Semmi sem kényelmesebb, mint az otthon melegéből, az alkalomnak megfelelően kiöltözve, némán hagyott mikrofonnal és az első figyelmeztetésig kikapcsolt kamerával megtartani és nyomon követni egy bírósági tárgyalást. Mai cikkünk az offline bíróságokat felváltó, online térbe költöztetett tárgyalások és az ezekkel járó kihívások bemutatására törekszik.
A tudomány hegyfoka felé
„A magas szintű technikák olyanok, mint a hegycsúcsok, melyeket köd borít. Te nem látod őket, mégis ott vannak” – vallotta Yip Man kínai harcművész élete során, még a tizennyolcadik és a tizenkilencedik század fordulója környékén. Yip Man bölcsessége az idő múlásával sem vált meghaladottá, sőt napjainkban különösen igaznak bizonyul. A technika és a technológia magas fokú művelése, és az ezekkel való kísérletezés a jelenkor meghatározó jellemzői, amit jól igazol az online bíróságok gondolata és kiépítése. A műszaki tudomány világát ugyanakkor nem lehet teljesen megismerni és kiismerni is lehetetlen. Így válnak a programnyelveken írt algoritmusok és egyéb utasítások olyan hegycsúcsokká, melyeket a köd elrejt, mégis ott vannak, csak nem láthatóak egészen addig, amíg nem kerülünk a közvetlen közelükbe.
Az online bíróságok hegycsúcsát eddig ellepő köd Magyarországon ősztől feloszlásnak indult, miután a járványhelyzet fokozódásával megnőtt a jelentősége ezen hegyfok megmászásának, mely jelenleg is zajlik. Minden lépés egy újabb felfedezéshez vezet, még akkor is, ha egyelőre csak gyerekcipőben kaptatunk a hegytető felé. Ám lemaradóként is megmászhatjuk a hegyet, ha az eddig feltárt útvonal jelzéseit követve haladunk előre. Kalandra fel!
Digitális és online bíróságok
Bizonyára sokak számára ismerősek az „online” és a „digitális” kifejezések, hiszen naponta legalább egyszer beleszőjük őket mondandónkba, viszont az már kevésbé lehet köztudott, hogy hol húzódik az árnyalatbeli különbség e két szó között, amely miatt mégsem bírnak teljesen azonos tartalommal és jelentéssel. Ennek alapján a digitális bíróság fogalmát le kell választani az online bíróság meghatározásáról. De akkor mit is jelent az egyik és a másik pontosan?
Digitális bíróságok alatt elsősorban azokat az offline bíróságokat értjük, amelyeket a modern kor igényeinek megfelelően szerelnek fel. Ilyen fejlesztések szinte minden országban elkezdődtek, így Magyarországon is. Itthon 2018-ban a Digitális Bíróságok gyűjtőnevet kapta az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghirdetett program, melynek keretében a bíróságok részére beszédfelismerő eszközöket, táblagépeket biztosítottak, és a távmeghallgatás lehetőségeit is bővítették. Ez utóbbi jelentősége abban áll, hogy nem kell több száz kilométerről, az ország egyik pontjából a másikba utaznia a félnek vagy a tanúnak, hanem a hozzá legközelebb eső bíróság épületében is megtörténhet egy zárt adatátvitelű láncon keresztül a meghallgatása.
Az online bíróságok kérdésköre a digitális bíróságokkal szemben abból a felismerésből indul, hogy számos jogviszony az online térben jön létre, ott teljesedik ki. Ma már egyre gyakrabban vásárolunk az interneten, illetve a bűncselekmények egy jelentős része szintén itt valósul meg. Ezekre az új típusú jogviszonyokra a jogalkotónak is új típusú válaszokat kell adnia: olyan új jogszabályokra van szükség, amelyek képesek ezek le követésére. Emellett pedig a bíróságokat is fel kell készíteni arra, hogy az ilyen típusú jogviszonyokból eredő jogvitákat is el tudják bírálni. Ennek a legjobb módja az lenne, ha maga a bíróság sem egy konkrét épülethez kötődne, hanem az online lehetőségeket igénybe véve tudnának a felek értekezni egymással.
