Maros Dávid az utolsó utáni pillanatban lett az elárvult évfolyam képviselője, ugyanis a rendes HÖK választásokon senki nem indult a 2013-ban kezdett évfolyam képviseletét jelentő mandátum megszerzéséért, ezért a Választási Bizottság rendkívüli eljárásban új választást írt ki, amelyet egyedüli jelöltként Dávid nyert meg. Az első képviselőséggel töltött félév tapasztalatairól és nehézségeiről beszélgettünk.
Volt motivációd a képviselői pozíció megszerzéséhez, vagy csupán a kialakult patt-helyzet miatt vállaltad magadra a szerepet?
Természetesen igen, korábban is gondolkoztam rajta, sőt a szűkebb ismerősi körömben már eddig is válaszoltam tanulmányi jellegű kérdésekre, ez a kör a képviselői pozíciómmal bővült. Azt azonban be kell ismernem, hogy a kialakult helyzet adta meg a végső lökést, hogy elvállaljam az évfolyam képviseletét. A választási időszakban még több hallgató tervezte az indulást, azonban végül egyedül maradtam.
Egyedüli képviselőként minden tárgynak te vagy a kvázi felelőse, míg más évfolyamokon három-négy személy között oszlik meg a tanszékekkel való kapcsolattartás. Ez számodra mekkora terhet jelent, van esetleg pozitív hatása?
Az tagadhatatlan, hogy nagyobb terhet jelent a dolog, ennek csak egy része az, hogy minden tárgynak én vagyok a felelőse, a másik része az, hogy bármilyen általános, képviseleti jellegű kérdéssel kapcsolatban én nyújtok segítséget hallgatótársaimnak.
Pozitív hatása az, hogy az évfolyamtársaim könnyebben eldönthetik, hogy kihez forduljanak segítségért.
A HÖK más évfolyamon tevékenykedő képviselőivel milyen a kapcsolatod? Lehetséges egyáltalán az együttműködés más-más évfolyamon jelen lévő kollégákkal?
Még nem volt alkalmam (és a sok felmerülő munka miatt időm sem igazán) megismerkedni a képviselők többségével, és úgy vélem, mivel minden évfolyamon eltérő tárgyak és kérdéskörök alkotják a képviseletet, szűk körre korlátozódhat az együttműködés.
Azt kiemelném, hogy Szabó Tamással, az oktatási ügyekért felelős alelnökkel a legszorosabb az együttműködésünk, egyrészt az oktatási ügyekkel kapcsolatban, másrészt amíg nem volt képviselője az évfolyamunknak, harmadévesként ő látta el ezt a pozíciót.
Bizonyára a vizsgaidőszakban érkezett hozzád a legtöbb kérés a hallgatók részéről, mégis a szorgalmi időszakban volt olyan probléma már, ami segített felkészülni a vizsgák körül felmerült nehézségekre, vagy december végén ugrottál először a mélyvízbe?
A szorgalmi időszak legvégén választottak meg, így képviselőségem nagy része és a kérdések nagy része is a vizsgaidőszakra esett. Azonban mindig is az a típusú hallgató voltam, aki szeret saját maga meggyőződni a dolgokról, hogy milyen szabályok, jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám, így a kérdések többsége megválaszolható volt nagyobb kutatás nélkül is.
De fogalmazhatunk úgy is, hogy a vizsgaidőszak készített fel a tárgyfelvételkor felmerülő megszámlálhatatlan problémára, illetve a szorgalmi időszakra vonatkozó kérdésekre is.
Milyen kérdések voltak, amelyekkel a legtöbben megtaláltak téged a vizsgaidőszakban?
A vizsgaidőszakban a leggyakoribb kérdések az utó-, illetve javítóvizsgákra és a csúszásokra vonatkoztak. Előbbiek tekintetében szerencsére a legtöbb tanszék rugalmas volt, hamar érkeztek a válaszok a leveleimre, de kiemelném, hogy különösen a Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék volt segítőkész, amely a hallgatói igényre pozitívan reagálva még a vizsgaidőszak utolsó napjára is hirdetett meg vizsgaidőpontot.
Említetted, hogy a tárgyfelvétel sem ment zökkenőmentesen, és brillíroznod kellett a sok megkeresés miatt: milyen problémák merültek fel főként?
Nos, a legfőbb problémát több kurzus esetén a nem megfelelő létszámkeret okozta, egyszerűen nem vették figyelembe az évfolyam létszámát, és a kurzusok létszámának növelése sem a legszerencsésebb időpontban történt, a rangsoros tárgyfelvétel vágása előtt kevesebb, mint egy órával, amelynek eredményeként sokaknak újra kellett tervezniük az egész órarendjüket. Nem volt egyszerű ezt a problémát hatékonyan lekommunikálni a tanszékekkel, de végül sikerült megoldani, és a versenyjelentkezés alatt mindenkinek jutott hely a kötelező kurzusokra.
Vannak olyan kérdések, amelyekkel sokszor keresnek meg, holott az átlag egyetemi hallgató számára szinte evidens dolgokkal kapcsolatosak? Melyek ezek?
Bár még csak bő két hónapja vagyok képviselő, így még nincs elég nagy számú mintám ahhoz, hogy erre a kérdésre kielégítően válaszoljak, de a leggyakoribb kérdések közé tartoznak a két félév alatt teljesítendő minimum kreditszámmal kapcsolatos megkeresések, illetve az évfolyamdolgozattal kapcsolatos tájékoztatásom után az évfolyamdolgozatokra vonatkozó szabályok is.
Ezúton is köszönjük szépen a beszélgetést és jó munkát kívánunk Dávidnak!
kép forrása: mapleridgeblog.com
