Az internet anonim világában bárki bármikor szabadon kommentelhet – azt gondolván, hogy minden további következmény nélkül teszi azt. Azonban valakinek viselnie kell a felelősséget minden jogsértő tartalomért. Hogyan alakul ez a kötelezettség a különböző platformokon? Akár egy egyszerű Facebook-felhasználó is felelősségre vonható?
Az internetes portálokon megjelenő jogsértő kommentekért való felelősség kérdésével az utóbbi években a hazai és az európai joggyakorlat többször is foglalkozott.
Az első mérföldkő az Emberi Jogok Európai Bíróságának Delfi AS v. Észtország ügyében, 2013-ban hozott ítélete volt, mely kimondta, hogy az elektronikus hírportálok felelősségre vonhatók a jogsértő kommentekért.
Az eset tényállása szerint a Delfi AS Észtország egyik legnagyobb internetes hírportáljának tulajdonosa volt, ahol a megjelent cikkek alatt előzetes regisztráció nélkül, névtelenül volt lehetőség hozzászólni. A tulajdonosnak nem állt módjában a kommenteken utólag módosítani, ám automatikus szövegfelismerő programmal, illetve felhasználói jelentések alapján törölni tudta azokat.
2006-ban a portálon megjelent egy hír, mely szerint egy komptársaság a szárazföldet a szigetekkel összekötő, Balti-tengeren tervezett jégutat feltört, ezzel késleltetve az út megnyitását. A közölt hírre érkező kommentek durva nyelvezetet és a komptársaság tulajdonosa felé irányuló személyes fenyegetéseket tartalmaztak. A kommenteket a komptársaság hat héttel a megjelenés után, levélben küldött kérésére azonnal törölték.
A sértett becsületsértés címen a Delfi ellen indított pert, melyben végül megállapították annak felelősségét.
A Delfi az EJEB-hez fordult, arra hivatkozva, hogy az ítélet sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az EJEB megállapítása szerint azonban ez a jog nem sérült, és a Delfi szerkesztőként felel a kommentekért, mivel egyrészt gazdaságilag érdekelt abban, hogy hányan olvassák, és kommentelnek egy adott cikkhez, illetve tudhatta, hogy a konkrét cikk milyen reakciókat válthat ki az olvasókból.
Ezek mellett a kommentelőknek nem volt jogosultságuk törölni vagy módosítani a kommentjeiket. A Bíróság számításba vette azt is, hogy a sértettnek aránytalanul nehezebb lenne felkutatni a kommentelőket, és közvetlenül tőlük követelni a kártalanítást, mint a portáltól, aki egyébként maga tette nehezebbé a jogsértők azonosítását azzal, hogy semmiféle előzetes regisztrációt nem kívánt meg a kommenteléshez.
A döntés után többen megfogalmaztak olyan kritikákat, melyek szerint ez a fajta szigorú felelősség akár ahhoz is vezethet, hogy az ehhez hasonló portálok végül megszüntetik a kommentelés lehetőségét, ezzel korlátozva a véleménynyilvánítás szabadságát, melynek magasabb fokát éppen az internet világának köszönhetően értük el. Az aggodalmak ellenére 2015-ben a Nagykamara megerősítette az eredeti döntést.
Az első EJEB döntés és a Nagykamara megerősítő ítélete között itthon az Alkotmánybíróság egy hasonló ügyben, két ingatlanközvetítőről szóló hír alatt megjelent alpári kommentekért való felelősséggel kapcsolatban határozott (19/2014. (V. 30.) AB határozat). Itt szintén a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, valamint a sajtó mint a véleménynyilvánítás színtere szabadságának sérelme volt a kérdés.
Az Alkotmánybíróság végül az EJEB ítélethez hasonló döntést hozott, mely szerint a honlapot fenntartó internetes szolgáltató felelős az előmoderálás nélkül megjelenő kommentekért is.
