Budapest és vonzáskörzete tele van izgalmasabbnál izgalmasabb turistacélpontokkal, amelyek közül sokat mindenki ismer. Unod már Szentendrét? Kőről-kőre ismered Visegrádot? Nem tudod eldönteni, hol láttad többször a Lupa-tavat, Instagramon vagy a valóságban? Ebben a cikkben néhány kevésbé ismert desztinációt szeretnénk bemutatni, amelyek könnyen elérhetőek Budapestről.
Kilátás 270 fokban a Dunakanyarra
A Dunakanyar Magyarország egyik legszebb része, a folyam által évmilliók alatt kialakított áttöréses völgy akár a víz szintjéről, akár az azt övező hegyek bármelyikéről nézve káprázatos látvány. A legismertebb panorámát talán a Prédikálószékről nyújtja, amelyen nemrég egy kilátó is épült, ám hátránya, hogy a csúcs két-három órás, nem mindig kényelmes túrát követően érhető el, és autó nélkül a túra kiindulópontja is körülbelül két óra alatt érhető el Budapestről tömegközlekedéssel. A Duna bal partján azonban van egy kilátó, amely a fővárosból rövid (negyvenöt perc) vonatozás után és egy-másfél órás túrát követően könnyedén elérhető, ez pedig nem más, mint a Julianus-kilátó a Hegyes-tetőn.
A Nyugati pályaudvarról a zónázó vonatok ütemesen indulnak, Vácig meg sem állva, a túra útvonalának kiindulópontja pedig a Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhely mellett álló templomnál található. Ha valaki véletlenül tovább utazik, és nem az említett megállónál száll le, hanem Nagymaroson vagy akár Zebegényben (mint az e cikk írójával történt), az ne csüggedjen, a kilátó több helyről megközelíthető, például utóbbi két vasútállomás felől is. Az Országos Kéktúra útvonala kínálja a legkényelmesebb opciót a 482 méter magas csúcs meghódítására. Az út döntő része nem kellemetlenül emelkedő kaptató, kevés helyen meredek, ott viszont jól jöhet a túrabot, de anélkül is kellő figyelemmel könnyen legyőzhető. A bástyára emlékeztető kialakítású kilátót 1939-ben avatták fel, 2013-ban renoválták, felsétálva leírhatatlan kilátás nyílik a Dunakanyarra. Érdemes távcsövet vinni magunkkal, bár a Fellegvárra Visegrádon tökéletesen ráláthatunk anélkül is, ám sokat hozzáad az élményhez.
Jogászként a kilátó tetején állva nemzetközi jogi tanulmányaink emlékére vagy azelőtt élményeket gyűjtve figyelhetjük meg a Bős-Nagymaros ügynek a tájban visszavonhatatlanul fennmaradt nyomait.
Vizet, ennivalót magunkkal vinni kifejezetten ajánlott, azt út közben vagy a csúcson nem tudunk vételezni.
Csúcstámadás nem csak hegyen lehetséges
Aki szereti a sétát és a Dunát, és azt olyan szögből kívánja látni, ahogy máshonnan nem nagyon lehet, viszont a combizom égető emelkedőkkel nem ápol közelebbi viszonyt, annak meleg szívvel tudom ajánlani a Szentendrei-sziget csúcsát, Kisoroszi közigazgatási területén. A vízállásról, illetve a szokásos árvizekről érdemes indulás előtt tájékozódni, a területet előszeretettel önti el a Duna évszázadok óta, így felkészületlenül indulva kellemetlen meglepetések érhetik a látogatót. Az e cikkben tárgyalt desztinációk közül tömegközlekedéssel ez a legkevésbé ellátott, így elég kacifántos úton lehet elérni Kisoroszit. A legpraktikusabb mód az Újpest-Városkaputól vagy Szentendre HÉV-állomástól induló buszokkal Szentgyörgypuszta–Kisoroszi rév megállóig utazni, ahonnan a keskenyebb Duna-ágon olcsó áron juthatunk át komppal.
