéd orvosnak sem kell szemműtéteket végrehajtania. De több érv is szólhat amellett, hogy a védői hivatást válassza egy ifjú ügyvéd. Talán bennünk, jogászokban van a hiba, de mi még mindig hiszünk az ártatlanság vélelmében, vagyis abban, hogy senki sem tekinthető mindaddig bűnösnek, ameddig bűntetőjogi felelősségét jogerős bírósági határozat meg nem állapította. Gondoljunk csak bele abba a szituációba, hogy egy rosszakarónk koholt vádakat gyárt rólunk, ami alapján az igazságszolgáltatás eljárást indít velünk szemben. Nyilvánvalóan fel lennénk azon háborodva, hogy még a tisztességes védelemhez sincsen jogunk, ez pedig nemcsak az ártatlan, de a bűnös embereket is meg kell, hogy illesse.
Nem jogi okfejtés, de fontos szempont lehet az is, hogy a bűnelkövetők is változnak. Adott esetben „jó útra” térnek, ebben az esetben pedig szeretnénk nekik abban segíteni, hogy megfelelő büntetés letöltése után minél hamarabb hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. Ezenkívül az sem elhagyható szempont, hogy az ügyvédek sem vállalnak el minden ügyet, amivel meg akarják bízni őket, mérlegelik erkölcsi szempontból, hogy vajon belefér-e nekik az adott eset. Közhiedelmekkel ellentétben nem mindegyikük elvtelen pénzhajhász, sokan etikailag is megállják a helyüket a jogász társadalomban.
- „Nekünk is volt az egyetemen jog, annyira azért nem vészes, mint ahogy előadják.”
Egy félév gazdasági jog, esetleg egy év üzleti jog? Az a helyzet, hogy mindenféle felsőbbrendűség nélkül mondhatjuk, hogy mint ahogy mi se tudtuk egy év alatt teljeskörűen elsajátítani a közgazdaságtan összes rejtelmét, ugyanúgy te sem leszel jogász egy remekbe szabott jogi alaptan kurzustól. Ha meg tudod különböztetni az érvényességet a hatályosságtól, az már félsiker, de annyi minden mást tartogat még a jogtudomány végeláthatatlan tárháza.
- „Problémád van velem? Akkor perelj be!”
Sokan hiszik azt, hogy a tárgyalótermeken kívül nem is nagyon lehet megtalálni a jogász faj egyedeit, de ez nem így van. Gólyakorunkban gyakran hangsúlyozták, hogy egy jogvitának csak a legvége a bírósági per, és egy jogász akkor végzi jól a dolgát, ha nem jut el eddig az általa képviselt ügyfél ügye. Szóval lehet keménykedni, de a peren kívül is számtalan eszköz áll rendelkezésükre a szakma képviselőinek.
- „Ja, a Suits-ot én is néztem, ismerem ezeket a dolgokat.”
Ez szép és jó, de sajnos a kontinentális és a common law jogrendszer igen sok területen eltér egymástól, így az amerikai Pearson and Hardman iroda ügyei és jogászai által végzett tevékenység nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit egy hazai irodában tapasztalhatunk. Azt már meg sem említjük, hogy a jogi csúsztatások igencsak gyakoriak a filmvásznakon, erről a témáról egy korábbi cikkünkben olvashattok.
Képek forrása: 1, 2, 3