A két definíció tehát nem feleltethető meg egymásnak. A digitális bíróságok azt szolgálják, hogy minél gyorsabb, minél hatékonyabb legyen az igazságszolgáltatás. Az online bíróságok pedig egy teljesen új közegbe helyeznék a peres eljárásokat a rohamosan fejlődő technika kívánalmainak megfelelően, kiépítve egy eddig nem ismert és nem alkalmazott rendszert.
Az igazságszolgáltatáshoz való jog és alapelveinek várható érvényesülése az online bíróságokon
„A bíróság egy nagy ház, ahol a Jó harcol a Gonosz ellen, ahol meg lehet oldani a Föld összes gondját” – írta Delphine Minoui 2013 környékén egyik könyvében. Vajon a digitális bíróságok esetében is fenntartható ez a gondolat, és amennyiben igen, hogyan?
A hagyományos bíróságok működésével kapcsolatos egyik legnagyobb jogalkotói kihívás, hogy a szabályozás mindenki számára biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Az igazságszolgáltatás alapelvei közül a legfontosabb a nyilvánosság elve, valamint a közvetlenség, illetve a szóbeliség elvei. Ezeknek a követelményeknek manapság egy olyan korban kell érvényesülniük, amikor az információs technológia fejlődése egyre gyorsuló ütemben alakítja át a társas érintkezést, a kommunikációt, a mindennapi életet. Mindezek ellenére vannak olyan polgári, valamint büntető perek, ahol nem mellőzhető a személyes megjelenés, azaz a közvetlenség. Éppen ezért az online bíróságok ezeken a területeken nem is tudják majd kiváltani a fizikai bíróságokat.
Ugyanakkor a bírósági eljárások lépcsőzetesek, az elsőfokú eljárást követően másod- vagy harmadfokon szinte alig, vagy csak kivételes esetben kerülhet sor bizonyításfelvételre, új bizonyítékok beadására. Ezek a bíróságok már az elsőfok által beszerzett iratok alapján döntenek, még akkor is, ha esetleg tárgyalást tartanak, ahol megjelenhetnek a felek.
Mindezekből kifolyólag elképzelhető, hogy az online módszer magasabb bírósági szinten tudja majd kiváltani a személyes jelenlétet.
A nyilvánosság elve könnyebben kezelhető, ha felveszik a teljes tárgyalást videóra, utána felteszik a bíróság honlapjára. Így bárki számára elérhető utólag az egész tárgyalás. Jelenleg fő szabályként a konkrét tárgyalásra bárki bemehet, de ott felvételt nem készíthet – bizonyos törvényi kivételektől eltekintve –, így, ha jobban belegondolunk, a néző igazából csak egy benyomással távozik.
Azonban, ha felvétel készül, és bárki, bámikor, akárhányszor visszanézheti, az valahol a nyilvánosságnak egy sokkal szélesebb garanciáját jelenti.
Az online bíróságok szabályozása
Minden sikeres vitarendezési modell a Katsh–Rabinovich szerzőpáros nyomán egy háromszöggel jellemezhető, amelynek oldalai a bizalom, a szakértelem és a kényelem. A bírósági és a bíróságon kívüli alternatív eljárások szabályozásának egyaránt meg kell felelnie ezeknek a szempontoknak, a különbséget köztük az egyes oldalak eltérő hosszúsága jelenti. Az első online vitarendezési platformok kialakításánál a legnagyobb hangsúlyt a kényelem kapta. A technika fejlődésével, az adatkezelés gyorsaságának és korlátlanságának köszönhetően ma már a humán bírói részvételt helyettesítő szakértelem felhasználását tekintik a legfontosabbnak. Az adatok, tények feldolgozása és értékelése minden polgári eljárás központi kérdése, és e téren a modern technológia messze túlszárnyalja az ember kapacitásait.