A falu központjából a szigetcsúcsot könnyű megtalálni, csak észak felé kell indulni, és ha a kemping felé vezető sík Széchenyi útra ráleltünk, azt csupán követni kell addig, amíg vizes nem lesz a lábunk, akkor viszont érdemes megállni. A szigetcsúcs kavicsos partjáról – rátekintve a Dunakanyar végére és a hegyekre – páratlan kilátásban lehet részünk. Érdemes délelőtt meglátogatni, hogy délután/estefelé ne kelljen a szembesütő nappal és az ártéri erdők állandó tartozékaival, a szúnyogokkal megküzdeni. A faluban ennivalót és vizet is vásárolhatunk, a szigetcsúcson WC-t is találunk. Hazafelé, hogy teljessé tegyük napunkat, érdemes busszal Tahitótfalut célba venni, ahonnan egy másik buszra átszállva eljuthatunk a váci révhez. Vác városa önmagában is megérne egy külön bekezdést, ezt a barokk kisvárost is bátran ajánlom külön kirándulásként mindenkinek. Nem tudom, hogy helyi sajátosság-e – mivel nem volt reprezentatív a felmérésem – de aki szereti az adrenalinnal töltött buszos utazást, annak javaslom a Tahitótfalu–Kisoroszi útvonalat. A sofőr valószínűleg a Halálos Iramban szérián nevelkedhetett, a saját és az autóbusz határait feszegetve előzött meg tulajdonképpen mindent, ami az útjába került, mindezt egy közepes minőségű úton.
Művárrom kezdő ostromlóknak
A következő tippel ismét az erdőket és a hegyeket kedvelőknek javasolnék egy talán kevésbé ismert célpontot. Az Egri csillagok és az arról készült film jó eséllyel valamennyi magyar általános iskolás éveihez és kollektív emlékeihez hozzákapcsolódik. A műről 1968-ban forgatott filmhez nem az eredeti egri várat használták, hanem felépítették egy másolatát a budai hegyekben, mondván, Bornemissza Gergely tüzes kereke ott kevéssé veszélyes. A tökéletes helyszínt keresve budapesti agglomerációban elhelyezkedő Pilisborosjenőre esett a választás, ahová napjainkban napszaktól függő sűrűséggel indulnak buszjáratok a Göncz Árpád Városközpontnál lévő autóbusz-állomástól. A korábban szőlőtermeléséről híres, a török kor után betelepített svábok által újjáépített falu festői környéken terül el. A buszfordulótól nem messze, a település szélén kezdődik a túraútvonal. Érdemes a júniusi levendulavirágzás idején felkeresni a települést, hiszen az útvonal a Kevély-hegyi levendulamező mellett halad el. Gyönyörű látványban lehet részünk. Kényelmes séta után érhetjük el a várat, előtte azonban kifejezetten ajánlott letérni az útról több irányba is. A Teve-szikla szokatlan formáival, a háttérben a Pilis hegyeivel, lenyűgöző látványt nyújt. Ha a vár felé vezető úton tovább indulunk, több kisebb útra térhetünk le jobbra, amelyek felfelé vezetnek, ezek viszont már picit jobban igénybe veszik az izomzatban rejlő erőinket. A Kevély-nyeregre felkapaszkodva Észak-Budától a Pilisig terjedő panorámát csodálhatunk. Találhatunk padokat, ahol elfogyasztható mindaz, ami addig a hátizsákban került tárolásra. A Kevély-nyereg felé vezető út mellett egy meredek sziklafalon található a Gyopáros-barlang, amelyhez egy közepesen életveszélyes mászással lehet feljutni. (Ezt csak gyakorlott túrázóknak ajánlom, lefelé veszélyesebb az út!) Ha kigyönyörködtük magunkat a magasról, érdemes megnézni a művárromot, amelyen még kivehetőek a legikonikusabb motívumok (bástyák, főkapu) romjai.