Többek között azért, mert a kommentelő személyt a netes anonimitás miatt nehéz, sőt adott esetben lehetetlen azonosítani, így amennyiben a portál üzemeltetőjét nem lehetne felelősségre vonni, akkor a sértett jogorvoslati eszköz nélkül maradna.
A magyar ügy szintén az EJEB elé került, ám az észt ítélettől eltérően, a két tényállás különbségeire tekintettel itt az AB döntését jogsértőnek ítélték. Az ügyek két fontos vonatkozásban térnek el: az észt honlapon hat hétig elérhetőek maradtak a jogsértő kommentek, melyek nem egyszerűen jogsértők és gyalázkodók voltak, hanem többek között gyűlöletbeszédet és erőszakra való felhívást valósítottak meg; a magyar ügyben viszont kevésbé durva kommentek, jóval kevesebb ideig, csak két hétig voltak elérhetőek.
Az EJEB tehát a konkrét magyar ügyben kimondta, hogy a kommentek tartalma nem valótlan hír állítása, hanem véleménynyilvánítás volt, továbbá azt is rögzítette, hogy önmagában a vulgáris stílustól nem lesz valami jogsértő. Az ilyen súlyú jogsértések esetén pedig elegendő, ha az adott portált figyelmeztetik, aztán pedig el kell távolítania a sérelmezett kommentet (notice-and-take-down-system).
Viszont az olyan súlyosabb jogsértések esetén, mint a gyűlöletbeszéd vagy a fenyegetések, az oldal felelőssége ugyanúgy fennáll, amennyiben nem távolítja el azonnal a kommentet, akár a sértett felszólítása nélkül is.
A magyar ügyben hozott döntés tehát nem ellentétes a Delfi-ítélettel, mindössze annak pontosítása a konkrét esetre nézve. A hírportálok a továbbiakban is felelősek a kommentekért, de mindig a konkrét ügy alapján kell eldönteni, hogy a felelősség pontosan mire terjed ki.
Ezek alapján azt már tudjuk, hogy például az Index hogyan felelhet egy kommentért, de a helyzet nem ilyen egyértelmű egy Facebook-profil esetében, hiszen erre még nincs teljesen kiforrott joggyakorlat.
A már említett AB határozat röviden kitér a kérdésre:
„a magáncélú közlések, honlapok, blogok, közösségi portálok stb. nem kezelhetők együtt a tömegek tájékoztatását vagy szórakoztatását célzó internetes újságokkal, hírportálokkal.”
Végeredményben az AB a Facebook-profilok, illetve -oldalak alatti hozzászólásokért kizárta a felelősséget tekintettel arra, hogy azok nem az internetfelhasználók számára nyilvánosan elérhető tartalmat szolgáltatnak, hanem csak az „ismerősök” számára hozzáférhetők. Valójában azonban ez nem teljesen pontos.
A Kúria megközelítése közelebb áll a valósághoz. Ítéletében (Kúria Pfv. IV. 20.794/2016.) egy Facebook-oldalon közzétett tartalommal, illetve a hozzáfűzött hozzászólással elkövetett becsületsértésért állapította meg a Facebook-oldal fenntartójának felelősségét.
A döntés alapja az a tény, hogy a Facebook-profil létrehozójának lehetősége van annak beállítására, hogy a profiloldal a nyilvánosság milyen köre számára legyen elérhető, és arra mások is tölthessenek-e fel közléseket. Hasonlóan az internetes oldalon való hozzászólás lehetővé tétele esetéhez, a Facebook közösségi oldalon a profiloldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért.
Felel-e tehát bárki a Facebook-profilján megosztott bejegyzésére érkező kommentekért?
A válasz: igen, ha a bejegyzés nyilvános. Ebben az esetben az lehet a megoldás, ha a profil tulajdonosa folyamatosan ellenőrzi az arra érkező hozzászólásokat, hiszen annak ellenére, hogy a hozzászóló személye nem azonosítható, felelni fog értük. Ha azonban a bejegyzés csak egy szűkebb ismerősi kör számára érhető el, akkor a jelenlegi gyakorlat szerint a felelősség nem áll fenn.
