A hétköznapok monotonitásából a legjobban utazással lehet kitörni. De hova érdemes kirándulni Budapest környékén?
Erre a kérdésre már adtam egyszer választ (ami szerint külföldre), viszont megfeledkeztem azokról az olvasókról, akik kicsiny országunk határain belül kívánnak utazgatni. A belföldi egynapos utazásoknak is megvan a maga varázsa, sőt, még egyszerűbben kivitelezhetőek is; nem kell pénzt váltani, (többnyire) nem állnak fenn nyelvi akadályok, és nem várakoztat meg a határőr irracionálisan sok ideig tíz fokban. Budapest környékén sok szép látnivaló van, ahova egyszerűen és olcsón el lehet jutni, íme néhány ezek közül:
1. Szentendre
A 26 ezres kisvárost mintha pont egynapozásra találták volna ki. Végtelenül egyszerű megközelíteni, sokoldalú és könnyen bejárható. A Duna-parti városka a középkortól kezdve több nemzetiség otthona volt, nagy arányban éltek itt szerbek, németek, szlovákok és horvátok is, de legfőképpen a szerb hatás szembeszökő az itt található ortodox templomok miatt. A város multikulturális múltja és a Magyarországon egyedülálló, mediterrán hangulatának köszönhetően méltán foglalja el listánk első helyét. Szentendre több lehetőséget is ajánl a kikapcsolódásra. Végigmehetünk a Duna-korzón, hogy egy szimpatikus pontján piknikezzünk a Duna-parton, bejárhatjuk a város szűk kis utcáit, melyeket apró házak és templomok szegélyeznek, vagy fotózkodhatunk az esernyőkupolás Bercsényi utcán.
A városba való eljutás nagyon egyszerű, még vonat sem szükséges hozzá, ha a Batthyány téren felszállunk a H5-ös hévre, körülbelül negyven perc alatt Szentendrén lehetünk. A kiegészítő jegy diákoknak Budapest bérlettel 155 forintba kerül.
2. Tata
Tata neve sok budapesti gimnazista számára ismerősen csenghet, hiszen a városba előszeretettel szerveznek osztálykirándulásokat. Akinek ez esetleg kimaradt volna az életéből, a 23 ezres városba érdemes ellátogatni. A város fő attrakciója a tatai vár, amely a XIV. század óta áll az Öreg-tó partján. A tó partján hangulatos korzó található, amin érdemes végigmenni, illetve említésre méltó még az itt található Eszterházy-kastély is. A kastély nevezetes arról, hogy I. Ferenc király itt írta alá 1809-ben a schönbrunni békét, miután vereséget szenvedett Napóleonnal szemben a győri csatában. Emellett meglátogathatjuk az angol kertet, amelynek jellegzetessége a rendezetlenség, és a megcsodálható műromok Tatán emellett kalandozhatunk még a kálváriadombon, megszemlélhetjük a régi török mecsetet és a vízimalmokat is. Ha még marad időnk, hazafele menet leszállhatunk Vértesszőlősön, megnézni a Samu-kiállítást (A Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelye), ahova a belépő 300 forint, de minden hónap harmadik szombatján ingyenesen megtekinthető a Magyarország leghíresebb előemberének címzett kiállítás. Ha nem hoznak minket lázba a Homo Erectus-maradványok, a megyeszékhelyen, Tatabányán is leszállhatunk, és elkirándulhatunk a Szelim-barlanghoz, a Turul-szoborhoz, vagy csak simán gyönyörködhetünk a magyar szocreál építészet helyi gyöngyszemeiben.
Tatára vasúttal érdemes menni, a vonat a Déliből indul, és hozzávetőlegesen egy óra alatt visz el a célállomáshoz. A jegy 745 forintba kerül.
3. Esztergom
A katolicizmus magyarországi központja a nem vallásos turistáknak is ajánlott megtekintésre, az ország egykori fővárosa ugyanis rengeteg látnivalóval büszkélkedhet. Erről árulkodik az évi több mint egymillió idelátogató, illetve a tény, hogy a város szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján. A 28 ezer főt számláló Esztergomnak a magyar történelem minden szakaszában jelentős szerepe volt. A ma ismert várost 972-ben alapította Géza fejedelem, és az ország vallási fővárosává tette, mely címet nem hivatalosan máig őrzi. A város jelképe és legfontosabb látnivalója a klasszicista stílusban épült esztergomi bazilika, amelyet 1856-ban szenteltek fel, és amelynek képe a tízezerforintos bankjegyen is virít. A bazilika szomszédságában található a Bakócz-kápolna, mely az egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épület Magyarországon. Esztergom világhírű várral is büszkélkedhet, amelynek pontos mását 2005-ben adták át Ankarában, Törökország fővárosában. A Berényi Zsigmond utca 18–20. szám alatt található az egyik legészakibb, máig fennmaradó oszmán dzsámi is. Érdemes sétálni Víziváros utcáin, ahol megcsodálhatjuk a vízivárosi plébániatemplomot és a neoreneszánsz stílusban épült prímási palotát. Ahogyan azt a külföldi egynaposokról szóló cikkben írtam, Esztergom meglátogatása remekül összevonható egy kis szomszéd látogatással. A Duna túlpartján fekvő Párkányba (Štúrovóba) a Mária Valéria hídon keresztül tudunk átmenni.