Arborétum romantikus sétákhoz
Vannak olyan látványosságok, amelyek a jelenlegi, koronavírus kapcsán hozott és érvényben lévő korlátozások következtében zárva tartanak, ám nyitás után mindenképpen megéri meglátogatni őket. Ezen nevezetességek közül szeretném a kiemelni Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertet, amely az ország legnagyobbja. A nagy területen (huszonhét hektáron) tizenháromezer növényfajt mutatnak be üvegházban és a szabad ég alatt, egy gyönyörűen rendben tartott kastélyparkban. A botanikus kertben sétálva akár nyáron a kellemes árnyékot adó fák alatt ismerkedhetünk meg a Magyarországon honosak mellett más kontinensek flóráját adó növényekkel is. A kastélyparkban található még tó, benne szigettel és gótikus műromokkal, amelyre romantikus híd vezet, patak, azon pedig „zenélő malom” működik. Berkenyeház néven 2007 óta látogatóközpont fogadja a betérőket, ahol minden korosztály számára érdekes információkkal szolgálnak a biológiai sokféleségről. A botanikus kertet először angolkertnek telepítették a XVIII–XIX. század fordulóján, majd 1871-ben Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg, aki kertépítészekkel kezdte meg a park megreformálását, azzal a szándékkal, hogy egy gyűjteményes kertté alakítsák. A kastélypark váci átszállással a Nyugati pályaudvarról gyorsan elérhető, átszállás nélkül is, akkor viszont egy hosszabb sétát kell megtennünk Vácrátót-bejárati út vasúti megállóhelytől, hogy elérjük a falu központjában elterülő botanikus kertet.
Árpád-kori emlék az agglomerációban
A történelmet kedvelők számára kihagyhatatlan és könnyen megközelíthető Zsámbék. Budapestről a Kelenföld autóbusz-állomásról induló buszokkal gyorsan megérkezhetünk a város központjába, amelytől nem messze, a település felett magasodik a Zsámbéki Romtemplom. Az Árpád-korban későromán-koragótikus stílusban építették, mellette kolostor is állt, amelyben premontrei szerzetesek laktak. A templom sorsát érdekes módon egy földrengés alakította, 1763-ban, miután a török kort túlélte, ekkor omlott le az északi falazata és boltozata. Az, hogy ma ilyen állapotban létezik még, a dualizmus korában történt restaurációs munkálatoknak köszönhető. Magyarországon a történelem viharainak következtében kevés Árpád-kori építményt tudunk eredeti, vagy ahhoz hasonló állapotában vizsgálni, ezért a zsámbéki rom (sajnos) kivételes látványosság. Napjainkban azonban nem csak a (vallás)történelem iránt érdeklődőknek nyújt programot, hiszen koncertek, esküvők helyszínéül ugyancsak szolgál.
Hosszabb utazások szerelmeseinek
Akad Budapest vonzáskörzetében néhány olyan látnivaló még, amelyek már egy picit nehezebben érhetők el vagy időben hosszabb ideig tart megközelíteni őket, ám mindenképpen megérnek egy látogatást. A Komárom–Esztergom megyében található – Steve Jobs-nak érthetetlen okból eddig díszpolgári címet a világhírnév megalapozásáért nem adó – Epöl falu felett található sziklaszirt a fővárosból körülbelül kétórás utazással érhető el, ám az onnan látható panoráma megéri minden egyes percét a vonatozásnak, buszozásnak. A megyében maradva, a Bokodi-tóra épült mesebeli lebegő halászfalucska sokak számára ismert, ám a közelében található Kisbér kevésbé. Kisbéren egy mini Magyarországot találhatunk a falu központjában, egy szép tóparton, ahol az ország ikonikus épületeit vizsgálhatjuk meg kicsinyített valójukban. A Fejér megyében található Gánton termelték ki egykor a legtöbb bauxitot európai szinten, a termelés leállítása után azonban egy földtani park nyílt meg. A Marsbéli tájra hasonlító korábbi bánya területén tanösvény vezet, amelyen végighaladva megismerkedhetünk a hely geológiai és bányászati történetével.
A fővárosban néha érdemes a metró vagy villamos helyett vonatra szállni, és belevágni egy túrába, hiszen a napsütésben vagy erdőben eltöltött órák elvitathatatlanul jót tesznek a testnek, léleknek, és annak érdekében, hogy később is jó szájízzel gondoljunk vissza a kirándulásra, elengedhetetlen, hogy betartsuk a járványügyi előírásokat.
Kisbérről és Pilisborosjenőről készült képeket Haragh P. Balázs fotózta.
További képek forrásai: X, X, X, X, X
