Róma. A hajdani Római Birodalom központja, a római jog bölcsője, emellett vallási és kulturális központ, a szerelem városa, és sorolhatnánk. Augusztusban volt szerencsém egy hetet eltölteni a világ egyik legszebb helyén, és megtapasztalni, hogy Róma tényleg örök.
Utazás
A repülőjegyeket a fapados légitársaságok diákbarát ajánlatainak hála, potom összegből sikerült megszerezni. A repülőtéri transzferbuszok előzetes lefoglalásával szerintem nem éri meg bajlódni, ugyanis azok foglalás nélkül is, olcsón igénybe vehetők, és körülbelül negyedóránként indulnak Róma központi részei felé, mint például a Terminire, ami a város központi vasúti pályaudvara. Így mi is körülbelül húsz perc alatt eljutottunk a belvárosba.
Időjárás
Augusztus végén, szeptember elején utaztunk, ami azt jelenti, hogy ilyenkor általában még javában tart a kánikula, ezért ha ti kevésbé vagytok a mediterrán hőség szerelmesei, akkor inkább a tavaszi, őszi időszakot ajánlom az utazásra. Azonban Róma minden évszakban tartogat valamit az oda látogatóknak, különleges atmoszférája és hangulatos utcái télidején is képesek felmelegíteni vizsgaidőszakban megfáradt lelkünket.
Szállás, közlekedés
A szállásunk egy gyönyörű, Colosseum melletti apartman volt, csodás panorámájú tetőkerttel, ami Rómában igen gyakori, a látvány pedig túlzás nélkül mindenhonnan lenyűgöző. Emellé vérbeli római házigazdákat kaptunk, akik nagyon segítőkészek voltak, és sokat adtak az élményhez.
A szállástól egyébként nagyjából minden negyedóra távolságra volt, így általában gyalog közlekedtünk, és könnyedén el is jutottunk bárhova. Aki kevésbé sétálós típus, nyugodtan támaszkodhat a tömegközlekedésre, a metró minden nagyobb nevezetességnél megáll, és legalább annyira átlátható is, mint a budapesti metróhálózat. Meglepő volt számomra, hogy folyton nyüzsgő város létére a forgalom mindig barátságos volt, és a környezet egyáltalán nem tűnt zajosnak.
Látnivalók, városnézés, gasztronómia
Colosseum, La Fontana di Trevi, vagyis Trevi kútja, La bocca di Verita, azaz az igazság szája, Szent Péter Bazilika, Forum Romanum, Pantheon, Piazza Navona, Sixtus-kápolna, Spanyol lépcső, Angyalvár: ezek a legfőbb látványosságok, amelyeket a Google szerint látnod kell. Azonban lehetetlen lenne felsorolni mindent egy olyan helyen, ahol, ahogy a helyiek mondják: ad ogni passo é una sorpresa, vagyis minden egyes lépés egy újabb meglepetés.
Véleményem szerint ezért is éri meg gyalogszerrel felfedezni ezt a csodás várost, ami olyan gazdag történelemben, kultúrában, hogy minden egyes utca és térkő erről árulkodik. Róma utcáin bolyongva találhatod meg a legszebb helyeket, parkokat és tereket, ahol mindig érdemes egy jó könyvvel megpihenni. Így lelhetőek fel az igazi olasz ízeket kínáló autentikus éttermek, ahol garantáltan bepillantást nyerhetsz a helyiek mindennapjaiba és ízelítőt kaphatsz, hogy milyen is az az olasz életérzés. Változatos és csoda finom ételeikkel biztos vagyok benne, hogy az olasz konyha mindenkinek szolgálhat valami extra gasztro-élménnyel, és a kávéról még nem is beszéltünk.
Ha hosszabb ideig maradtok, érdemes a tengerpartra is ellátogatni, ami busszal, vonattal könnyen megközelíthető, és csak fokozza a kalandot.
Élményem, la dolce vita
Az utazás első pillanatától kezdve mosolygós életvidám emberek vettek körül, és persze minden általánosítás hibás, de talán tényleg van valami a hely szellemében. Ez az, ami roppant könnyen átragad rád, és már az első nap végén azon kaphatod magad, hogy hangos jókedvűséggel és heves gesztikulációval mondod a magadét, mondhatni beszippantott a helyi atmoszféra. A helyiek egyébként tényleg mindig és mindenben rendelkezésre állnak, szívesen magyaráznak, mesélnek a városról és akár körbe is vezetnek.
Róma utcáin egyszerűen elkerülhetetlenül is szembe jön veled a történelem (na és persze a római jog), bármerre is jársz. A nevezetességek meseszépek, ámde annál zsúfoltabbak is, így miután kinézelődtük magunkat, és körbejártuk a kötelező attrakciókat, mindig találtunk időt és módot arra, hogy egy picit megpihenjünk. Mindemellett élvezzük ki azt is, hogy egy ilyen szép és gazdag helyen járunk épp. Ez segített abban is, hogy megéljük a pillanatot és igazán belekerülhessünk az örök város mindennapi lüktetésébe.
Rómát látni és meghalni, tartja a mondás. Az olasz főváros ugyanis valóban csodálatos, és nem lehet betelni vele. Számtalan élménnyel és emlékkel gazdagodtam utam során, de ha az ember egy hétre a vendége is lesz az örök városnak, akkor is azon fog gondolkodni hazafelé, hogy mikor tér vissza. Én is bedobtam egy érmét a Trevi-kútba, és úgy tartják, hogy aki így tesz, az egyszer még visszatér Rómába. Nagyon remélem, hogy így lesz, és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy látogasson el az egyik leginspirálóbb városba, és fedezze fel a saját Rómáját, hiszen, ahogy Lénárd Sándor írja:
