Felteszem, nem én vagyok az egyetlen, akire, mikor a fél szelet rántotthúst vagy negyed tál bolognait otthagyta, a szülei vagy nagyszülei rászóltak, hogy „Afrikában éheznek a gyerekek…”, és rosszallóan csóválták a fejüket. Ilyenkor sosem értettem, milyen összefüggés van az én bécsi szeletem és más emberek éhezése között, azt azonban tudtam, hogy nem szabad többet enni, mint amennyi jólesik. Végre itt egy olyan magyar startup, ami összeköti a saját jóllakásunkat mások éhezésének enyhítésével. A fairfood.hu neve nem arra utal, hogy fenntartható gazdálkodásra kell törekedni, vagy hogy kizsákmányolásmentes termékeket árulnak, hanem arra, hogy a bevétel 20%-át karitatív célra áldozzák. Igen. A bevétel 20%-át.
A 2016 decemberében rajtoló céget négy Y generációs fiatal alapította, és már a Világgazdaság és a Forbes is írt róluk, valamint az ATV stúdiójában is vendégeskedtek. A fairfood.hu nagyon egyszerű, online ételrendelős vállalat, amit az különböztet meg a piac többi szereplőjétől, hogy a bevételük (tehát nem a profitjuk!) 20%-át egy havonta kiválasztott alapítvánnyal karöltve karitatív célra fordítják. Ugyanannyiba kerül, mintha máshonnan rendelnénk, de más valakit is meleg ételhez juttatunk: kellemest a hasznossal, jóllakva jóllaktatunk, ilyesmiket írnak róluk.
Miután novemberben második helyezést értek el egy győri startup versenyen, decemberben beindult a cég. Az első hónapban a Bethesda Gyermekkórház alapítványát támogatták karácsonyi akciójukkal, majd februárban a januári bevételekből, a Csak Egyet Szolgálattal működtek együtt az „Ételt és tartást!” mottó alatt. Reggelire és ebédre ételt osztottak a rászoruló hajléktalanoknak, de, ami talán még ennél is fontosabb, lelki támaszt is jelentettek, azaz beszélgettek és énekeltek a jelenlévőkkel.
Jelenleg úgy tervezik, hogy minél több, kisebb, de ellenőrzötten működő alapítvánnyal szeretnének együttműködni, akiknek igazán számít az összeg, amit kapnak, és még inkább az a hírverés, ami az eseményt követi.
Összesen hatan alkotják a céget, a négy alapító tag és a két gyakornok. Munkáikról és adományaikról blogot vezetnek, ahol elolvashatjuk, mikor, kinek segítettek, ez pedig az eduline.hu szerint egy „nagyon menő vállalkozás”. Nem csak decemberben meg a szeretet ünnepén segítenek, hiszen ez a cég esszenciája, a honlapon lévő számláló szerint pedig már több mint ezer embernek adtak ételadományt.
Az alapítvány célja, hogy azt, ami nyugaton már megszokott, beültesse az emberek fejébe: adakozni jó, adakozni kell. Szerintük a szocializmus még azt is kiölte az emberek gondolkozásmódjából, hogy saját magukkal törődjenek, nemhogy másokkal, hiszen majd „állam bácsi” megoldja. Ez helytelen hozzáállás, nem visz előre, meg kell változtatni a társadalomban, erről beszéltek a Forbes magazin újságírójának.
A Világgazdaság kicsit reálisabban, gazdasági szempontból közelíti meg a céget. Az online ételrendelések piaca nagyon hívogató, viszont felettébb nehéz maradandó tényezővé válni, tehát jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideig bírja a fairfood.hu. Az alapítók erre úgy reagáltak, hogy szerintük
a hiba ott volt a többi cégnél, hogy nem lehetett őket megkülönböztetni a nagyoktól. A fairfood.hu-nál ez nem áll fent, hiszen fő profiljuk, hogy minden rendeléssel adakoznak a vásárlók, ez pedig erősen különbözteti a többi ismert cégtől.
Behívták őket az ATV stúdiójába is, ahol Bombera Krisztinával beszélgettek, aki igencsak lelkes volt a vállalkozással és jó(t)evéssel kapcsolatban. Elhangzott, hogy a piaci szereplőknek is „kutya kötelességük” adni, hiszen az alapítványoknak nem maguktól lesz pénzük.
Egy kis fun fact a végére, ha valakit még nem győztek volna meg, miért egy korunkbeli srácok által alapított, igen menő vállalkozást támogasson az ételrendeléseivel: tudományosan bebizonyították, hogy az adakozás jót tesz az egészségünknek, főleg a magas vérnyomásnak. Véleményem szerint kötelezővé kellene tenni, hogy vizsgaidőszakban csak a fairfood.hu-ról rendelhessünk, olyankor úgysincs se időnk, se kedvünk főzni.
Emellett nem elhanyagolható a jótékonykodás pszichés hatása: azok, akik többet adnak, boldogabbak.