Külföldi modellek és azok megítélése
A fenti vitarendezési modellt alapul véve, az online bíróságok víziójának végrehajtása már több országban megkezdődött, amelyek jó kiindulópontjai lehetnek a további fejlesztéseknek. Angliában és Walesben a HM Courts & Tribunals Service (Őfelsége Bírósági Hivatala) 2015-ben készült el azzal a jelentéssel, amelyben arra tesznek javaslatot, hogy létre kell hozni egy internetalapú bírósági szolgáltatást, Őfelsége Online Bírósága elnevezéssel. Az Amerikai Egyesült Államokban a michigani egyetem kutatói dolgozták ki a Matterhorn elnevezésű online alkalmazást, amely okostelefonon keresztül napi huszonnégy órában elérhető, és elsősorban kis perértékű ügyek, családjogi jogviták ügyintézésére alkalmas.
Kínában a Legfelsőbb Népi Bíróság jelenleg egy olyan platformot épít ki, amely kilencvennégymillió ügyet, negyvenhatmillió dokumentumot, huszonnégyezer bírósági személyzeti anyagot, tízmillió statisztikai adatot és százmillió ügyinformációt tartalmaz. A kínaiak ezáltal a big data módszerével igyekeznek javítani az ügykezelésen és a folyamatban lévő igazságügyi reformon.
A big data sajátossága ugyanis az, hogy az adatokat spontán, mikroszinten hatalmas mennyiségben dolgozza fel, ezáltal predikciós – tudományos előrejelzésre való – képességet kölcsönöz annak, akinek a kezében összpontosul ez a hatalom.
A külföldi online jogvitarendezési fórumokkal kapcsolatos tapasztalatok egyértelműen kedvezőek: folyamatosan nő az ügyfelek száma, és ami talán még fontosabb, az olyan döntéseké is, amelyekkel szemben már nem veszenk igénybe további jogorvoslatot. Az érintettek szerint e szolgáltatások előnye, hogy bárhonnan és bármikor elérhetők, és sokkal több információt és segítséget nyújtanak számukra. Mindezek alapján az ügyfelek kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, jogvitájuk pedig sokkal hamarabb lezárulhat a hagyományos eljáráshoz képest.
A mesterséges intelligencia hatása és veszélye
Bár már büszkélkedni lehet a bizakodásra okot adó külföldi példákkal, és a Covid-19 járvány idején mindenképpen tanácsos interneten keresztül ügyintézni és tartani a kapcsolatokat, mindezek ellenére az online bíróságok kapcsán felmerülhet az automatizált döntéshozatal problematikája. Hamarosan biztosan a bíróságok számára is hozzáférhetőek lesznek a mesterséges intelligencia adta lehetőségek. Azt viszont nem szabad megengedni, hogy a végleges döntés felelősségét bármilyen program átvegye. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon végeztek egy kutatást, amely során a bírák számára elérhetővé tették a Prometea elnevezésű applikációt, amelybe betáplálták a korábbi joggyakorlatot, és ez a program tett javaslatot a döntésre. A végeredmény az lett, hogy harminchárom esetből harminchárom esetben elfogadták a bírák a Prometea által kínált konklúziót.
Ha beengedjük az okos technológiát, akkor az az emberi döntés bizonyos részét át fogja venni. Viszont az ítélkezési tevékenység legfontosabb területeit emberi kézben kell tartani, még az emberi tévedhetőséggel együtt is. Indokolt, hogy minden körülmény között az emberi humánum adja meg a válaszokat az olyan kérdésekre, mint hogy valaki bűnös vagy nem bűnös, vajon visszaeső lesz vagy sem.
Azonban ezek a gondolatok 2021-ben fogalmazódtak meg. Most még a valóság nem múlik el egy áramszünettel, de hogy tíz vagy húsz évvel később érvényes lesz-e még ez az álláspont, az már korántsem biztos.
Képek forrása: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
