Itt a tavasz, egyre kellemesebb az időjárás, a lehetőségeinkhez mérten érdemes minél több időt eltölteni a szabadban, természetesen a járványügyi korlátozások maximális betartása mellett. Cikkünkben ezúttal a nagyközönség előtt kevésbé ismert, ugyanakkor tömegközlekedéssel vagy kerékpárral egyszerűen elérhető fővárosi kirándulóhelyeket mutatunk be.
Képzeletbeli túránkat Észak-Pesten kezdjük: az egykori iparváros, a magyar Manchesterként is emlegetett Újpest, valamint a rendszerváltás előtti utolsó nagy lakótelepi beruházás keretében beépített Káposztásmegyer határában húzódik a hangulatos Farkas-erdő. A körülbelül 52 hektáros tölgyerdőségen keresztül két túraútvonal vezet, melyeket piros szívvel jelöltek. Az ösvények mentén street-workout eszközöket helyeztek ki, így futás vagy gyaloglás közben erősítő gyakorlatok is végezhetők.
A Farkas-erdőhöz legegyszerűbben a Keleti pályaudvarról induló 20E busszal lehet eljutni, a Művelődési Központ nevű megállótól az Óceánárok utcán át egy rövid séta következik, mely érint egy mesterséges sípályát és a Rex állatotthonát, ahova szintén érdemes betérni.
Farkas-erdő
A Cinkota és Rákosliget között elhelyezkedő Szilas-pataki árvízvédelmi tározó, ismertebb nevén Naplás-tó, akár a pesti Balaton is lehetne, de a vízben tilos fürdeni. A tavat a hetvenes évek végén mesterségesen, a patak felduzzasztásával hozták létre, manapság számos vízimadár lakhelye, valamint a horgászok kedvelt célpontja. A part mentén kövezett sétányt alakítottak ki padokkal, tavaly pedig egy kilátó építése vette kezdetét. A Naplás-tóhoz legkönnyebben a 46-os jelű autóbusszal lehet eljutni, melyről az Erdei bekötőútnál kell leszállni.
Naplás-tó
Mielőtt a pesti oldalról áttérnénk a hegyekkel és völgyekkel tarkított Budára, tegyünk hosszabb-rövidebb kitérőt valamelyik szigeten! A ma már csak félszigetként funkcionáló Népszigeten a lepukkant gyárüzemek társaságában egy mini állatpark található, a folyóparton pedig sörözők és büfék állnak a megszomjazott vagy megéhezett vendégek rendelkezésére. A Dunán élénk vízi élet zajlik, különféle egyesületi csónakházak fogadják a sportolni vágyókat, illetve a BKK D12-es hajójárata is megáll a vasúti híd tövében, a pesti oldalon. A különleges atmoszférájú szigetet a 3-as metró Újpest-Városkapu nevű állomásától, a hídon átsétálva tudjuk megközelíteni.
Népsziget
Az Óbudai/Hajógyári-sziget leginkább a nyári zenei fesztiválokról nevezetes, de holtszezonban is kellemes kikapcsolódást tud nyújtani az arra járóknak. A Farkas-erdőhöz hasonlóan itt is van szabadtéri kondipark, míg a labdajátékok szerelmesei focizni, röpizni és kosarazni is tudnak a kiépített pályákon. Kutyások számára különösen ideális a Nagyrét, ahol hatalmas zöld tér várja az ebeket és a gazdikat. A szezonális – májustól október végéig járó – 226-os autóbusz a K-hídon keresztül betér a szigetre, de a szentendrei HÉV filatorigáti megállójától sincs távol.
Óbudai/Hajógyári-sziget
Szintén a III. kerülethez tartozik a békásmegyeri lakóteleptől nem messzi Róka-hegy. Ezen a vidéken az ötvenes évek végéig folytattak bányászati tevékenységet, ma már a kirándulóké és a sziklamászóké a terület. Az egykori kőbányarendszeren keresztül kacskaringós túraútvonal vezet, mely egyben geológiai bemutatóösvényként is szolgál. A hegy tömbjében eddig több mint tíz barlangot fedeztek fel, ezek látogatásához engedély és néhány kivételtől (ilyen a mindössze két és fél méteres róka-hegyi kőfejtő 1. sz. járata) eltekintve barlangjáró alapfelszerelés szükséges. A szentendrei HÉV-ről a csillaghegyi megállóhelyen kell leszállni, onnan rövid sétával elérhető a hegyre vezető tanösvény kiindulópontja.
Róka-hegy
Az óbudai Aranyhegyet a város legkülönlegesebb történetű tornya miatt érdemes felkeresni. A harmincas évek elején a Turáni Egyistenhívők Tábora több meghökkentőnek tűnő szobrot és emlékhelyet szeretett volna felállítani Budapesten, a Hármashatárhegyre például egy örökké égő áldozati oltárat képzeltek el. Merész ötleteiket a városvezetők nem támogatták, így a turanisták következő tervük megvalósítására inkább más módot választottak: az ősi szittya isten védelmében vértanúhalált halt Koppány vezér emlékének adózó hatszögalapú tornyot az egyik tagjuk aranyhegyi telkén építették fel. A környező hegyekre még tizenegy hasonló kegyhelyet szándékoztak létesíteni, de a többi már nem készült el.