Esztergomba a vonatút egy óráig tart, és a jegy 375 forintba kerül. A vonat a Nyugati pályaudvarról indul.
4. Visegrád
Magyarország egyik legkisebb városának is bérelt helye van listánkon. Az 1800 lelket számláló település neve szláv eredetű, jelentése „magas vár” vagy „fellegvár”, amely nevet logikusan az itt található fellegvárról kapta. A várat IV. Béla kezdte el építtetni a tatárjárás után, ugyanis védelmi szempontból eredményesebbnek ítélte a földváraknál. A 333 méter magasan fekvő várból gyönyörű kilátás nyílik a Duna-kanyarra. Érdemes megnézni a Salamon-tornyot (jelenleg csak kívülről lehet, mert életveszélyes bemenni) és a hazánkban egyedülálló reneszánsz királyi palotát is. A palotát Károly Róbert kezdte el építtetni gótikus stílusban, de I. Mátyás király uralkodása alatt nyerte el végleges formáját, melynek díszítettségén és gazdagságán az egész akkori világ ámult. Mátyásnak ezzel a túlzó, az ország anyagi kapacitását jócskán meghaladó beruházással az volt a célja, hogy Magyarország nagyságát bizonyítsa ellenfelei előtt. A királyi palotában szolgált helyszínéül a visegrádi királytalálkozó 1335-ben, ahol a magyar, a lengyel és a cseh király tanácskozott arról, hogyan lehetne Bécs városát megkerülni a kereskedelemben. Ezen eseménynek köszönhetően Visegrád lett a névadója a visegrádi négyek nevezetű szövetségnek, melynek tagjai e három ország, Szlovákiával kiegészülve.
Egy visegrádi kirándulást érdemes összevonni Nagymaros megtekintésével. Annál is inkább, hiszen a várra a szemközti Nagymarosból a legjobb a rálátás, illetve Budapestről Visegrádra nem megy vonat, csak Nagymarosra. A majdnem 5000 fős üdülővárosban nem sok látnivaló akad, de a középkori római katolikus templomot érdemes megnézni. Nagymarosról Visegrádra komppal lehet átjutni, amely napközben óránként közlekedik, és az utazás ára 500 forint (oda-vissza 1000). Nagymarosra a vonat a Nyugatiból indul, a menetidő negyven perc körüli, és a jegy ára 420 forint.
5. Székesfehérvár
Székesfehérvár nemcsak rengeteg királyunk koronázási helyszíne, de – ezt kevesen tudják – jelenlegi miniszterelnökünk, Orbán Viktor születési helye is. Fejér megye 95 ezres székhelyét Géza fejedelem alapította, és Esztergom „ellenpólusaként” az ország világi fővárosává tette. Székesfehérvárott a legtöbb látnivaló kis helyen koncentrálódik, kezdjük felfedező utunkat a belvárosban. A Városház téren áll a vörösmárványból készült kút, melynek országalmaalakja van, és a város egyik szimbóluma. Szintén ezen a téren található a copf stílusú püspöki palota és a városháza is, melynek főépülete a XV. században épült. A Kossuth utca páratlan házszámú oldalán a házak mögötti „belső udvarban” található Kovács Jenő óramúzeuma és órajátéka. Előbbit csak csoportok látogathatják, de az utóbbi szabadtéren van, és bárki megnézheti 10-18 óráig, minden páros órában. A harangjáték zenéje két középkori dallam, és a kijövő bábuk közt megtalálhatjuk Szent Istvánt, Szent Imre herceget, Szent Margitot és Szent Erzsébetet is. Megnézhetjük még a szintén a Belvárosban található virágórát is, illetve a vállalkozóbb szelleműek kibuszozhatnak/kisétálhatnak a külvárosban található Bory-várba is. A Belvárosból úgy tudunk ide a leggyorsabban kiérni, ha kigyalogolunk az Áron Nagy Lajos térre, és a 32-es busszal kilenc megállót megyünk a Vágújhelyi utcáig. Innen már csak két perc séta választ el a Bory-vártól. A menetjegy ára a MÁV pénztárban vásárolva 280, a buszon 310 forint.
A lejutás Székesfehérvárra viszonylag egyszerű, a Déliből indul a vonat, negyvenöt perces útra számítsunk, a vonatjegy megvétele után 465 forinttal leszünk rövidebbek.
A nyár már elmúlt, de a tél még messze jár, a szünettel járó sok szabadidő korszaka már tovaszállt, de a vizsgaidőszakig még jó két hónapunk van. Használjuk hát ki a klímaváltozást, mely lehetővé tette a december eleji napos hétvégéket, és fedezzük fel hazánk tájait.
Képek forrása: 1, 2, 3, 4, 5, 6
