November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja, ezért ma egy olyan könyvet hoztunk el nektek, amely a sokáig tabutémának számító, második világháború alatt Magyarországon elkövetett tömeges nemi erőszak eseteket dolgozza fel.
Nagyszüleinktől talán mindannyian hallottunk történeteket a második világháború végével bejövő szovjet katonák elől elbújtatott vagy idősnek álcázott fiatal lányokról és az akkoriban uralkodó általános félelemről. A konkrét zaklatások történetei viszont a legtöbb esetben elhallgatásra kerültek, az áldozatok sokszor még legközelebbi hozzátartozóikkal sem osztották meg őket. Ezt a hallgatást töri meg Pető Andrea legújabb könyve, az Elmondani az elmondhatatlant, amely a második világháború alatt Magyarországot is elérő nemierőszak-hullámról szól.
A könyv a szerző több tíz éven át tartó kutatásainak egyik gyümölcse, amely érezhető mind a téma részletgazdag ismertetéséből, mind pedig a sokoldalú megközelítésből, amellyel a kérdést körüljárja. Olyan, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen aspektusait ismerhetjük meg a kutatott témának, mint a holokauszt túlélőinek felszabadítóik általi bántalmazása vagy a normandiai partraszállást követő, amerikai katonák által tömegesen elkövetett szexuális visszaélések. Nem maradt el azonban a magyar katonák kritikája sem az ukrán területeken elkövetett zaklatásaik említésével.
A naplók a kutatás fontos forrásai
A könyv alcíme ugyan azt mutatja, hogy a téma kizárólag magyarországi vonatkozásban van tárgyalva, azonban számos külföldi példát is elénk tár az író, így ismerkedhetünk meg a koreai, thaiföldi, illetve kínai komfortnők történetével vagy a francia, illetve német nők amerikai vagy francia katonák általi ugyancsak durva bántalmazásával. A híresen fegyelmezett német katonaságról is lerántja a leplet a szerző, és beszámol a Wehrmacht nemi erőszak terén elkövetett brutalitásairól is.
A több mint kétszáz oldalas mű a szakmaiságán túl olvasmányos is, ezáltal segít az olvasónak befogadni a mondandóját. Konkrét példákon és módszertani elemzéseken át vezeti az olvasót, és világviszonylatban történő összehasonlításaival árnyalja a témáról alkotott képet. Nem leegyszerűsítve etnicizáló magyarázatokkal a kérdéskört rávilágít a lehetséges értelmezési keretekre, és azok komplexitására.
Magyarázatot keres a szexuális erőszak különböző intenzitásának okaira akár egyazon hadseregen belül is:
„Jelen kellett lennie a személyes bosszúvágynak az ellenség korábbi tettei miatt; hosszú és nagy vérveszteséggel járó harcoknak kellett lezajlania; valamint nagyszámú és kevéssé fegyelmezett seregeknek kellett érkezniük olyan nem szláv nyelvterületre, amelynek adminisztrációja és közigazgatása összeomlott.”
A könyvben többször is találkozhatunk az erőszak folytonosságának elméletével, valamint azzal, hogy a családon belüli vagy békeidőben elkövetett nemi erőszak és a háború alatt elkövetett nemi erőszak közé nem szabad éles határvonalat húzni.
A téma folyamatos aktualitása mellett olyan aggasztó fejlemények is okot adnak a kérdés nyilvánosság előtt való tárgyalására, mint az, hogy Oroszországban a családon belüli erőszakot 2017 januárjában bűncselekményről szabálysértéssé minősítették át.
Ezzel a cikkel egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet a ma is jelenlevő problémára, illetve az áldozatok segítésére.
„Az erőszak csakis az elkövető felelőssége, sosem az áldozaté!”
„A NANE Egyesület a KERET Koalíció tagjaként a szexuális erőszak áldozatai és az áldozatok támogatói számára segélyvonalat hozott létre. A vonalat bárki hívhatja, aki szexuális erőszak áldozata lett.”
Keresd bizalommal a NANE mobil tarifával hívható segélyvonalát pénteken 10-14 óráig: 06-30-982-5469. A vonalon dolgozó segítők tisztában vannak a szexuális erőszak társadalmi hátterével, nem hibáztatják az áldozatokat, és hisznek a hívóknak.