A hármas tagolású, körülbelül tizenhárom méter magas templom tövébe Koppány vezér szálláshelyéről származó nyírfákkal tarkított díszkertet létesítettek, míg a tetején egy turulszobor kapott helyet. A háborút követően a létesítményt egy ideig megfigyelőállomásként használta az ÁVH, napjainkra állaga meglehetősen leromlott. A balesetveszélyes toronyba nem lehet bemenni, mivel jelenleg a telket lezárták, azonban a kerítésen kívülről is érdekes látványt nyújt a Koppány-torony. Az aranyvölgyi vasútállomástól egy kilométert kell gyalogolni hozzá a díszes villákkal övezett hegyoldalon.
Koppány-torony
Aki barlangászni szeretne, azonban nincsen engedélye és alapfelszerelése, ő például a Pál-völgyi cseppkőbarlangban tudja ezt a tevékenységet kipróbálni. Az egyórás vezetett séta során megcsodálhatjuk a meseszerű cseppköveket és a különleges sziklaalakzatokat. A benti hőmérséklet egész évben tizenegy Celsius-fok körüli. Sajnos a járványhelyzet miatt egyelőre nem látogatható, de mindenképp érdemes majd egyszer útba ejteni. Az üreg bejárata a Szépvölgyi úton található, a Kolosy tértől a 65-ös busszal kell menni. A közeli Szemlő-hegyi-barlangba kombinált jegy is váltható.
Pál-völgyi cseppkőbarlang
A Hűvösvölgy is rejt egy titokzatos, soha be nem fejezett templomot. 1937-ben egy ferences szerzetes P. Majsai János Mór a Szentföldön tett látogatásának hatására kezdeményezte, hogy a jeruzsálemi kegyhelyek minél pontosabb mását építsék fel Budapesten, hogy így a szegényebb réteg is részesülhessen a szentföldi zarándoklat élményében. Ez a szándék nem volt egyedülálló a korban, hasonló jellegű építmények készültek Washingtonban és a holland Nijmegenben.
A kivitelezés 1940-ben vette kezdetét, a háborút viszonylag sérülésmentesen vészelte át, ám az építész, Molnár Farkas 1945 januárjában bombarobbanás következtében elhunyt. A negyvenes évek második felére az építkezés lelassult, de 1949-re a vasbeton kupola vasalata és ácsolata készen állt, már csak be kellett volna fedni. A szerzeteseket időközben elhurcolták – P. Majsai János Mórt tíz évre elítélték –, az épületet pedig államosították és részben visszabontották. Az elkövetkezendő évtizedekben a létesítmény több funkciót szolgált, volt benne levéltár, traktorgyári összeszerelőműhely és időnként könnyűzenei koncerteket is tartottak a falai között. 2013 óta ismét a ferences rendé az épület, melyhez a Heinrich István utcai villamosmegállótól körülbelül száz métert kell gyalogolni.
Szentföldi kegyhely
A II. kerület és Solymár határában található a hidegkúti horgásztó, melyet az 1970-es években létesítettek. A festői szépségű kicsiny tavacska körbesétálható, vizében többek között pontyok, amurok, csukák, süllők és harcsák élnek. A tó mellett kültéri fitneszgépek kerültek kihelyezésre, lehet focizni és kosarazni is, valamint van egy pétanque pálya is. A Solymári elágazás nevű buszmegállótól pár percnyi sétával érhető el a tó.
Hidegkúti horgásztó
Az egykoron Budapestet Törökbálinttal összekötő HÉV városhatárig tartó szakaszán manapság a 41-es villamos közlekedik. A vadregényes, már-már falusias hangulatú viszonylaton – ahol egyébként hétvégente díjmentesen szállíthatók a kerékpárok – végigutazva jutunk el a Kamaraerdei Ifjúsági Parkig, ahonnan négy kilométeres tanösvény vezet az erdőn keresztül. Az útvonal érinti a Nagyrétet is, amely hétvégente piknikező családokkal telik meg. A Kamaraerdő és a Tétényi-fennsík találkozásánál lenyűgöző panorámában lehet részünk a budafoki víztorony mellől. A közelben, a főút felé haladva található a szoborpark, mely a kommunista korszak utcai emlékeit mutatja be, viszont sajnos a járványhelyzet miatt egyelőre a múzeum zárva tart.
Kamaraerdő
Reméljük, hogy cikkünkkel sikerült kedvet hozni egy kis kikapcsolódáshoz! Fontos, hogy a természetben is ügyeljünk a járványvédelmi szabályokra!
Képek forrásai: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10
